Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-10-12 / 21. szám

Ódon épületek - régi történetek A PANNÓNIA MAGYAR TUDOMÁNY EN HÜNGRIE, EN EUROPE CENTRALE ET EN EUROPE ORIENTALE Következetes szobásunk volt, hogy csakis a magyarul megjelent hazai könyvek szemlézését vállaltuk, ön­­képünk ilyen tapintatos szűkítése azonban indokolatlan: elnéznénk ugyanis ama egyre növekvő számú rangos kiadványok fölött, amelyek idegen nyelven tudósítják az érdek­lődőt a magyar tudomány és művé­szet tisztes eredményeiről. Az itt bemutatásra szánt négy kö­tet mindegyike történeti indíttatá­sú, tisztes forrásból táplálkozik, s egy folyamat ívét követi végig. Az első egy háromévenként megtartott nem­zetközi történész-kollokvium, a mát­­rafüredi „Felvilágosodás”-konferen­cia anyagát tartalmazza. Az 1981-ben megtartott ötödik találkozó (Les Lu­­miéres en Hongrie, en Europe Cent­rale et en Europe Orientale) a felvi­lágosodás emberképét és a korszak oktatási-nevelési eszmerendszerét vizsgálja a lengyel, a magyar, az osztrák, a német és az orosz iroda-DIE RÖMISCHEN INSCHRIFTEN UNGARNS 4. Lieferung Das Gebiet zwischen der Drau und der Limesstrecke Lussonium- Altinum Akadémiai Kiadó Budapest Dr Rudolf Habéit Bonn lomban, a világi és a hitoktatásban, a gazdálkodásban, a nyelvi kultúrá­ban és az ízlésben. A könyvet az Akadémiai Kiadó és a párizsi Editi­ons du CNRS közösen adta ki, fran­cia nyelven.- KÜLFÖLDIEKNEK A másik kötet szintén közös ki­adás: Dr. Rudolf Habéit (Bonn) volt az Akadémiai társkiadója a magyar­­országi római kulturális hagyatékot feldolgozó (Die Römischen Inschrif­ten Ungarns) sorozat 4. kiadványá­nak, amelynek a szerzői, Sz. Burger Alice és Fiilep Ferenc Somogy, Tol­na, és Baranya megye római kori feliratos kőemlékeit tárták föl. A százkét szövegrajzolat és szövegkri­tika a nyolcvan fényképpel együtt a Dél-Dunántúl egykori táborhelyein, erődvonalában fölfedezett archeoló­giái kincs leletkatasztere is egyben, a hazai klasszikus kőemlékek közül az egyik leg jelentősebb. Az antik Róma monumentális szobrászaténak a reneszánsz nagy mestereire tett hatását vizsgálja Pogány-Balás Edit rendkívül izgal­mas munkája (The Influence of Ro­me’s Antique Monumental Sculptu­res on the Great Masters of the Re­naissance). Motívumtörténeti elem­zés segítségével, 263 fénykép bizo­nyítékával mutat rá, milyen mérték­ben szolgáltak esztétikai mintául az antik szoboreszmények az újjászüle­tés korának olyan nagy művészei számára, mint Mantegna, Michelan­gelo, Leonardo vagy Dürer. Kaesz Gyula bútortörténeti kézi­könyvében (Möbelstile) nemcsak vé­gigkíséri kétezer év bútortörténetét (például a székek formaváltozásait és jellegadó vonásait), de a primitív népek bútorformáitól a szecesszióig és az ipari tömegcikké lett, forma­­tervezett tárgykig korszakonként, kultúránként és stílusváltozatok te­rén is alapos elemzést végez. Hat­vannégy rajzolt táblán, sok fényké­pen, időrendi összehasonlításon túl még egy kitűnő díszítés- és motí­­vumhistóriai gyűjteményt is ad. Az Akadémiai Kiadó idegen nyel­vű köteteiből kiragadott néhány pél­da persze még korántsem reprezen­tálja a kiadó, s még kevésbé az ide­gen nyelvű magyar könyvkiadás meggyőző gazdagságát, de ízelítő­ként talán elég ahhoz, hogy a kül­föld figyelmét az értékek, s általuk is hazánk felé fordíthassuk A. GERGELY ANDRÁS Emléktábla és Rákóczi-portré az egykori „Ezüsttükrös kávéházban üldögé­lek elmélázva ..így szóltak haj­dan az egyik örökzöld Zerkovitz­­sláger első sorai. Budapesten, a Rá­kóczi úton siető vagy sétáló járóke­lők közül azonban csak keveseknek jut eszébe a széles sugárút romanti­kus stílusú első épületéről, az Eötvös Loránd Tudományegyetem diákszál­lójáról, hogy ez volt valamikor Pest- Buda legpatinásabb szállodája, étter­me és kávéháza, a Pannónia. Ezen a helyen már röviddel a tö­rök hódoltság után kocsma műkö­dött, és 1803-től nagy forgalmat le­bonyolító vendégfogadó állt. Igazi hírnevét, mint Griff szálló alapozta meg, és a múlt század hatvanas évei­től az írók és színészek törzshelye volt. A Griff szállóból 1890-ben lett Pannónia, és a romantikus stílusúvá átépített szálló a vendéglátóipar ak­kori koronázatlan királyának. Glück Frigyesnek a tulajdona lett. A szá­zadforduló Budapestjén ezer kávé­ház és étterem ontotta fényét és ezek közül talán a Pannóniának volt a legválogatottabb törzsközönsége. Kávéházában a magyar színésztár­sadalom nagyjai fordultak meg, ide Pannónia szálló homlokzatán járt Paulay Ede, a Latabár-dinasz­tia számos tagja, Ódry Árpád, Újhá­zi Ede. Nagy köteg kéziratpapírra! asztalán gyakran látták itt dolgozni Csíki Gergelyt, Csepreghy Ferencet, Reviczky Gyulát. Móricz Zsigmond­­nak törzsasztala volt, asztaltársasá­gához tartozott az ifjú Illyés Gyula, Kodolányi János és Veres Péter. A szálloda állandó lakója volt Sze­mére Miklós, a nagy kártyás és is­tái lótulajdonos, innen sétált át este­felé az alig pár percnyire lévő kaszi­nóba a zöld asztal csatáihoz. A mág­násnak, aki üres zsebbel, hétszilva­­fás nemesként jött Pestre, halálakor pedig 25 millió dolláros vagyont ha­gyott örökösére, állandó vendége, volt a fiatal Krúdy Gyula. Glück Frigyes, a nagyhatalmú szál­lodás, 1906-ban Rákóczi Ferenc ham­vainak hazahozatalakor elintézte, hogy a díszmenet útvonala a Kis­körútim át haladjon, csak azért, hogy a Pannónia szállót útba ejtsék. A nagy eseményt emléktábla és a feje­delem dombormű-portréja örökítette meg az utókor számára. KÉP ÉS SZÖVEG: FÉNYES TAMÁS 22

Next

/
Thumbnails
Contents