Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-08-22 / 17-18. szám

» #5®^

\

HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL KerestetésPOSTÁNKBÓL

A Magyar Hírek Posta rovata az olvasók fóruma. A szerkesztősig ugyanakkor fenntartja a jogot, hogy a beérkezett leveleket rövidített formában közölje.

Évek óta érdeklődéssel olvasom a Magyar Híreket, férjem szerint az utolsó betűig. Május 25-i számukban a „Két levél angolul ’-hoz lenne hozzászólásom. Gondolom egyet fognak érteni velem. Szomorú az anya sorsa, leányáé is. De itt jön a

de, rengeteg szülő nem mekét anyanyelvére. Mié hasonló esetet ismerek, lettek és éltek iskolás ke velük, angolul válaszolnalj zet” — és hal meg, ez az sok honfitársunk telepede ben. Megtanultak jól angd tűk vége felé nem beszélj másképp szólni, csak egy idős hölgynek szótárj nem értették meg. Renc végéig és mi tolmácsolti sok közül.

Volt régebben egy má| utazó nagyszülőkről. 3 unokáik tanítására. Sírtaj natomban, nem tudom. Jelenleg Budapesten tant. lenni. Felvették az egyete zete egy L. A.-i iskola uj nul. 1966-ban Frankfurti rólag csak magyarul besj vándoroltunk. Édesanyár itt. Megérkeztek felpakc kel. Sajnos, akkor még délye, úgy kellett hosszal is otthon csak anyanyelv| ben nem lehetne ma a mányi Egyetem hallgatój erre is gondot fordítanár

Rengetegen élnek itt magyar orvoshoz menr hol tanul a fiam és mi nélkül mind azt mondtál nek, jön az új magyar orí

,tta és tanítja gyer- K nyelemből! Sok m- itek otthon szü- I g. JMa, ha beszélek I y<: vében él a nem- I he; záfűzésem. Sok- 1(| az 1910-es éveklíri . és olvasni. Éleéí, nem is akarnak I rí:. Mi is vettünk ;ri! az ápolónővérek lse látogattuk élete j Eí I csak egy eset a

ci! j kük, Münchenbe I aptak engedélyt öi ömben, vagy bá< ;y 18 éves fiam. |ig;'on szeretne orvos IN ncs könnyű hely| de j szorgalmasan taözffl született. Kizámindig vele. Kimásfél évig volt ha ai mesekönyvekf< |. évre volt engemindig. Mi azóta

il

I öl

I n

m I íeszélünk. Külön- I m lweis Orvostudo- I ó ;nne, ha a szülők

I ni űesben, akik csak I le ’ hallották többen, | re ne lenni. Kivétel s; rrint: „Hál Istenid; ípótlás”!

iA I INA TOMAY YBLY | AJ I PEDRO, CAL. USA

' En '^olvasója büszke is’ Ví

vagyok

gyök erre a szép számomra, mert rendszerese'nos információk, pont "37

■ gyár Híreknek és 'íajságra, hasznos is *jutnak igen hasznelyekre a tartósan

külföldön dolgozók gye' m várnak. Tehát a lap az informátorok jó informátora is.

De most nem erről akarok írni, hanem a „Két levél angolul” című íráshoz szeretnék hozzászólni.

Két éve dolgozom madridi irodánkban és meg kell mondani, nem sokat találkozom magyarokkal, kivéve a követséggel együtt szervezett filmvetítéseket. Tavasszal viszont felkeresett egy kiállításon egy utazási iroda igazgatója, aki argentin állampolgár, kitűnően beszél magyarul, de soha nem járt Budapesten. Nem kevesebbet jelentett be, mint azt, hogy szülei iránti ragaszkodásból és tiszteletből, meg akar hirdetni egy olyan túrát, ami csak Magyarországot foglalja magában. Ezt a programot el is akarja adni. A motiváció pedig, csinálni valamit a szülők iránti tiszteletből, egy olyan ország érdekében, amelyet nem is ismer, csak hallott róla. Ennyi a történet. Azt támasztja alá, amiről Önök írtak az említett számban.

Most van egy „Szervusz Hungaria”-program,

114 500 Peseta 11 napra, elfogadható áron, szívből, lelkesedésből Én azonban tudom, hogy kell neki egy kis segítség, legalább a magyarok körében. Kérem, szíveskedjenek felkarolni ezt a témát, a Magyar Híreket sokan olvassák nemcsak magyarok.

