Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-11-09 / 23. szám

Negyed tízkor véget ért az előadás. Fél tízkor még zúgott a vastaps. Már a szerzők és a rendező, sőt, még a technikai munkatárs is hajlongtak, amikor valahonnan előszaladt egy asszony. Közvetlenül a világot jelentő deszkák előtt tojásokat halászott ki a szatyrából, s megdobálta a szerzőket-szereplőket — majd elrohant. A vastaps még tíz percig dübörgőit.

Történt pedig mindez a magyar dráma napján, a Nemzeti Színház évadnyitó előadásán, az István, a király első kőszínházi bemutatóján.

Darab-történelem

Boldizsár Miklós a hetvenes évek elején írta meg: Ezredforduló című színdarabját. (Alcíme: opera, prózában.) Noha a mű megjelent egy színházi folyóirat mellékletében, majd könyvalakban, nem akadt a bemutatásra vállalkozó kedvű színház. Már-már úgy tűnt, hogy a darabbéli Koppányból soha nem lesz énekes halott, amikor döntő fordulat következett be. A mozik meglehetős sikerrel mutatták be Koltay Gábor rendező filmjét az

Illés-együttes nosztalgia-koncertjéről (A Koncert címmel), ám Nemeskürty István stúdióvezető elégedetlen volt azzal a művel. Ügy gondolta: sokkal többre, jelentősebbre is futja a Szörényi Levente—Bródy János szerzőpáros tehetségéből. Arra biztatta őket: próbálkozzanak meg valami olyan alkotással, ami igazán közüggyé válhat; ami megmozgatja az ország fiatalságát.

Például: az István-darabbal.

Koltay Gábor és a szerzők úgy döntöttek, hogy a filmet élő előadásokon forgatják majd. Helyszínként előbb a Népstadiont, majd az aquincumi katonai amfiteátrumot szemelték ki (ez utóbbi ellen azonban a Műemléki Felügyelőség vétót emelt), végül a városligeti szánkázómagaslat, a Királydomb mellett döntöttek. Szereplőknek a hazai popvilág csillagait választották, s nem lebecsülhető szerepet kapott a Novak Ferenc irányította több száz fős tánckar.

1983. augusztus 20-án mutatták be a rockoperát, hatalmas sikerrel. Egymás után hét előadást kellett tartani. A zenei anyagot tar-