Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-12-28 / 25-26. szám
A könyvkiadás és terjesztés jelenlegi rendszerében széttagolt a kiadás, az előállítás (azaz a nyomda) és a könyvkereskedelem. Heves viták folynak és a régi példák alapján sokan megkérdőjelezik e széttagoltság célszerűségét .. . — A felszabadulás előtt nem a kiadóknak volt nyomdájuk, hanem fordítva: a nyomdáknak kellett alapítani kiadókat, hogy működtessék a drága nyomdagépeket. Akkor kevés könyv jelent meg. A nyomdaipar mai szerkezetében ehhez a formához visszatérni reménytelen. Nagy nyomdák keletkeztek, hatalmas nyomdaiparunk van és a nyomdák leterheltsége nagyon nagy: nem érdekük a változtatás. Ütközhetnek az eltérő érdekek és ez nemcsak negatívum, hanem előrevivő következményekkel is járhat. A megoldás a kapcsolatok javítása a kiadók, a nyomdák és a terjesztés közt; erősíteni kell a szerződések tekintélyét, szervezni közös vállalkozásokat, mintaboltokat nyitni. — Mit jelent ma a kiadói érdekeltség, van-e úgynevezett vállalati haszon? — A magyar kiadók nyereségre dolgozó vállalatok. A könyv árucikk, el kell adni. De sajátos áru: a művelődés fontos eszköze és állami cél, hogy minél több könyvet vegyenek és olvassanak az emberek. Ezért az állam szubvencionálja a könyvet, azaz kiegyenlíti az előállítási költség és a fogyasztói ár közötti különbséget, támogatja anyagilag a kiadót. (Ezért viszonylag alacsonyak a könyvárak Magyarországon.) Ezzel együtt azonban a nagy példányszámú, sikeres könyvek nyereséget hoznak, dolgozóink nyereségrészesedést kaphatnak eredményes munkájukért. Persze, akiknek a könyvkiadás a választott hivatásuk, azoknál sokat számít a kulturális érdeklődés, a könyv szeretete, a művelődés tekintélye is. Vagyis, nem az üzleti szempont az egyedüli. Egyébként azt hiszem, hogy ez mindenütt a világon így van; Nyugaton sem ugyanazon típusú emberek mennek fegyverkereskedőnek, vagy könyvkiadónak. — Van-e válság a magyar könyvpiacon? — Véleményem szerint nincs. Mindig voltak a gazdasági és kulturális életben árapálymozgások, most is ez a helyzet. Nem titok, hogy az életszínvonal stagnál; az emberek úgy védik ki ezt, hogy munka után minkerült. Néhány név a továbbiakból: Károlyi Sándor, Török Bálint, Pázmány Péter, Werbőczi István, Csák Máté, Bajcsy-Zsilinszky Endre. A Magyar Hírekben megjelent „Képes magyar történelem” alapján készül „Egy ezredév” című kiadványunk, százezer példányban. Nemcsak a történelem, de általában a társadalomtudományi könyvek is kelendők. Vonatkozik ez mindenekelőtt a pszichológiára és szociológiára. — Melyek voltak az elmúlt időszak nagy könyvsikerei? — A Művészettörténet Magyarországon, a Jeruzsálem, A fizika kultúrtörténete, a Zsidókérdés, asszimiláció. De hozzátehetem, hogy a magyar emigrációról készült könyveink — a nemrég elhunyt Nagy Kázmér kötete vagy a Magyarok Amerikában — is a. sikerkönyvek közé tartoznak. — A jövő tervei? — Közös dolgaink címmel új sorozatunk indul, amely a magyarság helyét és szerepét igyekszik feltárni Közép-Kelet-Európában. Válogatást adunk Jászi Oszkárnak a nemzetiségi kérdésről szóló tanulmányaiból* Kiadjuk Gróza Péter „Börtönnapló”-ját. 1986-ban ünnepeljük Buda visszafoglalásának 700. évfordulóját. A témáról megjelenő könyvünkre rengeteg az előjegyzés. A jövő évben lesz a Polányi Károly-centenárium. Már együtt van egy érdekes kötet zömében kiadatlan társadalomfilozófiai írásaiból. — A Gondolat Kiadó az elmúlt években sok Nyugaton élő magyar szerző művét jelentette meg. Gondolok itt az 1982-es Cs. Szabó könyvre, 1983-ban Szentgyörgyi, Jászi, Vasarely, Deák István, 1984-ben Halmos, Roheim, Mezei, Polányi, Pólya, az idén Révész cs Kutasi Kovács következett. Hogyan tovább? — Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a magyar kultúra külföldi mestereinek kiemelkedő alkotásaival megismerkedjen a magyar közönség. 1986-ban folytatódik a sor: Antal Frigyes, Tolnay Károly, Tar Zoltán, ohn Lukács, László Ervin és az előbbiek oen említett Polányi-kötet következik. Megjelenik a Magyarok Világszövetsége és Magyar Hírek legutóbbi, Írja meg-pályázatának díjnyertes munkája is, a Domján-könyv. SZÁNTÓ MIKLÓS GONDOLAT A nyári Könyvtáros Találkozó kerekasztal eszmecseréin természetszerűen sok kérdés hangzott el a magyar könyvkiadás jelenlegi helyzetéről, gondjairól. Az érdeklődésből és a válaszokat kísérő megjegyzésekből világossá vált, hogy a könyvekkel kapcsolatos problémák minden fejlett ipari országban előkerültek, megoldást sürgetnek. Vajon hogyan látja a hazai helyzetet Siklós Margit, a Gondolat Kiadó igazgatója? Ma Magyarországon ez a kiadó a tudományos ismeretterjesztés kiterjedt területeit látja ei könyvekkel. denféle hasznot hozó tevékenységet vállalnak. Kevesebb a pénz, az idő, az energia az olvasásra, a könyvre. Ez átmeneti állapot és bizonyára visszaáll a fellendülés, újra visszatérnek az olvasók a könyvhöz is. A mostani nehéz helyzet pozitívuma, hogy erősíti a versengést a kiadók közt. Arra kényszerít, hogy merészebben vállalkozzunk, több rizikót vállaljunk. — Változik-e az olvasói igény? Folytatódik-e például a történelmi művek iránti érdeklődés élénkülése? — Az állandó olvasókból, könyvelőfizetőkből szerveztük meg a Gondolat Kiadó Baráti Körét. Rendszeres véleménykutatásokkal igyekszünk megállapítani az igények alakulását. A történelmi érdeklődés változatlanul erős. Erre alapozva tervezünk például felnőtteknek szóló Történelmi Atlaszt. Sokan jelezték, hogy többet szeretnének tudni ismert történelmi személyiségek életéről. Ezért a kiadó sorozatot indított: Az első két kötet — Tisza Istvánról, akit meglepően sokan említettek és Esterházy Miklósról — már a könyvüzletekbe Gondolat °ondolaT Símonyi Károly A fizika kultúrtörténete 31
