Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-04-10 / 7. szám

SAJTOTUKOR

Egy Japánban élő magyar misszionárius A Művelődés című folyóirat átalakulásáról

NOVOTTA FERENC REPRODUKCIÓI P. KERPER ESZTER FELVÉTELE

Galamb József

György (1898—1954) gépészmérnök 1938 december elején helyezte üzembe kísérleti gázturbináját, amely percenkénti 16 400-as fordulatszámon majdnem száz lóerős teljesítményt adott le. Jendrassik maga szerényen nyilatkozott a kísérleteiről szóló beszámolójában: „Az új gázturbina már régóta ismert munkaeljárás alapján dolgozik, az alkalmazott szerkezetek nagy része elvben ismert. Ami új rajta, az tulajdonképpen csak az a mód, ahogy egyes fontos elemek, mint a kompresszor, a turbina és a hőkicserélő meg vannak szerkesztve, és azok az eszközök, amelyek alkalmazásával ezek helyes működése és az eddigieknél jobb hatásfoka biztosítva van.”

Bár Jendrassik szerényen nyilatkozott, az eredménye világszerte nagy elismerést aratott. Az „Engineering” londoni kiadvány is úgy vélekedett a Jendrassikturbináról, hogy „az első volt a

maga nemében, amely egyenletesen és kielégítően működött”. Jendrassik munkássága az egyik fontos láncszeme annak, hogy a turbina korunk egyik legfontosabb erőgépévé válhatott.

Az autókirály jobbkeze:

egy elfelejtett konstruktőr

Kevesen tudják, hogy a T-Fora típusú személygépkocsi (amely az 1910-es években az amerikai életforma nélkülözhetetlen tartozékává vált) egy magyar gépészmérnök, Galamb József alkotása.

E két szót „kevesen tudják”, sajnos nem az újságírói hatáskeltés kedvéért használjuk. Galamb nevét még Magyarországon — ahol pedig minden nemzetközi sikert elért magyart számon tartunk — sem nagyon ismerik. „A gépkocsi regénye” című tudós monográfia például hosszú fejezetet szentel Henry Fordnak, a T-modellnek és a gyár világhírű futószalagjának, ám egyetlen szót sem ejt Ford „jobbkezéről”. a T-moaell és a futószalag létrehozójáról, a gyár főmérnökéről — Galamb Józsefről.

Galamb Makón született, mint Pulitzer József, a neves amerikai lapkiadó. A diósgyőri vasgyárban kezdte meg gépészmérnöki működését, majd az aradi MARTA (Magyar Automobil RT., Arad) gyárban tanulmányozza a gépkocsigyártást. Ezt követően a németországi Adler automobilgyárnál dolgozik, 1903-ban kerül az Egyesült Államokba. A következő évben már a Ford detroiti üzemének mérnöke. 1908-ban kezdik gyártani az általa konstruált T-Ford gépkocsit, amelyet szellemesen egyszerű konstrukció és magas fokú megbízhatóság jellemez. A kocsi szokatlanul alacsony áron kerül a piacra, ezt az teszi lehetővé, hogy Galamb megszervezi a gépkocsik futószalagon történő gyártását.

De Galamb más területen is kiemelkedő alkotást hoz létre: 1919- ben megtervezi a Fordson-traktort, amely mintaképül szolgál az amerikai traktorgyártás számára.

Az 1955-ben Detroitban elhunyt Galamb József megérdemli, hogy nevét a világ leghíresebb feltalálói között tartsuk számon.

BALÁZS ADAM— POKORNY ISTVÁN

ÚjSmtefi-Páter Kanazawa — ez állt a cédulán, amit kaptam. Először azt gondoltam, biztosan egy japán pap. Mikor aztán találkoztunk, egy kedvesen, de finom tartózkodással mosolygó ősz európai férfi nyújtotta a kezét. Hibátlanul és tisztán, „naprakészen” beszélt magyarul Kanazawa páter. Keresztneve József, japán hangzású vezetéknevét japán környezetben kapta, ahol 35 évet töltött.

— Papi szolgálatomat a váci egyházmegyében kezdtem, a háború után három évig Pesterzsébeten voltam plébános. 1949-ben távoztam Magyarországról... Már a noviciátusban érdeklődtem Japán iránt, s az akkori yokohamai püspöktől volt is egy levelem, melyben azt írta, bármikor mehetek, szívesen fogad az egyházmegyéjében. Hát — a részletek mellőzésével — így kerültem én Japánba — mondotta a lap munkatársának Kanazawa páter.

