Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-09-21 / 19-20. szám

BUDAPEST, 1985 Házigazdaként különös felelősséget érzünk a Kulturális Fórum sikeréért, szerény erőnk­kel mindig ott akarunk lenni, ahol ezért dol­goznak. S ez sokkal több a jogos nemzeti presztízsnél. A kultúra, a művészet, az iro­dalom mindig túllépett a határokon, össze­kötött embereket, népeket, országokat. Az európai kulturális együttműködés fontossá­gáról már különböző nemzetközi tanácsko­zásokon szó esett, sőt a népek békevágya sokszor a kulturális kapcsolatok erejében lá­tott eszközt a háború elhárítására. Történelmi érdekesség, hogy 1936-ban a Népszövetség szellemi együttműködéssel fog­lalkozó bizottsága épp Budapesten hívott össze nemzetközi találkozót a szellemi együtt­működés elmélyítésére. Szavát akkor elfoj­totta az erősödő fasizmus és a Népszövetség politikai korlátái eleve reménytelenné tették az ügy sikerét. Pedig a tanácskozás résztve­vői között ott voltak a legnagyobbak közül: például Magyarországot Bartók Béla képvi­selte, Németországot Thomas Mann, Francia­­országot Paul Valéry és Georges Duhamel, Csehszlovákiát Karel Capek. Az 1985. évi Kulturális Fórumnak, amely teljesen megváltozott világban találkozik, de hasonlóan veszélyes időszakban, emlékeznie kell arra, hogy Thomas Mann a „humaniz­mus militáns szellemében” látott gátat a fenye­gető háború erőivel szemben. Ha ez a szellem, a múlt tanulságaival és a jelen realitásaival együtt, jelen lesz az 1985. október 15-e utáni hat hét alatt Budapesten, akkor e tanácskozás most segíthet a háború? veszély csökkentésében, megerősítheti az európai kulturális együttműködés politikai alapját, Európa kulturális identitását és biz­tató jelt adhat a feszültség évei után jó híre­ket váró európai közvéleménynek. Nem két­séges ugyanis az, hogy a Kulturális Fórum — a Helsinkiben 10 évvel ezelőtt megindult folyamat részeként — tárgyalási témáiban kulturális jellegű lesz, de légkörét, sikerét, eredményességét majd a politikai szándékok döntik el. Örömmel várjuk a résztvevő államok kül­döttségeiben a kiemelkedő, neves kulturális személyiségeket, az irodalmi és művészeti vi­lág nagyjait. Tudjuk, hogy a kulturális alko­tás, terjesztés és együttműködés kérdéseiben még nemzeti keretekben is nehéz egyetértés­re jutni, hát még 35 ország véleményében, szándékában konszenzust elérni. E konszen­zushoz ily módon bizonyára viták vezetnek el. A cél fontossága azonban mindenki szá­mára nyilvánvaló és a pozitív szándékok ere­je remélhetően átsegít bennünket az érté­kelésben, elképzelésekben jelentkező nézet­­eltéréseken. Az előkészítő értekezlet döntése szerint a Kulturális Fórum a tárgyalás össze­gezéseképp megfogalmazza majd következ­tetéseit. Azt hiszem a szellemi élet kiválósá­gai nem adhatnak elutasító választ arra, hogy lehetséges-e előrelépés a kulturális kapcsola­tokban. A Kulturális Fórum adta lehetőségek kihasználásra várnak, az összeurópai kultu­rális együttműködés jelentősen gazdagítható, s így a Helsinkiben megindult politikai fo­lyamat pontosan mérhető gyakorlati követ­kezményeket hozhat. „Az előkészítő értekezleten minden állam hangoztatta érdekeltségét a sikerben" Nem illúzió, hanem a kor realitásai diktál­nák, hogy az kapjon hangsúlyt, ami a konf­liktusoktól, ellentétektől súlyosan terhes vi­lágunkban előrevisz bennünket, kifelé a mos­tani helyzetből, amelyikben közel van a min­dent elpusztító nukleáris háború veszélye. A kultúra szavának ebben szerepe lehet, a ki­emelkedő kulturális személyiségek mindig a kapcsolatok és a jó viszony hirdetői, elköte­lezettjei voltak. Tudjuk azonban azt is, hogy a Kulturális Fórum része a nemzetközi politikai viszo­nyoknak, s elháríthatatlanul tükrözni fogja a világ állapotát. Miután ebből nem hiány­zik a politikai rossz-szándék, zavarkeltő kí­sérlet, a Kulturális Fórum nem lehet eleve mentes