Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-15 / 5. szám

A WILLIAM PENN száz Ive (i.) 1986-ban ünnepli tevékenységének 100-dik évfordulóját az Egyesült Államokban a ma William Penn néven működő legnagyobb magyar alapítású ún. fraternális szervezet. A „William Penn Association" központja Pittsburghben van, tagjai azonban sok államban megtalálhatók. Az évforduló ünnepségeire készülve felkerestük Dr. Puskás Juliannát, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársát, aki a kivándorló magyarság történetének nemzetközileg elismert száktekintélye. Interjúsorozatunkban a William Penn történetén, keresztül igyekszünk nyomon követni a magyar kivándorlók egyesült államokbeli sorsát, az 1880-as évektől napjainkig. KRELL CSÖRSZ RAJZAI NOVOTTA FERENC REPRODUKCIÓI Kempelen Farkas tét, amely hamarosan elterjedt az egész világon. Ugyancsak Selmecbányán létesí­tett kísérleti üzemet Born Ignác (1742—1791), a nemesfémeknek a kőzetekből való kinyerésére. Az el­ső nemzetközi vegyészkongresszust (1786-ban) a Selmecbánya melletti kis településen, Szklenón tartották meg. Ugyanis Born Ignác itt állí­totta fel híres üzemét. A számos or­szágból összejött vegyészek itt ala­pították meg a világ első műszaki egyesületét, a Bányatudományi Társaságot. Segner Jánost (1704—1777) ma is úgy tartja számon a nemzetközi tudósvilág, mint a „turbina aty­ját”. Segner működésének állomá­sai : Pozsony, Jena, Debrecen, Hal­le és végül Göttingen. Itt vált európai hírű matematikussá és természettudóssá, s dolgozta ki ta­nulmányát, a Segner-kereket. Elő­ször malmokat hajtott ezekkel, majd felhasználták a bányáikban is. Segner János kísérletei nem­csak a mai turbina kifejlesztésé­hez szolgáltak alapul, hanem a pörgettyű (giroszkóp) kifejleszté­séhez is. Ez utóbbinak a legismer­tebb felhasználási területe a repü­lőgép, amelyben a stabilizálást végző műszer „lelke” a giroszkóp. Segnert tudományos érdemeiért nemcsak a berlini tudományos akadémia, hanem a londoni Royal Society is a tagjai közé választatta. Nem maradhat ki végül e XVIII. századi sorból Kempelen Barkas, (1734—1804) akinek technikai zse­nijét — tán némi elfogultság­gal — egyesek Leonardo da Vinciéhoz mérik. Kempelen az osztrák uralkodó udvarába élve tervezett és épített — vízmü­vet ugyanúgy, mint csatornát, gőzgépet vagy betegágyat a himlőben megbetegedett király­nőnek, Mária Teréziának. Világ­szerte ismeritíté azonban sakkozó­gépe tette. A török ruhába öltöz­tetett „mechanika” minden ellen­feléit legyőzte, alkik között több uralkodót is feljegyzett az egykori krónika. Bár a gép titkát Kempe­len megőrizte, ma már mindenki úgy vélekedik, hogy egy zseniáli­san sakkozó, kis termetű ember rejtőzhetett a gépben. Ennek elle­nére magáért a „törököt” mozgató mechanizmusért is jogosain kapja meg a tudományos világ elismeré­sét. A zseniális magyar feltalálóról kevesebben tudják, hogy az első igazi, mechanikus beszélő gépet is megszerkesztette. Ez mintegy 'két évtizedes előtanulmányok után 1790-ben .szólalt meg”. E munká­ja alapján tekintik a mai fiziológu­­sok és fonetikusok az élettani hangtan és kísérleti fonetika egyik megalapozójának. (Pokorny) — Száz év igen nagy idő az Egyesült Államok történetében, hiszen maga az Államok alig több, mint kétszáz éves . . . — Kevés is az olyan intézmény az Egyesült Államokban, amelyik százéves kontinuitást képvisel. A száz év óriási változásokat hozott az ország életében és természete­sen a Wliliíaím Benn