Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-10 / 7. szám
Magyar tudósok, világhírű találmányok (3.) SOROZATSZERKESZTŐ: PUNGOR ERNŐ AKADÉMIKUS A múlt század közepén-végén kezdődött a közlekedés „forradalma”. A lovat és az állatok húzta szekeret kezdték felváltani a motor hajtotta járművek. E modern közlekedési eszközök kifejlesztésében magyar konstruktőrök is igen jelentős szerepet játszottak. A karburátor feltalálói A „motor hajtotta szekér” világszerte szenzációt váltott ki, de az igazi, valóban használható gépkocsi megjelenéséig igen sok kudarc érte az automobilok tervezőit. Az első — még inkább szekér, mint autó — járművekbe helyezett motorok gyenge és megbízhatatlan erőforrások voltak. S ha a ,,gépjármű” végül el is indult, sőt döcögött néhány kilométert, sebességük olyan alacsonynak bizonyult, hogy még a sétálók is lehagyták. Egy anekdota szerint ekkortájt mondta egy szkeptikus atyafi a zörgő, berregő, puffogó „ördögszekérről”: szép, szép, de a lovat sohasem fogja pótolni. A gépkocsival kísérletezők első feladata egy használható motor készítése volt, amiből magyar tudósok is kivették a részüket. A legbüszkébbek talán a karburátor feltalálóira lehetünk: Csonka Jánosra és Bánki Donátra. akik a világon elsőként oldották meg az üzemanyag porlasztását. Találmányukat 1893. február 11-én-szabadalmaztatták, mintegy fél évvel megelőzve Maybach hasonló bejelentését. A legenda úgy tartja, hogy Csonka János egy virágüzletbe lépve megpillantotta az egyik eladónőt, amint egy üvegpalackból vizet fújt a növényekre. A vizet permetté alakító elmés szerkezetet a gépészmérnök képzelete egy pillanat alatt átalakította üzemanyagot befecskendező motoraikat rész-Bónki Donót szé. S így született meg a mai motor egyik legfontosabb eleme. De ki is volt az a két magyar feltaláló, akik ezt az ötletet a gyakorlatba is átültették? Csonka János (1852—1934) édesapja kovácsműhelyében szerezte meg elemi műszaki ismereteit, majd az akkori szokásoknak megfelelően, tudását vándorlegényként Bécs, Párizs, és London gyáraiban gyarapította. Hazatérve a pesti Műegyetem műhelyvezetője lett. S ekkor találkozott össze Bánki Donáttal (1859—1922), a budapesti Ganz-gyár szerkesztőmérnökével. (Érdemes kiemelni, hogy Bánki is annak a Ganz-gyárnak volt alkalmazottja, amelyről sorozatunk előző részében irtunk.) Kettejük hosszú évekig tartó közös munkájából igen sok nagy jelentőségű találmány született. őket tartjuk a hazai robbanómotor-gyártás megalapozóinak. Az általuk konstruált négyütemű motor — amely Bánki—Csonka-A Banki-Csonka porlasztó, a világ első autókarburátora Csonka János Jendrassik György motor néven nagy nemzetközi sikert ért el — olyan újszerű volt, hogy számos olyan országban is megkapta a szabadalmi elismertséget, amelyek az Otto-motor szabadalmi védettsége miatt semmilyen más négyütemű robbanómotort nem vettek fel a találmányi listájukra. Motoruk újdonságkénti elismerésében legnagyobb szerepet a porlasztójuk játszott, amely teljesen hasonló volt a ma is használatosakhoz. Megtalálható rajta az úszós nívószabályozó, a tűszelep, a pillangószelep stb. A karburátor mellett a másik nagy találmányuk az ún. „automatikus csőgyújtás” volt. Ezzel az addigi szabadlángos gyújtószerkezetet helyettesítették. A mai gyújtógyertyák elődjének nevezhető konstrukcióval lehetővé vált az addig (a robbanásveszélyessége miatt) mellőzött benzin használata üzemanyagként. A motoruk további új elemei voltak: a zárt forgattyúsház és a szelepek, amelyek alkalmazásával a világhíres konstruktőrt, Ottót is megelőzték. Mindezeknek az ötleteknek köszönhető, hogy a Ganz által gyártott motorjukat az akkori világ legjobbjának tartották. Bánki nevéhez még egy jelentős találmány fűződik. Egy olyan víziturbinát kísérletezett ki, amely egyszerű és olcsó szerkezete ellenére az akkori legnagyobb hatásfokú turbinákkal is egyenértékűnek bizonyult (84—87 százalék közötti hatásfokértékkel). Ezért ajánlotta e turbina Egyesült Államokban való elterjesztését az akkori idők két leghíresebb amerikai professzora: C. A. Mockmore és Fred Marryfield. Az első használható gázturbina A turbinák kifejlesztésében Magyarország az élen járt. Jendrassik Az első működő gázturbina, Jendrassik György alkotása 10