DR. NAGY LÁSZLÓ IBUSZ-KÉPVISELETVEZETO, MADRID

A Magyar Televízió Ütőn címmel külföldön élő magyarokról sugárzott dokumentumfilmet. Munkatársai először az ausztriai Burgenlandba látogattak el, ahol Felsőőrben (Oberwartban) Rács Mihály polgármesterrel készítettek interjút. Utána Tarján Tamás, a grazi színház operatársulatának igazgatója a többi között arról beszélt, hogy az együttes tagjai között magyarok is vannak, az előadásokon gyakran szerepelnek magyarországi vendégművészek. Ezt követően a Steyrben élő Varjainé sokoldalú népművészi tevékenységét mutatták be szép képek. Kézimunka-tanfolyamának résztvevői, a helyi táncegyüttes tagjai már tízszer kirándultak csoportosan Magyarországra. A legutóbbi látogatáskor húszezer schillinget hoztak magukkal, hozzájárulásukat az új Nemzeti Színház felépítéséhez. A következő színhely az NSZK egyik nagyvárosa, Köln volt. Itt a Külkereskedelmi Főiskola közgazdász professzora és felesége, a Deutschlandfunk magyar osztályának vezetője beszéltek életükről. Végül a dokumentumfilm Angliában fejeződött be, Oxfordban és Stratford on Avon-ban. A patinás egyetemi városban két híres fizikus, Takács Jenő és Kürti Miklós szóltak életükről, munkásságukról, a legnagyobb drámaíró szülőföldjén Vincze Pál — Teles Ede egykori tanítványa —, a kisplasztika nagynevű művésze emlékezett vissza pályafutására.

Magyarország nemzetközi gazdasági kapcsolataival és külföldi cégek magyarországi beruházási lehetőségeivel foglalkozott az a tanácskozás, amelyet a Párizsban megjelenő amerikai újság, az International Herald Tribune — az Interpress Kiadó Vállalat közreműködésével — nemrégiben rendezett meg Budapesten. A konferencián, amelyen mintegy száz neves, vezető nyugati szakember vett részt, jelen volt a magyar származású dr. Lajos Schmidt is, a Baker and McKenzie-nek, a világ legnagyobb ügyvédi cégének képviseletében. A következőkben a Népszabadságból, Egerszegi Csabának adott nyilatkozatából ismertetünk részleteket... Cégünk és a magyar vállalatok között tizenöt éve jött létre kapcsolat. Közreműködtünk a Tungsram írországi, a Medicornak az USA-ban és Brazíliában létesített vállalatainak megalapításában, mi képviseljük több országban például a Technoimpexet. — Véleményem szerint a külföldi cégeknek nagy lehetőségeik vannak a magyarországi közös vállalkozásokra, mivel jó törvények védik érdekeiket. Elmondhatom, hogy akik itt vannak, részt vesznek ezekben az üzletekben, azok elégedettek.

Az Élet és Irodalom Dénes Miklós — Karinthy Frigyes egykori titkára - interjúját közli; ebben a neves újságíró és lapszerkesztő, aki majd negyvenévi távoliét után látogatott haza, Szálé László kérdéseire válaszol. Több érdekes történetet elevenít fel, Karinthy Frigyesről, és a harmincas évek pesti szerkesztőségeinek életéből. Ezután későbbi életének alakulását mondja el. 1938-ban hagyta el Magyarországot, írásai miatt szökni kényszerült, utoljára 1948-ban járt itthon. Előbb Svájcba ment, Genfben hírlaptudósító irodát alapított, majd Párizsban a Magyar Hírlapot szerkesztette, amelynek dr. Simonyi Henrik, a Károlyi-kormány volt miniszteri tanácsosa volt a tulajdonosa. Amikor a németek megszállták Párizst, Dél-Franciaországban bekapcsolódott a föld alatti mozgalomba, szabotázsakciókat szervezett. Ennék elismeréséül a háború után kiváltságos személyazonossági igazolványt kapott, felesége pedig amerikai ejtőernyősök bújtatásáért, megmentéséért Nebraska állam díszpolgára lett. Végül Kanadában a montreali CJMS rádióadó magyar műsorait szerkesztette. Dénes Miklós epilógusszavai: A montreali Magyar Hírlapban Karinthy Frigyes pizsamában címmel publikáltam cikksorozatot. Sok előadást tartottam róla, annak idején Párizsban, nemrégiben pedig Izraelben. írásait ma is úgy olvasom, mint a Bibliát.