életében is. A néven kívül (hiszen csak 1955 óta használja ezt a nevet), változtak az egyesület célkitűzései, változott a tevékenységi köre és módosult jellege, mivel változott a társadal­mi környezet és a tagság összeté­tele is. — Mit értünk fraternális szer­vezeteken? — A meghatározás nem köny­­nyű, mivel az időik folyamán mó­dosult a fraternális szervezetek jellege is. Az USA-ban az első fra­­temáüs szervezet 1868-ban ala­kult. Vasmunkások, technikusok szervezték, akik ia kölcsönösség alapján, kooperációval gazdasági és társadalmi igényeik jobb kielé­gítését remélték, mint 'az akkori szakszervezetektől. Az 1880—1920- as évek a fraitemális szervezetek alakításának a legfőbb időszaka. Szemben a biztosító társaságok­kal, amelyek teljesen üzleti irány­zattal, haszonszerzés céljából ala­kulnak, a fraternális szervezetek a haszonszerzés gondolatát, a nye­részkedési célokat teljesen kizár­ják. Nem rendelkeznék alaptőké­vel, a biztosítási tartalékokat a ta­gok havi díjaiból képezik. A ta­goknak ebből fizetnék betegség és halál esetén olyan mértékben és módon, ahogyan azt egyleti sza­bályzatok előírják. Nemcsak a be­ígért kedvezményeket nyújtják a tagoknak, hanem bizonyos társa­dalmi pozídót is, amelybe belefog­lalják a testvériség és a kölcsönös jótékonyság gondolatát is. A fra­ternális szervezetek mindennemű vagyona teljes egészében a tagság tulajdona. Választott testület irá­nyítja és a szervezet alapsejtjei a helyileg kialakított fiókök-osztá­lyok. Társadalmi tevékenységük következtében adómentesek. Kis­emberek, munkások intézményei­ként működtek, érthető, hogy nép­szerűek lettek a Középkelet-Euró­­pából bevándoroltak között, akik etnikai, anyanyelvi csoportosulá­sok keretében egyleteik szervezé­sével alapozták a maguk fraterná­lis szervezeteit. — Hogyan függ össze a frater­nális szervezetek megalakulása a tömeges kivándorlással? — A megalakulás időszaka a számottevő magyar bevándorlás kezdete is. Bár a XIX. század ele­jén feltűntek már magyarok az USA-ban, s az 1848-as szabadság­­harc leverése után politikai emig­ránsok is, a tömeges kivándorlás az 1880-as évekkel kezdődött. Eb­ben az időszakban gazdasági okok­ból, pénzszerzés reményében főleg parasztok és sokkal kisebb mér­tékben iparosok és szakmunkások a vándorlók jellegzetes típusai. De már ekkor voltak közöttük értel­miségiek, 'kerékbetört egZiszten­­oiájú polgárdk és dzsentrik. A ma­gyar etnikai intézmények, főleg egyházak alapításában és a ma­gyar nyelvű újságkiadásban szere­pük vitathatatlan. A szervezkedő iparosok és szakmunkások, parasz­tok azonban a „tanult emberektől” igyékeztók elzárkózni, és egyleteik munkás jellegét hangsúlyozták. A magyar bevándoroltak közül sokan kerülték Bennsylvándába, Nyugat-Virginiába, és Ohio állam­ba, ahöl munkalehetőséget a bá­nyák, a vas és acélgyárak kínál­taik, többnyire a legrosszabbul fi­zetett és a legtöbb fizikai erőt egénylő területeken. — A William Penn gyökerei is Kelet-Pennsylvániában, a „ke­mény szén” vidékén lévő Hazle­­tónban eredtek meg. Itt formáló­dott akkor még Verhovay Egylet néver Ki volt a névadó? — A legjobb talán ha elövesz­­szük a Verhovay Egylet megala­kulásának 50. évfordulójára ki­adott jubileumi évkönyvét. Ebben Kempelen Farkas világsikert aratott sakkozó artomc;tőja / MECHANICAL TRANSMISSIONS J. THE SLOWER WHICH nine thc t. the talking machine <■ kemreiíhs machine talk CHESS HATER 3. KÍMKHH. WIZARD AND MASTtA OfSOAClAY 11

Next

/
Thumbnails
Contents