Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-15 / 5. szám
TT ií. n MM Mezőgazdasági Muzeum fő- Mm bejáratát újonnan felállí- IJ tott, díszes lámpák vigyáz- M B zák, századvégi tervek alapjan készültek. A főlépcsőház ékessége a hatalmas „vertvas” csillár, Marton Lajos pozsonyi mes/ter eredeti munkája. Az egyik falon vadonatúj emléktábla arról, hogy a gyáli termelőszövetkezet végezte el az ódon épület teljes feliftácáf q rm'ilt f*\7 rv^rÁrp A díszfts lépcsősor a kutatóknak fenntartott bibliotékába vezet, amely hajdanában királyi fogadóterem volt. — Agrártörténeti Szakkönyvtárunk kiadói tevékenységet is folytat — tájékoztat Taraba Mária könyvtárvezető —, nálunk jelenik meg a nemzetközi agrártörténeti bibliográfia. Féltve őrzött, megsárgult füzetet lapozgatok: Alpár Ignác eredeti tervrajzait. „Az ezredéves országos kiállítás történelmi főcsoportjánák épületei” című munka szerint az egész épületegyüttes mindössze másfél év alatt épült fel, 1894 nyarától 1895 teléig! „A tervezés súlypontját az alap-1. Tavaly 320 ezren keresték fel az ország egyik leglátogatottabb múzeumát 2. A kolostorudvar kerengöje 3. Árpád-kori motívumok a kerengő gyámkövein 4. A gótikus épületszárnyban vadászati kiállítás kap majd otthont 5. A Kandeláber GMK újonnan állított lámpái jól illenek az ódon környezetbe 6. A vadászati kiállítás részlete 1. A hűség szobra. Az 1809-es győri csatából lovasát vesztve is hazatért bábolnai mén 8. A világ legrégibb mozgó gőzgépe: 1852-ben az angliai Lincolnból Kossuth közvetítésével került Magyarországra FOTO: NOVOTTA FERENC rajz egyszerű voltára és könnyű áttekinthetőségére vetettem — olvasom Alpár Ignácnál. — Oly gyors volt az építkezés, hogy nem ritkán nem is sejtettem a végződések miként való megoldását; igen sok érdekes részletet úgyszólván az utolsó percben illesztettem be.. Kevesen tudják, hogy a ligeti Vajdahunyadvár tulajdonképpen kétszer épült fél: az eredeti, ideiglenes céllal készült favázas szerkezetet 1899-ben lebontották és csak a közvélemény nyomására építették fel újra, immár tartós anyagokból, mad formájában. Vajdahunyadi, brassói és segesvári várkastélyok szolgáltak mintaként. A Vajdahunyadvár a kezdetektől a Mezőgazdasági Múzeumé volt — meséli dr. Pintér János főigazgató-helyettes. Beszélgetésünk színhelye, a tudós agrártörténész irodája: hajdanában Ferenc József hálószobája volt. Itt szállt meg a császár, amikor 1897-ben megnyitotta a múzeumot, amöly a század elejére Európa-szerte ismertté vált. A kiállítást 1934-ben újították fel első ízben; a nemzetközi mezőgazdasági kongresszus tiszteletére. Ettől kezdve már a jelent is bemutatták, ismertették a bor, a hús, a fűszerpaprika exportját, sőt Szent-Györgyi Albert munkásságát is. 1944-ben a Múzeumot bombatálálat érte, a gyűjtemények java része elpusztult. Az ötvenes években a téeszesítés népszerűsítése volt a cél, a következő évtizedben a nagyüzemi gazdálkodás eredményeinek ismertetése állott a középpontban. Napjainkban pedig a jelenig ívelve ad történeti áttekintést a növénytermesztésről, állattenyésztésről, vadgazdálkodásról. — Milyen kiállításokat terveznek a már helyreállított, de még üres épületszárnyakban? — Októberben nyílik meg a gótikus épületszárnyban „A szőlészet és borászat története” című 'kiállítás, valamint az erdészet- és halászattörténeti gyűjtemény. Először rendezünk a múzeum történetében természetvédelmi kiállításit, jövőre pedig vadászati és új növénytermesztési anyagot mutatunk be. 1988-ban nyitjuk meg „A magyar mezőgazdaság története a XX. században” című nagyszabású kiállításunkat. * A majdani vadászati terem ma még lezárt lépcsőházában idős mester dolgozik. Híg, enyves ecsettel viszi fel a színes festéket a simára glettelt falra: a Képes Krónika egyik díszes iniciáléját festi. — Széchenyi Zsigmondtől, a híres vadásztól származik az ötlet — mondja Bárkay Imre grafikusművész. — Az ötvenes évek elején ő volt iítrt a vadászszakértő. Sokszor emlegette, milyen szép volna ha ezeket a Makait a magyar történelemből vett vadászjelenetekkel díszítenénk. BALÁZS ADAM 9>