ilyenektől. Minden résztvevő állam felelős azonban azért, hogy ezekből mennyit enged eljutni a Kulturális Fórumra. A világ mai állapotában megvannak a ja­vulás jegyei is. A Kulturális Fórum kapcsán az, hogy az előkészítő értekezleten minden állam hangoztatta érdekeltségét a sikerben. Azóta is ezt halljuk minden résztvevő állam részéről kétoldalú külügyminisztériumi kon­zultációk során. Az bizonyos, hogy a 35 ál­lam együttműködésének bővülése csak a Zá­róokmány keretei között képzelhető el. Nö­vekszik az igény, hogy ez minél gyakorlatia­sabb formákat öltsön, kiegyensúlyozott le­gyen, minden területre kiterjedjen. A Kul­turális Fórum eredményessége segíthetné azt, hogy később más kérdésekben, mindenek­előtt a gazdasági-kereskedelmi téren, szintén esetleg hasonló fórumok keressék a javulás útját. „A legalkalmasabb részterület az előrelépésre az összeurópai kulturális együttműködés lehet" A Kulturális Fórumot 1985. októberében kedvezően segítheti annak politikai előszele, hogy novemberben a világ sorsát, a nemzet­közi viszonyok stabilitását alapvetően befo­lyásoló találkozó lesz Genfben Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan között. A jelenlegi nemzetközi politikai körülmé­nyek, mint azt események mutatják, nem te­szik lehetővé, hogy a Záróokmány teljességé­ben előrelépjünk. De a sikertelen konferen­ciák sem adnak előnyt senkinek sem. Az egy­más belügyeibe való beavatkozást megkísérlő terméketlen viták folytatása sem. (A legalkal­masabb részterület az előrelépésre az össz­európai kulturális együttműködés lehet.) A tavaly őszi előkészítő értekezleten meg­született a Fórum napirendje és munkarend­je. E szerint a hathetes munkát majd a ma­gyar küldöttség vezetője nyitja meg. Magyar elnökökkel kezdődnek a munkabizottságok ülései is. Az ügyrendet már 12 éve, még a Zá­róokmány előkészítésekor dolgozták ki, azóta egy hosszú Konferenciasorozat tevékenységé­hez adott eljárásjogi keretet, ez érvényesül majd Budapesten is. Túl az általános érdeken, amely a Kulturá­lis Fórum sikeréhez fűz bennünket, eredmé­nyét számos javaslattal kívánjuk majd elő­mozdítani. Ez idő szerint a magyar kultúra legjobbjait hallgatjuk meg. Több mint száz nemzetközi hírnevű kulturális személyiségünk mond véleményt mindarról, amit előterjesz­tünk a konferencia plenáris és munkabizott­sági ülésein. A Kulturális Fórum négy munkabizott­ságban tárgyal arányosan tagolt és kiegyen­­súlyzott módon a fontos részletekről: az első­ben a képző- és iparművészetről (festészet, grafika, fotó, szobrászat, formatervezés, épí­tészet, műemlékvédelem); a másodikban az élőadóművészetről (színház, tánc, népművé­szet, zene, film, a rádió és a televízió kultu­rális műsorai); a harmadikban az irodalomról (irodalom, könyvkiadás, műfordítás, a kevés­sé elterjedt nyelvek támogatása); a negye­dikben egymás kultúrájának ismeretéről (ku­tatás, művészeti képzés és nevelés, könyvtá­rak, kulturális örökség, a kulturális sokszí­nűség és eredetiség megőrzése, múzeumok, kiállítások). „Dolgozunk a KuWá'is Fórum sikeréért" A Kulturális Fórum idején — de annak szervezett keretein kívül — több magyar kul­turális intézmény, együttműködve a 35 ország hasonló intézményeivel, rangos nemzetközi seregszemlét szervez. A résztvevő államok érdeklődése a meghirdetett programok iránt igen nagy. Tervezünk televíziós gálaestet, már folyik minden héten a résztvevők televíziói által felajánlott filmek vetítése, rangos kép­zőművészeti, valamint bélyegkiállítás lesz, egyik filmszínházunkban pedig a résztvevő országoktól kapott filmeket fogják bemutat­ni. Mindent összefoglalva: a 35 résztvevő ál­lam egyikeként — de a házigazda külön fele­lősségével — dolgozunk a Kulturális Fórum sikeréért, szeretnénk, ha ez nyugodt, tárgy­szerű és eredményes nemzetközi összejöve­telként maradna meg a történelem emléke­zetében. 23

Next

/
Thumbnails
Contents