K. GV.

BÁTORI Ferencet (szül.: Detroit, Michigan 1920. május 27., anyja neve: Berta Anna) keresi testvére özv. Kovács Imréné Bátori Erzsébet Zalaegerszegről. A keresett 1944. IX. 11-én megsebesült Szolcon.

LÁSZLÓ Endrét (szül.: Budapest, 1939. július 26., anyja neve Tőzsér Mária) keresi nővére László Magdolna Budapestről. Keresett foglalkozása műszerész, 1956-ban hagyta el Magyarországot. Testvére hosszú évek óta nem kapott tőle levelet. 1974—75-ben fjublinból és Swazilandbói küldött egy-egy képeslapot. Utolsó ismert címe: 21. Cumberland Court. 9. Pretoria St. Hillbrow, Johannesburg.

REICH Istvánt (született: Nagyvárad) keresi Gáti Józsefné Schultz Anna Budapestről. Keresett 1944 őszén két munkaszolgálatos bajtársával (az egyik Brensfeld László) megszökött a munkás századból és a kereső nyújtott nekik segítséget, bújtatta őket, így életben maradtak és megérték a felszabadulást. Feltehető, hogy Izraelben vagy Romániában él.

BRENSFELD Lászlót (szül.: Budapest), foglalkozása kötős volt, keresi Gáti Józsefné Schultz Anna Budapestről. Keresettet 1944 őszétől 1945 januárjáig bújtatta Reich Istvánnal együtt. Feltehetőleg Svájcban tartózkodik.

PLÁVITY Mártont (szül.: Bácsalmás, 1938. július 26., anyja neve: Ispánovity Anasztázia) keresi nővére Piukovics Andrásné Bácsalmásról. Keresett 1957 januárjában hagyta el az országot, foglalkozása műszerész. 1974-ben írt utoljára 931. N. Avex. 51. Los Angeles 42, Calif, címről. Azóta a fenti címre küldött tértivevényes levelekre sem jött válasz.

PANASZ Györgyöt (szül.: Beregszász, 1960. január 17., anyja neve: Szűcs Mária) keresi édesapja Panász György Budapestről. Keresett foglalkozása elektrotechnikus, 1980. január 28- án 3 napos bécsi útra ment, és onnan nem tért vissza. Állítólag Bécsben vasúti jegyet váltott Stuttgartba.

PÁL Károlyt (szül.: Gyömrő. 1947. szeptember 23.. anyja neve Macsinka Mária) keresi édesanyja Pál Károlyné Budapestről. Keresett foglalkozása bútorasztalos, 1971. április 4-én hagyta el Magyarországot. Tíz évig Dél-Afrikában volt, utoljára Barcelonából és Madridból írt 1982- ben.

FARKAS Ilonát (szül.: Sarud, Heves megye, 1914. augusztus 12., anyja neve: Kálmán Margit) keresi unokaöccse Rundik János Budapestről. Keresett foglalkozása ápolónő volt. 1950. március 16-án egészségügyi szolgálatra külföldre távozott férjével (Vásárhelyi?) együtt, aki katona orvostiszt volt és mindketten a Szabadsághegyi Állami Gyermekszanatóriumban dolgoztak.

KÖVENDI Károly (szül.: Nagykadács, Erdély) gyermekeit két fiú és két lány keresi unokatestvérük, Kövendi József Budapestről. Kövendi Károly két öccsével Józseffel és Istvánnal 1920- ban vándoroltak ki az USA-ba. Cleveland-ba. Kövendi Károly meghalt, gyermekeit József nevelte, aki a kereső nagyapja volt, és 1939-ben halt meg Budapesten egy látogatás alkalmával. Ettől az időtől szakadt meg a kapcsolata unokatestvéreivel.

Paul F. CSÁGOLY-t (szül.: Balatonöszöd, 1931. július 30., anyja neve: Brajkó Ilona) keresi édesanyja özv. Urbán Károlyné Budapestről. Keresett foglalkozása hídmérnök, 1956-ban hagyta el Magyarországot. 1984. november 29- én telefonon beszélt édesanyjával, azóta megszakadt a kapcsolatuk. Utolsó ismert címe: 3052 ‘ Tipperery Dr. Tallahassee, Florida 32308 USA.

Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A Magyarok Világszövetsége készséggel továbbítja leveleiket a keresőkhöz. Címünk: Magyarok Világszövetsége Budapest H-1905.

23