Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-11-23 / 24. szám
\M uM. A Budapesti Kongresszusi Központban zárt ajtók mögött folytatta munkáját az európai kulturális fórum. A harminchárom európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada küldöttei munkabizottságokban vitatták meg a kulturális kapcsolatok előmozdításának lehetőségeit — elsőként a képzőművészet, illetve az előadóművészet területén. A képzőművészettel foglalkozó bizottságban Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész is felszólalt. Elmondta, hogy a viszonylagos nyelvi elszigeteltségben élő kis nemzeteknek is a nagyokkal egyenlő esélyt kellene adni ahhoz, hogy bekapcsolódjanak az európai kultúra áramkörébe. Hasonló gondolatot fejtett ki Aradi Nóra művészettörténész, nevezetesen azt, hogy a művészet és a kultúra tényleges értékei függetlenek attól, hogy kisebb vagy nagyobb országban hozták létre őket. Az előadóművészetekkel foglalkozó bizottságban a színház-, a zene-, a táncművészet, valamint a folklór területeit érintve hangzottak el konstruktív javaslatok az államok közötti kapcsolatok fejlesztésére. Az európai kulturális fórum amerikai küldöttségének tagja volt Edward Albee drámaíró. Sajtótájékoztatóján elmondta: másodízben jár Magyarországon, s azért is örült a részvételi lehetőségnek, mert ismét felkereshette Budapestet, ahol már több művét ismeri a közönség. Ugyanakkor sajnálattal jegyezte meg, hogy a magyar szellemi élet alkotásai milyen kevéssé ismertek az Egyesült Államokban. Az európai kulturális fórum légköréről az volt a véleménye, hogy az lehetővé teszi a különböző nézetek kifejtését, segíti a gondolatok szabad áramlását, s hatására megnő a résztvevők A Buenos Aires-i nagymama unokája esküvőjéről ír; egy müncheni hallgató ismert színésznőink életkorára kíváncsi; Chicagóból a budai hegyvidéken elrendelt, majd feloldott építési tilalom iránt érdeklődnek; egy sydneyi úr a vívó-világbajnokságon nyert magyar érmek számát kevesli. — A levelek tartalma változatos, hangjuk közvetlen és baráti, jóleső nyugtázásaként a Szülőföldünk munkálkodásának. A rádióadás éppen harminc esztendeje alakult. A születésnapon a szerkesztőség vezetőjével, Cservenka Judittal beszélgettünk. — A tájékoztatás és a szórakoztatás mint célok nyilvánvalóan a kezdetektől irányt mutatnak a szerkesztőknek. Az igények azonban — a miként tekintetében — jócskán változhattak a három évtized során .. . — Az első években elsősorban a frissen kikerültek és az itthon élő rokonok, barátok közötti kapcsolatteremtés egy — akkoriban igen népszerű — módját kínálta adásunk. Magam még diáklány voltam annak idején, de jól emlékszem a Szívkiildi a távolból kellemes zenei összeállításaira. Az Üzen az otthon című program arról adoitt hírt az ezt levélben kérőknek, hogy s mint élnek az Folytatta munkáját a budapesti fórum Tanácskozás az európai kulturális kapcsolatok bővítéséről A SZÜLŐFÖLDÜNK otthoni hozzátartozók. A rendszeres és tömeges hazalátogatás azután megszüntette e műsorok létjogosultságát. — Ügy tudom, ön akkoriban került a szerkesztőséghez. Az újabb, máig ívelő korszaknak tehát már tevékeny részese volt... — A szóban forgó két évtized a „megújítva megőrizni” elv jegyében zajlott. Néhány műsorunk szinte az adással együtt jubilálhat: a Levelesláda avagy a jogi tanácsadó műsorra gondolok. Tapasztaltuk, hogy hallgatóink számára egyre féltettebb, megőrzendő érték magyarságuk tudata, ezért honismereti sorozatot indítottunk. A kezdetekhez képest többszörösére növekedett a műsoridő, s a tartalmi változásokkal együtt a műsorszerkezet, a műsorkészítés mechanizmusa is módosult. Ma huszonöt fős gárdánk három rovatunknak dolgozik, és külső munkatársunk szinte a Magyar Rádió egész gárdája, neves írók, újságírók. Magam hét esztendőn át a honismereti rovatot vezettem, egészen ez év nyaráig, amikor a szerkesztőség vezetője lettem. Krónika rovatunk a legfontosabb nemzetközi és hazai híreket közli, jegyzeteket, tudósításo-Nemzetközi Gálaest az Operaházban az európai kulturális fórum tiszteletére FOTÓ: MEZEY BÉLA Edward Albee (jobbról) amerikai író is részt