Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-11-23 / 24. szám

Közélet - diplomácia Sarlós István, az Országgyűlés el­nöke látogatást tett Franciaország­ban. A látogatás célja az volt, hogy megismerkedjen a francia nemzet­­gyűlés és szenátus vezetőivel, s ez­zel folytassák a két törvényhozás kö­zötti kialakult jó kapcsolatok ápolá­sát. * Marjai József miniszterelnök-he­lyettes Kanadában megbeszélést folytatott Joe Clark szövetségi kül­ügyminiszterrel. Értékelték a ma­gyar—kanadai gazdasági kapcsolato­kat, és megállapították, hogy azok vo­lumene és tartalma mindeddig a le­hetőségek alatt maradt. Marjai Jó­zsef a világkiállítási központban el­mondott beszédében bejelentette Ma­gyarország részvételét az Expo ’86 világkiállításon, amelyet Vancouver­ben rendeznek meg. * Leopold Gratz osztrák szövetségi külügyminiszter hivatalos látogatást tett hazánkban. Vendéglátójával, Várkonyi Péter külügyminiszterrel áttekintette a két ország kapcsola­tainak helyzetét, s e kapcsolatokat jószomszédinak, problémamentesnek minősítették. Az osztrák külügymi­niszter részt vett a Ferihegyi repü­lőtér új forgalmi épületének megnyi­tásán. * A Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának meghívására látogatást tett hazánkban az NSZK Zöldek pártjának küldöttsége dr. Sabine Barddal, a párt parlamenti frakciója szóvivőjének a vezetésével. A dele­gáció megbeszélést folytatott Pozs­­gay Imrével, a HNF OT főtitkárá­val. * Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter vezetésével gazdasági tárgya­lások folytak Helsinkiben. A tárgya­lásokon megállapították, hogy a tíz éve megkötött magyar—finn szabad­kereskedelmi megállapodás mindkét fél teljes megelégedésével működik. Mindkét országban több jelentős be­ruházás valósult meg a másik ország szállítóinak közreműködésével. Finn­ország Magyarországra papírgyárat, elektronikus és gépipari berendezé­seket szállított, míg Magyarország erőművi és vasútbiztosító berende­zések, egyéb gépek szállításával vett részt finnországi beruházásokban. * John L. Menadue ausztrál keres­kedelmi államtitkár hivatalos láto­gatást tett Budapesten. Török István külkereskedelmi államtitkárral átte­kintették a két ország gazdasági, ke­reskedelmi kapcsolatait és a fejlesz­tés lehetséges területeit. Megállapí­tották, hogy az áruforgalom az utób­bi két évben számottevően növeke­dett. Kultúra - tudomány A Nemzetközi Kulturális Intézet és a Great Britain East European Center közötti együttműködés kere­tében Kecskeméten rendezték meg az ötödik brit—magyar kerekasztal­­konferenciát. Témája a következő volt: „A világban végbemenő poli­tikai, gazdasági változások, ezek ha­tása az Egyesült Királyság és Ma­gyarország közötti, valamint az összeurópai együttműködésre a kö­vetkező évtizedben.” * Megalakult a Budapest Cigányze­nekar. Mintegy százfőnyi muzsikus­gárda vesz részt az új együttesben, amelynek művészeti vezetője Berki László, védnöke a Franciaországban élő Cziffra György. * Solti György, a Svájcban élő, vi­lághírű karmester vezényelte az Ope­raházban a Magyar Állami Opera­­ház Ének- és Zenekarát. A koncer­ten Mozart „Figaro házassága” cí­mű operájának nyitánya, Kodály „Psalmus Hungaricus”-a és Liszt Faust-szimfóniája hangzott el. * Magyar szerző nyerte el az auszt­ráliai Brisbane városban rendezett nemzetközi diaporáma fesztivál egyik díját. Tám László pécsi fotóművész „Impressziók” című sorozatának ítélték oda a Fotóművészek Nemzet­közi Szövetsége — FIAP — díját. * Erkel Ferenc születésének 175. év­fordulója