Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-08-22 / 17-18. szám

ZARONYILATKOZAT

Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége — az előző konferencia javaslatának megfelelően — 1985

augusztusában összehívta az V. Anyanyelvi Konferenciát. A konferencia résztvevői kegyelettel emlékeztek meg az előző konferencia óta elhunyt barátainkról, munkatársainkról, akik áldozatos tevékenységükkel nagymértékben hozzájárultak az anyanyelvi mozgalom keretében folyó munka nemzetközi méretű kiszélesítéséhez és elmélyítéséhez; így a Védnökség tagjai közül: Bácskai Jánosról (Ausztrália), Bélády Miklósról, Gosztonyi Jánosról, Hamza Andrásról (USA), Horváth Lászlóról (NSZK), Illyés Gyuláról, Koloss váry Béláról (USA), Merki Ferencről (Jugoszlávia) és Tölly Ernőről (Ausztria).

Helyesléssel vette tudomásul a konferencia, hogy a Védnökség ez alkalommal is a Bárczi Géza emlékérem adományozásával fejezte ki elismerését azoknak, akik az anyanyelvi mozgalomban folyamatosan kiemelkedő munkát végeztek.

A konferencia áttekintette és értékelte az utóbbi négy évben végzett munkát. Megállapította, hogy az anyanyelvi mozgalom ez alatt az idő alatt is jelentős eredményeket ért el a szórványmagyarság körében, a magyar nyelv és kultúra terjesztésében: külföldi és hazai bázisai megerősödtek, tevékenysége sokrétűbbé és céltudatosabbá vált, és egyre jobban igazodott a többnyire országonként is eltérő sajátos körülményekhez.

Helyeslik a konferencia résztvevői, hogy az V. Anyanyelvi Konferencián a mozgalom tematikája tovább bővült, előadás hangzott el például a képzőművészetnek a magyarságismeret szolgálatába állítható szerepéről. Kívánatosnak és szükségesnek tartják, hogy ez a tematikai nyitottság és rugalmasság érvényesüljön az anyanyelvi mozgalomban a jövőben is.

Jelentős eredménynek tartják a konferencia résztvevői, hogy az anyanyelvi mozgalom alapeszméje az anyanyelvi mozgalom keretein kívül is erősödött és bővült, s az anyanyelvi mozgalomban szerzett tapasztalatokat jól lehetett hasznosítani más területek szakemberei (közgazdászok, orvosok, könyvtárosok, képzőművészek, mezőgazdászok, a szórványság kutatói stb.) szakmai-tudományos találkozóinak megszervezésében, és jelentős szerepük volt az anyanyelvi konferenciáknak az irodalmi kapcsolatok elmélyítésében is.

Helyeselték a konferencia résztvevői, hogy a Védnökség több olyan kiadványt megjelentetett, amelyek jól felhasználhatók lesznek a szórványságban folyó magyar kulturális nevelésben, s örömmel fogadták azt a tájékoztatást, hogy 1986-ban megjelenik a Nyugaton és a tengerentúlon alkotó magyar írók prózai antológiája.

Megelégedéssel vették tudomásul, hogy az anyanyelvi mozgalom tevékenysége iránt a magyarországi közvélemény továbbra is kitüntető érdeklődést mutat, céljaival egyetért, azokat támogatja, és hogy az

V. Anyanyelvi Konferencia tanácskozásainak mind a magyar napisajtó, mind a rádió és a televízió megkülönböztetett figyelmet szentelt.

Az V. Anyanyelvi Konferencia egyetértett a Védnökség legutóbbi

ülésén az anyanyelvi konferencián résztvevők meghívásának új módjára hozott határozattal. Ez a határozat a konferencia szavazati joggal bíró résztvevőinek körét az alábbiak szerint jelölte ki: a Védnökségnek a konferencia által megválasztott tagjai; a szórványságban működő egyesületek, egyházak, csoportok és intézmények megbízott képviselői; valamint a Védnökség által meghívott kiemelkedő személyiségek. Ezzel az anyanyelvi konferencia új arculatot kapott, a mozgalom irányítását meghatározóan a mozgalomban résztvevő intézmények választott képviselőinek testületé látja el.

A konferencia megállapította, hogy a IV, Anyanyelvi Konferencia ajánlásainak többsége megvalósult.

— A Sárospataki Nyári Kollégiumban az oktatás, a tánccsoportvezetők, valamint a külföldi magyar nyelvoktatók nyári továbbképzése eredményesen folyt, sokrétűbbé vált

— A balatoni nyelvtanító nyári táborok résztvevőinek száma az utóbbi években csökkent. Ennek okait a konferencia elemezte.

