Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-02-02 / 3. szám

• «Ti »Ti »T# ibi i*i i*i ««a I Si »Xi »T l*l i«i i« • ili iJi «bi in »Ti »Vi iSi I** *•**•* 1. Neumann Miklós és Dénes Gábor az egykori fasori gimnázium épü­lete előtt 2. Neumann Miklós 1984 őszén az ELTE Általános Technikai Tan­székén STEFKA ÉVA FOTÖI 3. Szent-Györgyi Albert 4. Szent-Györgyi Albert laborató­riumában FOTO: DÉNES GABOR Az elmúlt esztendő utolsó napjaiban két igen figyelemre méltó dokumentumfilmet mutatott be a MAFILM. Az egyik alkotás a magyar származású tudós, Neumann János életútját, a másik pedig a Nobel-díjas Szent- Györgyi Albert munkásságát mutatja be az eddigiektől merőben eltérő szemszögből. A filmek rendezőjével, Dénes Gáborral beszél­gettünk a két film mondanivalójáról és a forgatás körülményeiről. — Neumann Jánosról még szakmai kö­rökben is egyoldalú kép alakult ki, pedig te­vékenysége több tudományban volt kor­szakalkotó jelentőségű. A különféle szaktu­dományok azonban Neumann Jánost szinte kisajátítják maguknak: egyesek csak mate­matikusként, mások csak fizikusként, me­gint mások csak számítástechnikusként em­lítik. Remélem, a filmmel sikerült érzékel­tetni zseniális sokoldalúságát. — Életútját gyermekkorától végigkíséri a film. Miért volt erre szükség? — Mert életének e korai szakasza meg­határozó volt későbbi munkásságára. Fon­tosnak tartottuk például a gimnáziumi éve­ket, amelyet Budapesten a híres fasori evan­gélikus gimnáziumban töltött el, és ahol matematikatanára, Rácz László, igen korán felfedezte különleges képességeit. Ám a ki­váló pedagógus — a család egyetértésével — nem csinált Neumann Jánosból csodagye­reket, hanem úgy irányította őt, hogy ké­sőbb elméleti tudását gyakorlati ismeretek­kel párosítsa. Érettségi után Zürichben ve­gyészetet, és ezzel egyidejűleg itthon — Fe­hér Lipót tanítványaként — matematikát tanul. 1926-ban, huszonhárom éves korában, mindkét egyetemen diplomázik és egy év­vel később már Berlinben egyetemi ma­gántanár. 1930-ban kap meghívást Prince­­tonba, a matematika fellegvárába, ahol kez­detben vendégprofesszor, majd 1933-ban Al­bert Einsteinnel megalapítja az Institute for Advande Study matematikai fakultást. Munkája során közvetlen kapcsolatba került és hosszabb-rövidebb ideig együtt dolgozott Einsteinen kívül Weblennel, Oppenheimer­­rel, Wignerrel, Szilárd Leóval, Teller Edé­vel, hogy csak néhányat említsek a szellemi nagyságok közül. — Köztudott, hogy Neumann János ne­véhez fűződik az úgynevezett játékelmélet, majd a kvantummechanika matematikai alapjainak kidolgozása, továbbá az algebra / r területén is igen jelentős eredményeket ért el. De leginkább arról ismert, hogy vezető szerepe volt a számítógépek létrehozásában, pontosabban fogalmazva: lényegében ő dol­gozta ki a számítógép alapstruktúrájára vo­natkozó elveket és a tárolás, programozás el­méletét. Vajon Amerikában, ahol huszonhét évig, haláláig élt, tudják-e róla, hogy ma­gyar származású volt? — Személyes tapasztalataim szerint nem. Amerikában szinte soha nem írták le róla, hogy magyar volt. Pedig szülőhazájával nem szakadt meg a kapcsolata és ez a kapocs nemcsak rokoni, baráti szálakon alapult, ha­nem tudományos együttműködésen. Létezett