Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-15 / 1. szám
Rate) Életem egyik legboldogabb pillanata volt, amikor az Aqua Star és személyzete elérte célját, azaz megérkezett Churchillbe (Manitoba). Az expedíció nem volt könnyű, több mint ezer mérföldet jégtáblák és jéghegyek között navigáltunk, majd a Hudson-öböl közepén egy ötnaposviharba keveredtünk, amely 111 mérfölddel sodort el minket kijelölt vonalunkról. A szél erőssége a harmadik napon elérte a 100 km-t óránként, a hullámok 7-9 méteresek voltak. Az Aqua Star kisebb sérüléseket szenvedett, az egyik vitorla szétszakadt. Mégis büszke lehettem saját építésű hajómra, amely végül is kibírta a nagy próbát. A Torontótól a Hudson-öböl kikötőig tartó — a maga nemében első — expedíció 108 napig tartott és ez idő alatt 3600 mérföldet tettünk meg. A Magyarok Világszövetségétől kapott magyar zászló velünk volt és büszkén lobogott expedíciónkon. Itt küldöm a személyzet aláírásaival; megkérem, hogy őrizzék meg és tartsák tiszteletben, hisz itt még nem járt magyar zászló ezelőtt. Boldog vagyok, hogy e zászlónak és származásom nemzetének dicsőséget tudtam szerezni. síké László WILLOWDALE, KANADA Mindig nagyon jó szórakozást nyújt az Önök lapja és természetesen a keresztrejtvény. Amit viszont nagyon hiányolok, hogy az utóbbi időben nincs gyermekrovat (mese, különféle fejtörők, versek stb.). Pedig erre nagy szükség lenne, mivel gondolom, nemcsak felnőtt olvasótábora van a lapnák. Gyermekeim mindig nagy örömmel böngészték a lapot, de örömük akkor volt igazán teljes, amikor rábukkantak a keresett mesére. Sajnos ezt most hiába keresik. Nem lehetne valahogy úgy szerkeszteni a lapot, hogy kevesebb angol nyelvű cikk lenne és helyette visszatérne a gyerekeknek szóló oldal is. Angol olvasnivalót bárhol találhat az ember, de magyar meséket már nem. Remélem, nem vagyok egyedül észrevételemmel és hamarosan nemcsak mi felnőttek, de gyermekeink is újból örömüket lelik a Magyar Hírekben. KATI TELAHIGUE LA PAZ, BOLÍVIA NSZK-ban élő magyar állampolgár vagyok. Nevem Rastetterné, Kossuth Márta. Lapjuk 1985. augusztus 22-én megjelent számában különös cikkre bukkantam: „Kossuth Lajos 1985-ben”. Megdöbbenésemet a leírtak még fokozták. A mai Kossuth Lajos apja, Alexovics József, az 1920-as években vette fel a Kossuth nevet, a név fennmaradása érdekében. Ez felesleges volt, mert akkor is, és még ma is számos törvényes leszármazott Kossuth él Magyarországon. Cikkük azt a látszatot kelti, hogy csak e Kossuth Lajos révén maradt fenn a Kossuth név. Szüleim és három fiútestvérem, Gábor, Attila és Csaba Pápán élnek, ők is alapítottak már családot. Apám a Kossuth család turócszentmártoni ágából származik. Nagyszülei székesfehérvári házát a háború alatt bombatámadás érte, így sajnos több fontos okirat megsemmisült. A mi családunkon kívül még Debrecenben, Miskolcon és Szolnokon él Kossuth család. RASTETTERNÉ KOSSUTH MÁRTA MALSCH, NSZK Most vettem észre, hogy a Magyar Hírek egyik számának hátuljára felírták az új Hoteljeik (így, „magyarul”) nevét, anélkül, hogy a végére a szálló szót is odaírták volna. Miért? Mert drága hoteljeikben úgyis csak külföldi száll meg? Vagy mert a szálloda szó már ismeretlen a magyar fővárosban? Az anyanyelvi konferenciák védnökségének elsősorban saját maga ellen kellene a nyelvet megvédenie! MORVAY SÁNDOR MANNHEIM, NSZK Foglalkozásom: gyerekekre vigyázok, de szabadidőmben festek és verseket is szoktam írni (svédül). Svédre fordítottam néhány Petőfi-verset is. A mellékelt fénykép az egyik kiállításomról való, ahol kézzel festett képeslapjaimat is bemutattam. Még egy dologról szeretnék írni: szabadságunk alkalmával — amit általában Magyarországon szoktunk tölteni — most is felkerestük rokonaink sírját. Egyik rokonunk sírja közelében egy külföldi van eltemetve. A gondozatlan síron ez áll: „Itt nyugszik Rsduni Hrant Szerkisz 1886—1967. Jó ember volt.” Legutóbb a magas sírszegélyt már nem láttuk a síron, feltehetőleg ellopták. (A sír a Rákoskeresztúri Köztemető 41-es parcellájában található.) Legközelebb talán a sírkő sem lesz meg. Bánt a dolog, s ha rokona már nem él az elhunytnak, talán a temető vezetősége intézkedhetne. VISEGRÁDI JULIANNA ASKIM, SVÉDORSZÁG Két kiállításon vettem részt itt, nemrég Galashiels-ben (Skócia) és két első- valamint három második díjat nyertem hímzéseimmel. Egy különdíjat is kaptam, ami egy kék szalagokból kötött nagy bokréta, melynek közepébe arany betűkkel beírták, hogy az én munkám volt a legszebb. ELIZABETH KISS GALASHIELS, NAGY-BRITANNIA Címlapunkon: A MALÉV Kamarás együttese Cikkünk a 16—18. oldalon FOTO: TÓTH JÓZSEF Randé Jenő: Számadás helyett 3 Krónika 4-6 Az MVSZ nyári programja Gellért Hugo halálára George Shultz Budapesten Az Amerikai Magyar Művészeti ^lap A Hazafias Népfront Kongresszusa Tervzárás, tervnyitás (Tábori András) 7 Seregélyesi szenzációk (Garami László) 8-10 Aczél György kötetéről (Szántó Miklós) 11 Püski Sándor: Magyar könyves New Yorkban 12 Clevelandi templomépítők (Szabó István) 14 Nem kerek évfordulóra Új kapunk a nagyvilágba (Pokorny István) 16-18 Léghajó és űrkabin (Árokszállási Éva) 18 Versenydalnokok (Soós Magda) 19 Mikes György: Új anekdotakincs 20-21 Oscar-dijas szakácsok (Árokszállási Éva) 22 Könyvszemle, rejtvény 23 Fotópályázatunk 24-25 Sport 27 A Szülőföldünk műsora 28 Gyerekeknek: Csiki László, Utassy József és Kányádi Sándor versei 31 Kerestetés 31 A SZERKESZTŐSÉG BELSŐ MUNKATÁRSAI HALÁSZ GYÖRGY főszerkesztő KÜRTI GÁBOR mb. főszerkesztő-helyettes SÓS PÉTER JÁNOS olvasószei kesztő BODNÁR JÁNOS művészeti vezető GERGELY ISTVÁN tervezőszerkesztő Főmunkatársak: BALÁZS ISTVÁN LINTNER SÁNDOR NOVOTTA FERENC Munkatársak: ÁROKSZÁLLÁSI ÉVA BALÁZS ÁDÁM GÁBOR VIKTOR POKORNY ISTVÁN REZES MOLNÁR ESZTER Tartalom: 2