— A magyar nyelv tanulására, a magyar kultúra megismerésére új lehetőségeket nyújt a kőszegi gimnázium angol—magyar nyelvi tagozata, illetve a Bajai Ifjúsági Tábor.

— Elkészültek és a konferencián megvitatták a magyarul már nem vagy alig tudó gyermekek és fiatalok számára készülő tankönyvek próbafejezeteit.

— Korszerűsödtek a Sárospataki Nyári Kollégium oktatási anyagai, új számokkal bővült a „Néprajz mindenkinek” sorozat.

— Eredményesen folyt a néptánc és más művészeti csoportok ellátása szakmai anyagokkal, tanácsokkal.

— A tervezett történelmi olvasókönyv nem készült ugyan el, de helyette szélesebb tematikával Magyar Tükör címmel megindul egy kiadványsorozat, amely áttekintést fog adni a magyar történelemről is.

— Több országban folyt a magyar nyelvoktatók helyi továbbképzése — esetenként magyarországi szakemberek részvételével.

— Örömmel vette tudomásul a konferencia, hogy a Védnökség kezdeményezésére a Magyarok Világszövetsége közbenjárásával lehetővé vált, hogy nyugdíjas nagyszülők — nyugdíjuk folyósításának megszakítása nélkül — hosszabb időt tölthessenek külföldön, és a szórványságban élő unokáikat szüleik — nagyszüleik anyanyelvére oktassák, annak szeretetére és megbecsülésére neveljék.

— Megelégedéssel vette tudomásul a konferencia, hogy a magyarországi felső fokú oktatási intézményekben egyre több magyar származású fiatal tanul. Helyesli, hogy a Védnökség ezt a folyamatot ösztöndíjakkal erősíti, és alkalmanként közös találkozási lehetőséget biztosít a Magyarországon tanuló fiatalok számára.

— Megállapította a konferencia, hogy a Védnökség tájékoztatója, a Nyelvünk és Kultúránk tartalmában gazdagodott, szakmai-módszertanikulturális ismeretterjesztő közleményei jól segítették az anyanyelvi mozgalom céljainak megvalósítását.

Az előző, IV. Anyanyelvi Konferencia zárónyilatkozata részletesen elemezte a szórványmagyarság körében végbement, az anyanyelvi mozgalom szempontjából is jelentős

változásokat, és kijelölte az ebből következő leglényegesebb teendőket.

Az V. Anyanyelvi Konferencia úgy látja, hogy az elmúlt négy év tapasztalatai igazolják: ez az elemzés helytálló volt, és helyesek voltak a kijelölt feladatok is. Mindezek és a mostani tanácskozáson elhangzottak alapján a konferencia az alábbi javaslatokat ajánlja a Védnökség figyelmébe.

— Ahhoz, hogy az anyanyelvi mozgalom céljai a jövőben az eddiginél is szélesebb körben valósulhassanak meg, a konferencia igen kívánatosnak tartja, hogy a szórványmagyarság egyházai az eddiginél hatékonyabban vegyék igénybe nyelvőrző és kultúraápoló tevékenységükben az anyanyelvi mozgalom adta lehetőségeket. A római katolikus egyház és lelkészei számára például ehhez új és szinte kimeríthetetlen lehetőségeket ad a magyar nyelvű liturgia.

A konferencia javasolja a Védnökségnek, kérje ehhez a hazai egyházak hathatós segítségét.

Az anyanyelvi konferencia résztvevőinek és az anyanyelvi mozgalom minden hívének e téren végzett példamutató magatartása és a szavaknál sokkal meggyőzőbb munkálkodása hitelt adhat e nemes törekvéseknek.

— Az anyanyelvi mozgalom céljainak megvalósításában támaszkodjék a Védnökség az eddiginél jobban a szórványmagyarság egyesületeire. A szórványságban ugyanis az egyesületek és az egyházak a legjelentősebb letéteményesei a magyar nyelv és kultúra megőrzésének, ápolásának.

— Fontosnak tartja a konferencia, hogy az egyesületi munkában szerzett gazdag módszertani tapasztalatokat a közösségek vezetői rendszeresen kicseréljék egymással. Kívánatos lenne ezeknek a tapasztalatoknak a gyűjtése, rendszerezése és elemzése, valamint folyamatos közzététele.

