Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-15 / 5. szám

EGY MÁSIK NEGYVENNYOLC...

„A XX. század első felében hazánk Európa elmaradottabb (bár korántsem — mint mondani szokás — legelmaradottabb) országai közé tartozott. Elmaradottságának foka megfelelt földrajzi helyzetének, és kevés köze volt akár a sokat emlegetett nemzeti hibákhoz, akár az osztrák császár gyakran emlegetett bűneihez ...” — ezekkel a szavakkal kezdődik Deák István könyve, a Kossuth Lajos és a magyarok 1848— 49-ben. A New Yorkban élő és a Columbia Egyetem Kelet-Középeurópai Intézetét igazgató szerző a magyar és a nemzetközi közvélemény Kossuth-képén szeretne változtatni, mikor a hazai kutatás és a nyugati eredmények összegyűjtésével új és elgondolkodtató kérdéseket fogalmaz meg történelmünk e korszakáról.

Deák István nem úgy kezeli a történelmet, mint gazdasági tényezők és nagy emberek bámulatos öszszecsapásának színterét. Inkább azokat a „mögöttes” faktorokat keresi, amelyek a történelem korántsem „vegytiszta” helyzeteit ugyancsak befolyásolták. Így tárgyalja például az osztrák és a magyar tisztikar származási különbségeit, az antiszemita kilengéseket, a nyomdászok megnyerésének kérdését, a fegyvercsempészés és az élelmiszer-feketepiac kérdéseit, vizsgálja Kossuth kormányzási módszereit és emigrációs tevékenységét, gondolkodik a robot, illetve a nemzetiségek ügyének rendezetlenségéről és bemutatja a korabeli nemzetközi politikai erőteret is. A szabadságküzdelem és a magyarság életlehetőségei nem tézisek, letisztult tanítások formáiban jelennek meg könyve lapjain. A történeti tényeket lehetőségekkel, sőt a képzelet szülte kérdésekkel, gondolatmenetekkel egészíti ki. A 48-as korszakot a lélektan, a történetszociológia, a historikus motívumkeresés eszközeivel vizsgálja, s hazánk történelmét egy tágabb, európai világkép és tapasztalat szülte bölcs távolságtartással szemlélteti.

„A szabadságharc megnyerésére nem volt lehetőség ... Magyarország a háborút elveszítette, de a békét hosszú távon mégis megnyerte. ... A magyar szabadságharc korának talán legvéresebb konfliktusa volt. Az általa felkorbácsolt politikai és nemzeti szenvedélyek hatását mindmáig érezzük. ... A forradalom és a szabadságharc modern történelmünk legnevesebb eseménye: rányomta bélyegét minden későbbi nemzedékre; egyesít és elválaszt, nemzeti büszkeségünk egyik forrása, de a kétkedésé és az önmarcangolásé is. ... A kor személyes tragédiák, erkölcsi válságok, bizarr helyzetek, gyermeteg elképzelések és nagyszerű tervek kora.” — írja bevezető soraiban Deák István. Könyve elsősorban történelemmagyarázat, amely egy „másik” negyvennyolcat mutat meg, a jobb nemzeti önismerethez hozzásegítő továbbgondolás, továbbkérdezés igényével.

A.GERGELY ANDRÁS

Helyezze el az alábbi szavakat, kétbetűs sorokat — tíz kivételével — az ábrában! Egy szót könnyítésül előre beírtunk. A tíz megmaradt szóból az alábbi vicc poénját állíthatja össze:

Az állatkereskedő egy papagájt bocsát árverésre. Pacsmag rendületlenül küzd érte, végül ötezer forintért megkapja.

— Remélem, ha már annyiba került, legalább tud beszélni — mondja a kereskedőnek.

(A vicc poénját lásd a rejtvényben)

Kétbetűsek: AL, LA, LL, OT.

Hárombetűsek: BEM, BIT, DÁN, DOG, DOH, GAZ, IDO, ILS, KOR, MÁR, NEM, NEM, SAH, UTE.

Négybetűsek: A NAP, ANTI,

APÓS, AVAT, AZÓT (nitrogén), ELÁS, EZ AZ, FÉLE, HOGY, KELE, LAGO (tó olaszul), LALA, LALI, LAZA, LÁVA, LISI (olasz filmsztár), MAGA, MAUD (angol női név), NÓTA, TOGO (afrikai állam).

Ötbetűsek: ADAMO (francia énekes), ANNAK, BALSA (dél-amerikai fa), BOTOZ, CERES (a gabonatermés istennője), CLARA, EPEDŐ, ÉSZRE, FAKAD, IHATÓ, JÓKOR, KARÁD, KOMOR. KORAI, LAKOL, LAPOS, LATIN, MAORI (új-zélandi nép), MASLI, METÓD (szláv hittérítő), MOSON, MOTOR, NEVEL, ÓHAZA, ÓMAMA, PEDIG, PERON,

PONTI, SAJÁT, SIMON, SKART (kártyás kifejezés), TELEL, TUDNA, VETTE.

Hatbetűsek: ELAKAD, ELOLTÓ FAKARD, HALASI, HOGYNE.

Hétbetűsek: AMARANT (dísznövény), TOLEDOI.

Nyolcbetűsek: DIREKTOR, LESZÁLLÓ, LICITÁLT, MEGROHAN, SZALADÁS.

Kilencbetűsek: ÉNEKTANÁR,

ROHAMOZÁS.

Tízbetüsek: HIVATALNOK, MÓKAMESTER.

BEDNAY JÓZSEF

A rejtvény megfejtését és a nyertesek névsorát lapunk 14. számában közöljük. Beküldési határidő: 1986. május 31. Cím: Magyar Hírek, Budapest VI., Benczúr u. 15. — H—1905

A 22. számú rejtvény helyes megfejtése:

— Igen, de a fiam felesége azt mondja, hogyha nem hagyja abba, akkor elválik tőle.

(Egy kis humor)

Könyvet nyertek: Fehér Éva, Német Szövetségi Köztársaság; Gyimesi Mária, Olaszország; Heidt Magdolna, Német Szövetségi Köztársaság; Héry Béla, Svájc; Komlóssy Irén, Ausztrália; Neumann Miklós, Izrael; Radich Magda, USA; Simon Emese, Hollandia; Toint János, Belgium; Winkler Edit, Német Szövetségi Köztársaság.

23