Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-12-28 / 25-26. szám
Íme, hát ezeken a lapokon, édes anyanyelvűnk irodalma varázskörében egy sokszínű térkép összeáll, fölrajzolódik. Nem is tudnék példát mondani rá, mikor állt össze, egyáltalán öszeállt-e valaha így ez a térkép, átfogva a kerek világot. Az egyetemes magyar irodalomból az élő irodalom van itt jelen, hazai és határokon túli — az élők közé számítva a sorainkból idén kihullott Kálnoky Lászlót is — valahol már megjelent művekkel, megjelent művekből vett részletekkel. Nem értékelő válogatás ez, és a szerkesztés arra sem törekedhetett, hogy bármiféle valós arányokat fejezzen ki a közlésekkel. Csupán a magyarság egyetemességét képviseli ez az irodalmi Varázskor, széles mezőnyében minden égtáj jelenlétét, jelképesen inkább, mint valóságosan. Tekintse az olvasó jó szándékú kezdeménynek e karácsonyi Varázskört, s fogadja szeretettel. Talán mégis a nyelv az, amely az egész élővilágtól határozottan elválasztja és megkülönbözteti az emberi világot. Meglehet, a szóképzés, a beszédképzés szervei a kialakult élővilágban ember formájú őseinknél voltak a legfejlettebbek, s így évszázezredek során megszületett a hangból a szó, a szóból a beszéd, az összefüggő, a pillanatokon túlcmelkedő közlés, a gondolat — ennyi az egész, ez már emberi minőség. Akármint nézem a nyelv az'emberi lét karátjele. Ami a testnek az éltető oxigén, a levegő, az a szellemnek a nyelv, a fogalmak, a gondolatok többé vagy kevésbé fejlett sejtrendszere. Többé vagy kevésbé, mondom, mert aki nyelvében szegény, gondolataiban is az, és aki gondolataiban szegény, érzelmeiben is az. No igen, aki irodalmában szegény, az nyelvében sem gazdagodhat igazán, tehát szellemi-érzelmi világában sem. önmagában a szókincs persze nem fémjelez emberi minőséget, poha a homo sapiens értelmi színvonalát kétségkívül jellemzi. Eszébe sem igen jut, lehetséges, egy életen át nem fordul meg az emäjfc, bér fejében, gondolatai, hangulutai, érzelmei mennyire a nyelje véhez kötődnek, mennyire az ÉL anyanyelv szavaiban, szó-Dörmögj testvér egy sor Petőfit, köréd varázskor teremtődik. (Illyés Gyula: Haza a magasban) VARÁZSKOR 1