— Korábban könnyen tanultam nyelveket, de japánul négy éven át olvasnom kellett a — segítséggel megírt — prédikációimat. Négy év után kaptam egy évi szabadságot, s ez alatt a tokiói egyházi nyelviskolán tisztességesen megtanultam japánul.

— A japán katolikus egyház tipikusan missziós egyház. A japán missziónak két nagy hulláma volt: Xavéri Szent Ferenc idején, majd 250 évnyi szünet után a 19. század közepétől napjainkig. 1949-ben nem egészen százezer katolikus élt Japánban. A helyzetképhez az is hozzá tartozik, hogy az 1945 augusztusában Nagaszakira ledobott atombomba áldozatainak több mint a fele katolikus volt — a nagy katolikus templom közelében hullott le a bomba. Ma közel egymillió lehet a megkereszteltek száma Japánban.

— Sok-sok katolikus iskola van. Hírük igen jó, 5—10-szer annyi tanuló jelentkezik, mint ahányat föl tudnak venni. A tanulók, illetve hallgatók mintegy tíz százaléka a katolikus. A bejutást nem a keresztlevél, hanem a sikeres felvételi vizsga biztosítja. A tanároknak is mintegy harminc százaléka keresztény csupán, de a többiek is jól ismerik a kereszténységet. Óvodák, kórházak, öregotthonok, fogyatékos gyerekek intézetei is vannak egyházi kezelésben. Jelentős katolikus sajtó is működik.

Mit tanult ön a japánoktól? — tette fel a többi között a kérdést az újságíró. Kanazawa páter így felelt:

— Azt hiszem, valami nagyon

fontosat. Volt egy munkatársam, aki pár év után végre nagy körülményesen megpróbált nekem megmagyarázni valamit. Sokszor bocsánatot kért, biztosított nagyrabecsüléséről, aztán kimondta: „Atya, ne tessék mérgeskedni! Finoman, szelíden, mosolyogva kérje a híveket! Higgye el, ezzel sokkal hamarabb célt lehet érni...” Igaza volt, s azt hiszem nem csak Japánban érvényes igazság ez.

Magyar Nemzet

Az év elején jelentették be, hogy átalakul a bukaresti Művelődés című folyóirat. A Magyar Nemzet publicisztikája ezt a hírt elemzi. „Egységes magyar irodalomról aligha beszélhetünk — írja a szerző, Béládi Miklós egy tanulmányára hivatkozva — ha szem előtt tartjuk a határökon túli, mindenekelőtt a szomszédos országok magyar irodalmainak önállósulását. Más rendű sors, kölcsönhatásrendszer ás valóságtartomány, másabb feladatvállalás és sok minden egyéb teszi, hogy ezeknek a magyar irodalmaknak sajátos arcuk van. De persze a vérrokonságot, az egy családba tartozást meg nem tagadó arcuk. Mert ha egységes magyar irodalomról nem beszél ugyan a tanulmány, az egyetemes magyar irodalom létét épp úgy nem tagadhatja senki, ahogy a magyarok magyarságát sem cáfolhatja — akárhol élik át magyarságukat. Akárhol — és akárhogyan. Innen is fakad természetes érdeklődésünk minden iránt, ami bárhol a világon magyarul szólal meg.

Nemrégiben napvilágot látott a hír — folytatódik a Magyar Nemzet írása —, hogy 38 évi, tekintélyes tevékenység után a bukaresti Művelődés című folyóirat, a romániai magyar közművelődés és műkedvelő mozgalom istápoló és irányitó orgánuma átalakul: Cintarea Romaniei címmel jelenik meg. románul, és csak műsorszolgáltató mellékletét adják ki továbbra is magyarul.”

A hír meggondolkodtató. Ömölhetne e toliból is a kommentár, a hangos-gondolkodás, együtt az olvasóval. — Azon tűnődünk, hogy a Művelődés harmincnyolc évi munkásságának hatása bizonyára még sokáig továbbgyűrűzik — mintha csak a nem létező lapnak is lennének, továbbra is, olvasói. Talán nagyobb tábora, mint volt eddig.

Azután meg: szerencse és balszerencse egyaránt forgandó. Lapok jönnek és mennek, megszűnnek és megszületnek, de a táboruk marad.

11

Galamb József, a T-Ford konstruktőre tervezte az első traktort is az Egyesült Államokban

luKDMlN Tk UTÓK Stvllttcul View)

2#^-Ur'l