Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-09-21 / 19-20. szám
Varga Imre kiállítása a Velencei Biennálén azonban nem jelenti - azt, Kogy százezrével, vagy milliószámra néznek külföldön magyar filmeket. Ezeket az alkotásokat többnyire kis művészmozikban vetítik, néhány száz, esetleg néhány ezer néző előtt. A televíziók is meglehetősen kevés magyar filmet tűznek műsorukra. Azt mondhatnám, hogy a filmszakma elismeri, és néhány ezer hozzáértő filmrajongó már megismerte a magyar filmművészet értékeit, de nem versenyezhetünk a kommerszfilmek dömpingjével. — Legismertebb műfajunk a zene. Elmondhatjuk-e, hogy ezen a területen igazán elismer minket a világ? — Igen. Liszt, Bartók és Kodály alkotói művészete, Dohnányi és Weiner pedagógiai munkássága, valamint a Kodály-módszer néven megismert zenei alapképzés világszerte ismert. Komoly sikereket ér el a mai magyar előadóművészi gárda. Csupán egy adat: évente több mint kétezer koncertet adnak magyar művészek külföldön és elmondhatom, igen jó kritikákat kapnak. Ha mindehhez hozzávesszük azt a karmester- és előadóművészi generációt, amely a világ nagy zenei központjaiban él és dolgozik — magyarságát állandóan hangsúlyozva —, meggyőződésem, hogy nem panaszkodhatunk. — Segítjük-e művészeink külföldre kerülését? — Feltétlenül. Amikor például az Operaház átépítése miatt csökkent az itthoni operai és balett játszási lenetőség, kifejezetten ösztönöztük művészeinket, hogy vállaljanak külföldi fellépéseket. Sok zeneművészünk több éves külföldi meghívásnak tesz eleget; sokan nagy operaházak, vagy zenekarok tagjai. — Melyek tehát azok a területek, ahol nagy magyar sikerek könyvelhetők el? — Nagy nemzetközi elismertségnek örvend az Állami Operaház, az Állami Hangversenyzenekar, a Rádió gyermekkórusa, az Állami Bábszínház és legkiválóbb népi együtteseink. Rajtuk kívül megemlíthetjük még balettművészeink sikereit is. —- Sokszor úgy tűnik, hogy egyegy ember önzetlen segítsége nagyot lendít a magyar művészet külföldi megismertetése terén. — Hatalmas az a támogatás, amit a magyar kultúra néhány „apostolától” kapunk. A külföldön élő nagy magyarok közül meg kell említenem Sinor Dénes tudományszervező tevékenységét, Cziffra György alapítványát, Gertler Endre iskoláját. A képzőművészetben figyelemre méltó, hogy mennyi művész ajánlja fel műveit Magyarországnak. Néhányuknak már önálló múzeumuk is van Magyarországon és többen kurzusokat vezetnek itthon. Az irodalomban igen sokan nyújtanak segítséget fordításaikkal, szervező munkájukkal. Mindenképpen meg kell említeni Dedinszky Erika és Sebestyén György nevét. De hozzá kell tennem, hogy nagyon sok segítséget kapunk és még kaphatnánk olyan külföldön élő tehetős magyaroktól, akik képesek volnának hozzájárulni egy-egy magyar könyv megjelenéséhez, közgyűjteményeink gyarapításához. Ez mindenképpen növelné a magyar líra és próza megismertetését. — Köszönöm a beszélgetést. SÓS PÉTER JANOS A számok nyelvén 1983-ban 75 országgal működtünk együtt kormányközi kulturális egyezmény vagy munkaterv alapján. Közülük: 13 szocialista ország, 44 fejlődő ország, 18 tőkés ország. Oktatás A magyar felsőoktatási intézményekben teljes képzésben részesülő külföldi hallgatók száma az 1983-1984-es tanévben: szocialista országokból 1534 fejlődő országokból 1256 tőkés országokból 271 Összesen: 3061 1982- ben csatlakozott államunk az európai régió államainak párizsi UNESCO-egyezményéhez, mely a felsőoktatással összefüggő tanumányok, oklevelek és fokozatok elismeréséről szál. Magyar nyelvoktatás külföldön Egy korábbi felmérés adatai szerint a világ 23 országában 78 egyetemen folyik magyar nyelv- és irodalomoktatás. 