Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-09-21 / 19-20. szám

Bényi József

KULTURÁLIS

Most volt 10 éve annak, hogy Helsinkiben 33 európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada aláírta a több éves tanácskozássorozat eredményeit összefoglaló Záróokmányt. Ez a dokumentum elvi és cselekvési keretet adott, azt ígérte, hogy a 35 résztvevő állam kapcsolataiban megerősödik majd a politikai biztonság és minden területen növekedni fog az összeurópai együttműködés lehetősége.

„Nemcsak a Záróokmány szavait tartjuk szem előtt, hanem szellemét is"

Magyarország mindebben mélyen érdekelt. Múltunk is tanít bennünket, 1100 éves európai történelmünk tanulságai, csodálatos, olykor tragikus eseményei. A levont tanulságok nyomán, most új úton járva, számunkra a béke, a biztonság, a barátság és az együttműködés hosszú távú politikát jelent. Ezért voltunk egyik kezdeményezője az európai biztonsági értekezlet összehívásának, ezért vagyunk eredményeinek védelmezői között. Igyekszünk elősegíteni a Helsinkiben aláírt ajánlások egyidejű, kiegyensúlyozott valóraváltását. Nemcsak a Záróokmány szavait tartjuk szem előtt, hanem szellemét is, számos esetben többet tettünk, mint amit a Záróokmány szövege ajánl, viszonosságot sem igényeltünk cserében.

Helsinki, mindent összefoglalva, megegyezésre törekvést jelent, a különböző társadalmi rendszerű országok között erősíti a politikai bizalmat, bátorítja az együttműködést. Amikor a Záróokmányt és a Helsinkiben megindult politikai folyamatot védjük, legfontosabb nemzeti érdekeinket szolgáljuk.

Nálunk ugyanis — sokszor jobban, mint más országban — helyzetünk és adottságaink folytán kivételes fontossága van a külkapcsolatoknak. Sajátos körülmény már az, hogy a magyarok egyharmada nem az anyaországban lakik. Ilyen az is, hogy nemzeti jövedelmünk fele külkereskedelmünkből származik. A Helsinki Záróokmányt aláíró országokkal folyik külkereskedelmünk több mint 80 százaléka. Kivételes, hogy a lakosság számát jóval meghaladó külföldi látogató, turista tömeget fogadunk országunkban évente. 10 és fél millió magyarból 5 millió fordul meg évente külföldön a legutóbbi esztendők viszszatérő számadata szerint. Minden szomszédos ország állampolgára vízum nélkül látogathat Magyarországra. A magyar televíziótulajdonosok 70 százaléka külföldi programokat is láthat.

Hazánkban rendkívül erős a külföldi kulturális jelenlét. A mi nyelvünket viszont csak kevesen beszélik. Ahol a magyar kultúra „nyelve” nemzetközi, így például a zenében, a képzőművészetben, ott alkotásaink elismerést keltenek. Máshol, például az irodalomban,

Dr. Bényi József külügyminiszterhelyettes, a Kulturális Fórumon résztvevő magyar küldöttség helyettes vazetője

a nyelv korlátáival találkozunk. A Záróokmánnyal összhangban partnereinktől kormányzati támogatást igénylünk, ahogyan mi adunk számukra azért, hogy az egymás nyelvén kiadott irodalmi művek száma kölcsönösen bővüljön. A kulturális jelenlétben ugyanis olyan elfogadhatatlanul nagy különbség van hátrányunkra a nagy nyugati országokban, hogy az már nem csak politikai kérdés, hanem olykor nemzeti önérzetet sért.

„Részesei voltunk és vagyunk az európai folyamatoknak"

Mindez mutatja, hogy részesei voltunk és vagyunk az európai folyamatoknak, azok akarunk maradni. Élvezői szeretnénk lenni a helyzet javulásának, e helyett az utóbbi esztendőkben a politikai okokból támasztott akadályok, tiltások terheit érzékeljük.

Volt, amikor a Helsinkiben született nemzetközi okmány értékét vonták egyesek kétségbe, sőt politikai össztűz célpontja lett. Volt, amikor a nemzetközi feszültség mérete tette kérdőjellé az elkezdett politikai folyamat erejét. Az idő múlása, a mindennapok kapcsolatai azonban igazolták értékét és erejét. Azt mindenekelőtt, hogy a 35 ország kapcsolatai közösen kidolgozott alapelvekre támaszkodnak, kapcsolatrendszerük elképzel-FÓRUM

hetetlen nélkülük. Nemrég, az aláírás 10. évfordulóján a 35 ország külügyminisztere adott értékelést Helsinkiben a Záróokmányról. Egy sem tudott jobbat ajánlani az elfogadott vezérlő elveknél. Nincs ésszerű alternatívája. Épp ezért egybehangzó véleménnyé alakult az, hogy ezek fenntartása és gyakorlati érvényesülése minden államra felelősséget ró.

„A továbblépés közös érdek"

Helsinki nemcsak kivételesen fontos történelmi okmányt jelent, hanem egy olyan politikai folyamat megindítója lehet, amely — közös akarattal — új korszakot nyithat a háborúk sorozatától szenvedő emberiségnek. A Záróokmány mindenki számára előnyt és segítséget ad, aki alkotó módon jobbá szeretné tenni a nemzetközi viszonyokat, gazdagabbá a kétoldalú államközi kapcsolatokat.

A továbblépés közös érdek és közös elhatározás. Már a Záróokmányban hangsúlyt kapott. Közös egyetértés vezetett el ahhoz is, hogy a kulturális együttműködés és csere továbbfejlesztésének módját a résztvevő államok külön összejövetelen vizsgálják meg.

Ennek nyomán a 35 állam madridi értekezletén — többek között — arról hoztak határozatot, hogy Budapesten összehívják az európai Kulturális Fórumot. Ezen — a madridi mandátum szerint — a kormányok képviselőin kívül jelen lesznek a résztvevő államok kiemelkedő kulturális személyiségei. Először vizsgálja külön konferencia a kultúra kérdéseit. Első esetben találkoznak a 35 ország képviselői a Varsói Szerződés egyik tagállamának fővárosában.

„A kultúra, a művészet, az irodalom mindig túllépett a határokon, összekötött embereket, népeket, országokat"

Nem tagadom el a jóérzést, amellyel a 34 ország megtisztelő felkérését fogadtuk, majd meghívásunkat bejelentettük. Szövetségeseink és partnereink elismerését látjuk ebben. Azt, hogy hazánk belső fejlődését ismét jól érzékelhetően nemzetközi tekintélyünk növekedése kíséri. Azt, hogy ezzel elismerést kap a magyar kultúra értékes hozzájárulása az európai civilizáció fejlődéséhez. Mindez távolról sem a kérkedés hangja. Reméljük, szeretnénk csupán, hogy a magyarok, akárhol élnek is, jóérzéssel fogadják a tényt.

22