ugyanis Budapesten az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetemen egy filozófiai vitakör Orí­­vay Rudolf szellemi irányításával. A vita­körrel Neumann János még a negyvenes években is élénk levelezésben volt. Buda­pesten, a heti összejöveteleken felmerült kérdésekhez Princetonból — töhb oldalas levelekben, valóságos filozófiai értekezések­ben — szólt hozzá. — Századunk legnagyobb matematikusa 1957-ben hosszú szenvedés után, rákban halt meg. Kik emlékeztek rá 1983—1984-ben Ame­rikában és idehaza? — Az Egyesült Államokban alkalmunk volt Neumann János munkatársai közül Wig­­ner Jenővel, Teller Edével, Pólya Györggyel találkozni,, és megismerkedtünk leányával, — aki közgazdász és a General Motors alelnöke —, továbbá egyik testvéröccsével is. Rajtuk kívül számos világhírű szaktekintély nyilat­kozik filmünkben: egyebek közt Enrico Cle­­menti, az IBM tudósa, G. B. Dantzig, a lineá­ris programozás atyja, Hermann Goldstein matematikus és végül, de nem utolsósorban Isaac Asimov író. Itthon Vámos Tibor, Hu­szár Tibor, Bognár József és Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke méltatta a kamerák előtt Neumann Já­nos munkásságát. — Hogyan fogadták a filmet a matemati­kusok, fizikusok és általában a tudósok, hi­szen számukra már korábban tartottak vetí­téseket? — A legnagyobb elismerés, hogy Neu­mann János öccse negyvenhét évi távoliét után 1983-ban a forgatás, idén pedig az el­készült film kedvéért hazautazott Philadel­phiából. Az ő tetszését is elnyerte a film. Amíg hazánkban járt, ellátogattunk vele a Neumann Jánosról elnevezett Számítógéptu­dományi Társasághoz, továbbá azokra a he­lyekre, ahol a filmet forgattuk. Neumann Miklós találkozott egyetemistákkal is, akik­nek a film röviditett változatát mutattuk be és a vetítés utáni kötetlen beszélgetésen is részt vett. _ — Szent-Györgyi-filmüknek más a hang­vétele ... — Ennek az az oka, hogy hazánkban Szent-Györgyi neve fogalom. Számos inter­jú, portréfilm készült vele, amit milliók ol­vastak, láttak. Ezért mi arra törekedtünk, hogy olyan oldalról mutassuk be a magyar származású Nobel-díjas tudóst, amelyről a magyar közönség még nemigen ismeri. Első­sorban laboratóriumában, munkatársai köré­ben forgattunk. Természetesen ő maga is beszél, egyebek közt tudományos problémái­ról, azaz az élő anyag még meg nem fejtett titkáról, életfilozófiájáról, sorsfordulóiról és jelenlegi félelmeiről. Megszólalnak itt is ne­ves tudósok, akiknek megadatott, hogy együtt dolgozzanak vele. Míg Neumann Já­nos életét szigorúan a tények oldaláról kö­zelítettük meg, addig a Szent-Györgyi Al­bertról készült filmet inkább a lírai hang­vétel jellemzi. * Túlzás volna azt állítani, hogy a két do­kumentumfilm könnyed szórakozást, kikap­csolódást nyújt a nézőnek. Két rendkívüli egyéniség óriási munkásságát kellett a film készítőinek egy-egy órába sűríteni. így a né­zőnek néha nehéz megküzdeni az informá­cióáradattal. Az azonban kétségtelen, hogy Dénes Gábor rendezőnek, Péterffy András operatőrnek, Wisinger István riporternek és a tudományos szaktanácsadónak, dr. Nagy Ferencnek két igen hasznos és tanulságos filmet sikerült létrehoznia. ÁROKSZÁLLÁSI ÉVA 18 I

Next

/
Thumbnails
Contents