tiszteletére emlékülést ren­deztek Gyulán, a város tanács dísz­termében. Megnyitották a kibőví­tett Erkel Múzeumot, majd a műve­lődési központban ünnepi hangver­senyt tartottak. Gyulán, nagy zene­szerzőnk szülővárosában rendezték meg az országos középiskolai Erkel­­vetélkedőt. Kurtág Györgynek Rimma Dalos verseire írt A boldogult R. V. Tru­­szova üzenetei című zenekari dal­ciklusa, amelyből lemez készült a pá­rizsi ERATO cégnél (Csengery Ad­rienne előadásában, Pierre Boulez vezényletével) elnyerte a londoni Gramophon kortárszenei első díját. Csikós-Nagy Béla akadémikust tiszteletbeli tanárává választotta a bécsi tudományegyetem. A profesz­­szort egyúttal felkérték, hogy mű­ködjék közre az oktatásban. * Kovács K. Pál akadémikust, az erősáramú elektrotechnika-tudomány területén, villamos gépekkel kapcso­latos elméleti munkáiért a b'elga Montefiore-díjjal tüntették ki. A Magyar Népköztársaság Zászló­rendje kitüntetést nyújtotta át Szi­geti Károly, hazánk stockholmi nagykövete Wilhelm Forsbergernek, a Svéd—Magyar Társaság elnökének a magyar—svéd kulturális kapcsola­tok elmélyítéséért kifejtett munkás­sága elismeréseként, 70. születésnap­ja alkalmából. * „Hungária litterata, Európáé Filia” címmel az Európai Kulturális Fórum tiszteletére Magyarország és Euró­pa kapcsolatait feltérképező angol és orosz nyelvű tanulmánykötetet jelen­tetett meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Kitüntetés Halász Zoltánt, a New Hungarian Quarterly főszerkesztő-helyettesét, lapunk angol nyelvű mellékletének szerkesztőjét a Magyar Népköztár­saság Csillagrendjével tüntették ki. Fennállásának fél évszázados jubileumát ünnepelte a Valentin Alsina-i Magyar Dal­kör (Argentina). Képünkön: Mester Nándor elnök, Forizs István, Ádám József és Bá­lint István volt elnökök. (Balról, jobbra) FOTO: ANA SILVIA SZALMA h . j - m MEGHALT SZEPESSY SÁNDOR Élete jellegzetes huszadik századi életút volt. Szülei Nagyváradról a Felvidékre költöztek, ő Beregszászon született. Így lett csehszlovák állampolgár. Bujdokolva, onnan ment önkéntes­nek Spanyolországba, ahol a nem­zetközi brigádban az utóvédhar­cokig kitartott. Franciaországba in­ternálták, megszökött és belépett az ellenállási mozgalomba, majd a Francia Kommunista Párt fegyveres szervezetébe. A fasizmus leverése után részt vett Franciaország újjá­építésében és Bordeaux-ban telepe­dett le. Számos franciaországi középület dicséri Szepessy Sándor építőművé­szi tehetségét. Élete összeforrt a po­litikával és a sporttal. A labdarúgás révén mindig megtalálta az utat elv­barátaihoz is. Nyugdíjas volt már, amikor elha­tározta, hogy magyar egyesületet ala­pít. Újsághirdetést tett közzé, hogy jelentkezzenek a Bordeaux környéki magyarok. Így alakította meg a Dél­nyugat-Franciaországi Magyar Nyelv és Kultúra Baráti Körét. Energiát és pénzt nem kímélt, házát is az egyesületi élet rendelkezésére bocsá­totta. Jövő nyárra beéréssel bíztató terve volt, hogy kis penzióvá átala­kított házrészében csereüdülésre ér­kező magyar gyerekeket fogadjon. Szívügye volt ez, olyannyira, hogy Veszprémben az V. Anyanyelvi Kon­ferencián is beszélt erről. Kora elle­nére sportkocsiján évente többször is Magyarországra jött és rendszere­sen ellátogatott szerkesztőségünkbe is, ahol kollégaként köszöntöttük, hi­szen haláláig a L’Humanité tudósí­tója is volt. A sors úgy hozta, hogy sosem élt Magyarországon, de azt vallotta: ,,Aki akarja, az meg is őrzi magyar­ságát!” Az életével bizonyította iga­zát. L. S. 4

Next

/
Thumbnails
Contents