— Tartsa fenn a Védnökség továbbra is a magyar nyelv oktatásának, a pedagógiai, didaktikai és kulturális továbbképzésének eddigi eredményes formáit, és az újonnan jelentkező igényeknek megfelelően bővítse azokat. Gondoskodjék arról, hogy az ezek keretében folyó munka korszerűsödjék. Teremtsen lehetőséget az ének-zenei együttesek vezetőinek nyári továbbképzésére.

— A konferencia javasolja a szórványmagyarságban működő magyar iskoláknak, egyesületeknek, hogy — ahol erre mód van — maguk is teremtsenek lehetőségeket a továbbképzésre. Ezeket a kezdeményezéseket a Védnökség karolja fel, és — amennyiben szükséges — hazai szakemberek kiküldésével segítse.

— A tapasztalatok szerint az elmúlt években egyre inkább előtérbe került a magyarnak mint második nyelvnek a tanítása. Ennek tárgyiszemélyi feltételei lényegében kialakultak. Egyre nagyobb lesz azonban azoknak a magyar származású fiataloknak a száma, akik magyarul nem tudnak. Ezért a konferencia javasolja, hogy mielőbb készüljenek el végleges formában a pedagógiai munkabizottságban megvitatott újabb tankönyvek.

— A konferencia résztvevői fontosnak tartják, hogy tovább szélesedjenek, erősödjenek, és váljanak zökkenőmentesebbé az irodalmi, művészeti és tudományos kapcsolatok. A Védnökség a különböző magyarországi fórumokon — a maga lehetőségei szerint — segítse ennek megvalósítását.

— Javasolja a konferencia a Védnökségnek: szorgalmazza egy, a magyar Látóhatárhoz hasonló jellegű tallózó folyóirat megindítását, amely segítené a határainkon kívüli magyar irodalom jobb megismerését.

— A Védnökség — a maga lehetőségei szerint — támogassa továbbra is a külföldön folyó felső fokú magyar oktatást, tudományos kutató munkát.

— A magyar irodalom és a magyar történelem ismerete meghatározó módon járulhat házzá a szórványmagyarságban élő fiatalok magyarságtudatának kialakításához és megerősítéséhez. Ezért a Védnökség segítse továbbra is az ezt a célt szolgáló különböző irodalmi és történelmi kiadványok, oktatási segédanyagok elkészítését és megjelentetését.

— Az utóbbi három anyanyelvi konferencia munkájában resztvettek a Magyarországgal szomszédos szocialista államok nagy többségéből magyar nyelvoktatók, a magyar kulturális élet szakemberei. Jelenlétük és közreműködésük hathatósan segítette a mozgalom szakmai feladatainak kialakítását.

Kívánatos, hogy ez a jövőben szélesedjék és rendszeresebbé váljék az anyanyelvi mozgalom különböző szakterületein is.

— A konferencia kéri az anyanyelvi mozgalom különböző területein működő szakembereket, hogy szakmai-módszertani tapasztalataikról rendszeresen számoljanak be a Nyelvünk és Kultúránkban. Ez érdemben segítheti a folyóirat szerkesztését, emelheti színvonalát. A tapasztalat átadása pedig támogathatja a hasonló területeken tevékenykedő szakemberek munkáját.

— A konferencia megbízza a Védnökséget, hogy — az eddigihez hasonlóan — biztosítsa megfelelő formában a konferencia előadásainak megjelentetését. Tegyen meg mindent az elfogadott javaslatok megvalósítására, készítse elő, és megfelelő időpontban — lehetőleg 1989- ben — hívja össze a VI. Anyanyelvi Konferenciát.

A konferencia résztvevői teljes mértékben átérzik a szórványmagyarság körében folyó magyar nyelvi és kulturális nevelés terén rájuk háruló feladatok fontosságát. Ezért megvalósításukat nem csupán a Védnökségtől várják, hanem személy szerint maguk is teljes felelősséggel vállalják, hogy résztvesznek a közösen kijelölt nemes feladatok elvégzésében. És ebben számítanak a magyar családok megértésére, közreműködő segítségére.

A magyar nyelv megtartása, a magyar kultúra ápolása, terjesztése, a magyarságtudat ébren tartása és erősítése közös ügye minden magyarnak. Ezért a konferencia résztvevői — az előző anyanyelvi konferenciák szellemében — kérik a magyar nyelv és a magyar kultúra megőrzésének, ápolásának és terjesztésének minden hívét, tanácsaikkal, mindennapos önzetlen tevékenységükkel járuljanak hozzá ahhoz, hogy az anyanyelvi mozgalom nemes és tiszta céljai időben és eredményesen megvalósulhassanak.

11