vett a budapesti fórumon FOTÓ: MTI igénye a nyílt, őszinte eszmecserék iránt. Hasonló véleményének adott kifejezést a kulturális fórumon felszólaló küldöttek többsége. Kedvező a budapesti tanácskozás nemzetközi sajtóvisszhangja is. A külföldi lapok egy része elismeréssel szólt arról, hogy Magyarország, mint házigazda megtalálta annak módját, hogy erejéhez és lehetősé-SZÜLETÉSNAPJÁN kát, riportokat ad. A nagypoliiika mellett helye van itt az apróbb, színes, érdekes információknak is. Magazin rovatunk ez év szeptember 1- től átalakult: egy-egy meghatározott téma egy-egy naphoz kötődik: a hétfő az országjárásé, a kedd a kulturális körképé, a szerda a sporté, a csütörtök a tudományé, pénteken sugározzuk a Postabontást, a szombat a Magyarok öt földrészen című magaziné, vasárnap van a kívánságműsor. — Adásaikba csak olykor-olykor belehallgatva is kiderül, hogy nem csupán a szépre emlékeztetnek ... — A mai Magyarországot igyekszünk közel vinni hallgatóinkhoz, s ez csak úgy lehetséges, ha a társadalom, a gazdaság, a kulturális élet gondjairól, feszültségeiről is szólunk. Hallgatóink is élnek a kritikával, kellemes emlékeik mellett megírják hazalátogatásaik során szerzett kellemeíien tapasztalataikat is. De saját életük, környezetük visszásságairól, nehézségeiről is beszámolnak, egyedül maradt idős emberek, munkanélküli fiatalok osztják meg velünk gondjaikat. A levelek egyébként azt is megmutatják, hogy egy tekintélyes réteg mennyire jól tájékozott az geihez képest oldja a feszültségeket. A párizsi Libération például ezt írta: „Magyarország az első keleti ország, amely ilyen szintű nemzetközi értekezletet rendez és egész tekintélyét latba veti az eredményért.. Az osztrák Die Presse megállapítja: „A budapesti vezetés azon dolgozott, hogy megteremtse a lehető legjobb alapokat a szabad véleménycseréhez." A tanácskozás harmadik hetére újabb résztvevők érkeztek Budapestre, köztük neves kulturális személyiségek. Az új vitaszakaszban ez egyik munkacsoport az építészet, a műemlékvédelem, a formatervezés, a belsőépítészet kérdéseit; a másik a filmművészet, valamint a rádió és televízió kulturális értékeinek közvetítését, cseréjét, illetve ezek fejlesztésének lehetőségeit tekintették át. Ezt követően újabb két munkabizottság kezdte meg tevékenységét. Boldizsár Iván író, a Magyar Pen Club elnökének elnökletével írók, a könyvkiadás szakemberei és műfordítók vitatták meg az együttműködés lehetőségeit. A másik munkabizottságban — itt Vitányi Iván, a Művelődéskutató Intézet igazgatója elnökölt — a kultúrakutatásról, a művészeti képzésről és nevelésről, valamint a könyvtárak anyagainak, a múzeumok kiállításainak cseréjéről folyt eszmecsere. Köpeezi Béla művelődési miniszter nyilatkozatot adott a Magyar Televíziónak, amelyben értékelte a fórum első szakaszának tapasztalatait. Egyebek közt kijelentette, hogy a munkacsoportok üléseit a szakszerűség, az együttműködésre való szándék jellemezte. Nagyon pozitívnak ítélte az alkotók jelenlétét egy olyan konferencián, amely tulajdonképpen a kormányok tanácskozása. óhazai dolgokról — köszönhetően nyilván a hazalátogatásoknak, az itthonról járó újságoknak, folyóiratoknak is. A kívánságműsortól nemegyszer kémek vadonatúj produkciókat. — A levelek, és rendkívül népszerű pályázataik visszhangja — legutóbb a Nóta-totóé — a hallgatottságot, egyáltalán a foghatóságot is jelzik Önöknek ... — Jó rövidhullámú készülékkel tulajdonképpen mindenhol foghatók vagyunk. Sok levelet kapunk az Egyesült Államokból, Dél-Amerikából, Ausztráliából. Már kazettát is küldtek a mi műsorunkról — mintegy bizonyítékként, milyen jól lehet bennünket hallani a világ másik végén. Az is igaz azonban, hogy nem kevés azon hallgatók száma, akiknek csalr alkalmanként sikerül „elcsípni” bennünket. Egy közeli nagyobb betonépület, geográfiai-időjárási tényezők, s még sok más körülmény teheti bizonytalanná a vételt. — Minden hó első vasárnapján a gyerekek kívánságait teljesíti „Önök kérték” című műsoruk ... — Reméljük, ők ugyanolyan jó barátai lesznek majd „felnőtt” műsorainknak is, mint szüleik, nagyszüleik nemzedéke. B. I.
