Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-15 / 5. szám
•fff Megáll valaki New York belvárosában, kiszáll a kocsijából, rágyújt egy cigarettára, majd meglátva az elhúzó helikoptert, előveszi fényképezőgépét. Ez a könynyen elképzelhető jelenet — sokak számára talán meglepően — a kővetkezők elősorolását teszi lehetővé: New York belvárosának alaprajzát a múlt század középén Asbóth Sándor tervezte, aiki altábornagy i rangig vitte az amerikai hadseregben, kocsijának porlasztója Bánki Donát és Csonka János 1893-as találmányának alapelvein működik, a robbanásmentes gyufát, amivel az illető rágyújtott, a magyar Irinyi János találta fel szintén a múlt század közepén; a helikopter kifejlesztésében nagy szerepet játszott Asbóth Oszkár, s végül a fényképezőgép objektíve, amely lehetővé teszi a századmásodperces fényképezést, Petzval József 1840- ben készített világhírű objektívjének modernizált változata. Sorolhatnánk hosszan a minket körülvevő köznapi és kevésbé köznapi tárgyakat, amelyek létrehozásában magyarok is szerepet játszottak, mígnem eljutunk a legkorszerűbb technikai vívmányokig. A hangsebességen felüli repülés alapelveit Kármán Tódor professzor dolgozta ki, aki az Egyesült Államokban élt, s repülőgépek és rakéták tervezésében is részt vett; a számítógép elvének kidolgozásában Neumann Jánosnak vannak elévülhetetlen érdemei; az atomenergia felhasználási módjainak kidolgozásában jelentős szerepet játszottak a magyarok. Szilárd Leó, Wigner Jenő és Teller Ede. A Magyar tudósokvilághírű találmányok (1.) Mikoviny Sámuel Hell József Károly Segner János holográfia is magyar tudós érdeme: Gábor Dénesé. Magyarország — ahogyan mondják — nagyságát meghaladó szerepet vitt az egész világot átfogó technikai civilizáció létrehozásában. S ez akkor is igaz, ha hozzátesszük, hogy a legtöbbször egyegy világraszóló felfedezés ötlete, vagy a találmány első példánya származott „csak” magyarországi tudóstól. (Ez történt a televízióval is, am dl.yn dk feltalálója Mihály Dénes végül is a németországi AEG tröszt segítségéve1! készítette el az első működő tévékészüléket.) Most induló, tízrészes sorozatunkban — a magyar műszaki és természettudományos szakemberek augusztusi találkozójára tekintve — a technikai-műszaki haladás élvonalában tevékenykedett magyarokat és találmányaikat mutatjuk be. * A XVIII. században a magyarországi technikai fejlődés elsősorban a bányászathoz és a fémkohászathoz kapcsolódott. E tekintetben első számú szellemi központtá a felvidéki Selmecbánya vált, az itt működő bányászati akadémia európai hírre tett szert. A kiváló tanári karból elsőként Mikoviny Sámuelt (1700—1750) kell említeni, az itteni bányatiszitképző intézet vezetőjét, a nemzetközi hírnév megalapozóját, öt magát tanulmányai tették világhírűvé, ő készítette el a „váltóvízkereket”, amely lehetővé tette a bányák víztelenítését, s ezzel a mélyebben fekvő érc- és szénrétegek kitermelését. Érdemei elismeréséül a berlini tudományos 'akadémia már 35 éves korában tagjai közé választotta. Maradandó hírnevére jellemző, hogy halála után negyvennégy évvel, 1794-ben, a párizsi Ecole Polytechnique alapításakor a selmeci akadémiát jelölték meg követendő példának. Méltó utódává lett Hell Józsej Károly (1713—1789), akit szintén a bányák víztelenítésével kapcsolatos találmánya tett világhírűvé. A találmány még ma is „él”, az olajkitermeiő vidékeken látható „bólogató” himbás szivattyú ősét a Selmecbányái mérnök állította fel 1753-ban. 1758-ban európai körúton ismertette ezt a szerkeze-Hell József Károly ötlete nyomán született meg o himbás szivattyú I. THE INLET MACHINE 6 A WOAK Of GENIUS 3. MACHINES >r MAS TEA MACHINIST HEIL 3 MACHINA HTDMUUCOANEUMAT ICA 4. AM LIFT: COMFAESSED AM GAS LFT 3. AOCKEA CAW AUMA INSTEAD Of A A ADDLE- WHEEL 10