1984 végén 19 ország 34 egyetemén 44 magyar lektor vagy vendégtanár oktatott a Művelődési Minisztérium kiküldetésében. A hetvenes években a kanadai Torontóban és az amerikai Bloomingtonban magyar tanszék alakult. 1983 őszén hungarológiai központ létesítésének tervét fogadták el a magyar oktatással már foglalkozó párizsi egyetemi tanszéken. Törekvések vannak hungarológiai központok létrehozáfcára a római, a bécsi és a berlini egyetemen. Olaszországban 2-3 évente hungarológiai konferenciákon vitatják meg magyar és olasz szakemberek, oktatók, nyelvészek a magyaroktatás szakmai kérdéseit. Nyári egyetemek A TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) 1984-ben 21 magyarországi városban 24 nyári egyetemet rendezett. A résztvevő hallgatók száma 3018 volt. Közülük 1381 hallgató volt külföldi. Könyvkiadás 1983- ban 8469 könyv és füzet jelent meg Magyarországon A tízezer lakosra jutó könyvek és füzetek száma valamivel kevesebb mint 8. A példányszámból több mint tíz jut egy lakosra. A könyvkiadás évente 350 millió forint állami támogatást kap. Minden hatodik-hetedik megjelent könyv fordítás, a példányszómnak 23 százaléka. A szépirodalmi müveknél még nagyobb ez az arány. Csaknem minden második szépirodalmi könyv külföldi szerzőtől fordított mű. A legtöbb fordítást kiadó országok sorában Magyarország az előkelő 12. helyet foglalja el az UNESCO Index Translationum című kiadvány szerint. Magyar szerzőktől kiadott művek száma néhány országban: USA 4 Csehszlovákia 19 Anglia 3 Franciaország 9 Lengyelország 11 NSZK 24 Szovjetunió 57 Filmgyártás és filmforgalmazás 1983-ban Magyarországon 31 nagy játékfilm, 64 tv-film és 16 oktatófilm készült. ' A magyarországi mozik száma 3700 volt, melyek 725 ezer előadásán 69 millió néző vett részt. 1983-ban 117 magyar játékfilmet (mozi és tévéfilmet) exportáltunk, a filmeladások száma 247. 1983-ban 88 nemzetközi filmvesztiválon Magyarország 100 játék- és 176 rövidfilmmel szerepelt, s 24 dijat, oklevelet ítéltek filmjeinknek. 19 ország 71 városában 100 alkalommal került sor magyar filmhétre, filmbemutatóra, vagy filmnapokra, melyeken 465 játék-, 381 rövid- és 7 tv-filmet mutattak be. Zene Az Országos Filharmónia mintegy 2,5 ezer hangversenyén 1983-ban 1,1 millióan vettek részt. A koncertigazgatóság szervezésében a komoly zenei műsorok előadóművészeinek és együtteseinek vendégszereplése külföldön 1983-ban: Egyénileg: 779, csoportosan: 216. Külföldi előadóművészek, együttesek vendégszereplése Magyarországon: Egyénileg: 377, csoportosan: 70. Kiállítások A Művelődési Minisztérium 1984-ben 167 kiállítást szervezett. Magyarországon bemutattak 131 külföldi kiállítást. A 298 kiállítás tematikai megoszlása: 40 múzeumi, 76 kortárs képzőművészeti, 29 grafikai és hanglemezbemutató, 37 iparművészeti, 33 fotóművészeti, 21 plakátművészeti, 15 könyv és irodalmi, 3 mai népművészeti, 2 naiv művészeti, 3 gyermekrajz- és játék-, 5 Körösi Csorna- és 31 egyéb kiállítás. 25
