Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-10 / 7. szám
FOTO: GABOR VIKTOR ÉS NOVOTTA FERENC iu.v*s oYULA MUNKA‘ ÖKKI N> ISI V \N II)ŐRKNDB1;N v <LO(.Al OT r NOV I I.I ÁK C. “í / LM / ft MAGVETŐ KIADÓ, BUUAPI M Weöres Sándor EGYBEGYŰJTÖTT ÍRÁSOK Ca. fruMpst i!tS3. vT.9. (SP MAGVhTrt KÖNYVKIADÓ «»DAMS! mélyesen is járt az iró londoni — Gloucester Mews-i — lakásán. — Halálát megelőzően mindössze két-három alkalommal járt nálunk, Patakon Cs. Szabó László. Élvezetes előadásokat tartott, és jól megnézte azt a helyet, ahol ő maga és hagyatéka most akarata szerint nyugszik. Testamentumában így rendelkezett: „Adom minden könyvemet (félreértések elkerülése végett ez a kifejezés magába foglalja könyvtáramat és nemcsak azokat a könyveket, amelyeknek én vagyok a szerzője) annak a magyarországi jogi személynek, amely így ismert: Tiszáninneni Református Egyház Tudományos Gyűjteménye, Sárospatak”. Hagyatékának kisebb részét kitevő kéziratait a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumnak adományozta. Mielőtt bepillantanánk a frissen kicsomagolt és ideiglenes polcokra helyezett kötetekbe, ismét lapozzunk bele önvallomásába: „Gyermekkoromtól már-már eszelősen gyűjtök, karácsonyi lapokat, vagy könyvduplumokat se tudok eldobni, rendezésükhöz azonban se kedvem, se időm, a házacska raktár részei úgy festenek, mintha legalábbis tíz dühöngő házkutatás dúlta volna fel. Megesik, hogy kikölcsönzök olyan könyvet, amely bizonyosan megvan valahol a fedelem alatt, de így hamarabb hozzájutok”. Ez a nemes gyűjtőszenvedély egész életén végigkísérte az írót. Az első, kilencezer darabból álló könyvtárát 1949-ben vesztette el, amikor önkéntes emigrációba vonult. Barátai szerint annyira szívéhez nőtt az az értékes gyűjtemény, hogy megfogadta, háromszáz kötetnél többet sosem tart. Amikor felesége szóvátette, hogy megszegte fogadalmát, már több mint kétezer kötete volt újra ... Most ismét hallgassuk Benke Györgyöt, hogyan festett az író londoni háza, milyen ember szellemi arcvonásait tükrözte a könyv-I t^r. — Az író londoni lakását teljes egészében elfoglalták a könyvek. A földszinti, teremnagyságú könyvtárszoba az évek során megtelt, később pedig az emeleti lakó- és hálószobákban és a folyosókon is zsúfolásig álltak a könyvek. Amelyik falrésznél nem volt köny-3 vespolc, azt Magyarországot és Erdélyt ábrázoló metszetek borították. De az értékes metszet-arcképcsarnokban Erasmus és Shakespeare társaságában ott függött „Graaf Emmerich Tekkely”, azaz Thököly Imre képmása is! Könyveiből pontosan kitapintható az író széles érdeklődési köre: a görög kultúrával kapcsolatos kötetek éppúgy ott álltak a polcokon, mint a különböző művészeti irányzatokat elemző könyvek. Nemzetközi katalógusgyűjteménye kiegészítve a sárospatakival, egyedülálló érték lesz Magyarországon. Első áttekintésre is számottevő a Shakespearekönyvtár és a Dickens-irodalom. Élő hazai kapcsolatait jelzi a számtalan neki szóló baráti dedikáció, de könyvtára szerint számon tartotta azokat is, akikkel nem volt kapcsolata. Ám talán még ennél is jelentősebb a szinte hiánytalan gyűjteménye a nyugat-európai magyar irodalomból. E hatalmas könyvanyag, valamint néhány személyes tárgy és eszköz alkotja majd a sárospataki Cs. Szabó László könyvtárat. Hogy mikor? Mákovecz Imre Ybl-díjas építész tervei szerint már épülőben a gyűjtemény új raktárháza, amely jó ízléssel ileszkedik a kollégium épületegyütteséhez. Ennek elkészülte után szabadulnak fel azok a helyiségek a régi falak között, ahová a könyvtár költözhet. Addig is szorgalmasan folyik a becses adomány katalogizálása, hogy egy-két év múlva haszonnal forgathassák az érdeklődök és a kutatók az író közikinccsé lett könyveit. Cs. Szabó levelezése és kéziratai a Petőfi Irodalmi Múzeumra szálltak. A sok ezer irat, levél, napló, feljegyzés tüzetes, tudományos igényű átvizsgálása jó néhány évet igényel majd. Az író végakaratának megfelelően a dokumentumok nagy többségét az ezredfordulóig zárolták, tehát azokba jelenleg betekinteni nem lehet. A hagyaték átvételére Taxner Tóth Ernő utazott Londonba, aki így nyilatkozott a Magyar Nemzetben : „Négy-öt esztendővel ezelőtt egy hatalmas nyugati levelezési anyagot dolgoztam fel, valósággal meghökkentett az a kirajzolódó arckép, mely szerint a nem kevés ellentéttel és súrlódással terhes emigráció tagjainak szemében mennyire elfogadott tekintély volt Cs. Szabó László. A kéziratok, levelek minden bizonnyal ezt a szerepet még jobban árnyalják majd.” Önjellemzésében így fogalmazott: „Az egyetlen életelv, amihez máig keményen ragaszkodom, az, hogy soha nem jelentkezem hívás nélkül, legnagyobb szorultságomban se kínálom fel magamat. Mindig bevárom, amíg szólnak.” Amikor látogatóba hívták haza, először „leányait” az írásait küldte, majd maga is jött, egyre gyakrabban. Négy műve után (Alkalom, 1982; Közel s távol, 1983: Őrzők, 1985; Franklin Delano Roosevelt, 1985.) úgy hírlik készülőben a Shakespeare-kötete. Cs. Szabó László szellemi hagyatéka lépésről lépésre közkinccsé válik. LINTNER SÁNDOR 19 ■í3
