Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-08-22 / 17-18. szám
BESZÁMOLOKES MERLEGKESZITES vusz ugyanis, hogy mindenütt mindent megtegyünk a magyarság felemelkedéséért.” Várdy Béla (USA) köszönetét mondott a vendéglátóknak és méltatta a konferenciát. „Mi ártani senkinek nem akarunk — mondotta —, a cél az, hogy szellemi értékeinket megmentsük a következő nemzedékek számára is.” Ezt követően Köpeczi Béla művelődési miniszter kapott szót. Nagy érdeklődés előzte meg a konferencia zárónapját, a mérlegkészítő munkát. Fokozta az érdeklődést, hogy a záróülésen az elnökségben helyet foglalt Köpeczi Béla művelődési miniszter, akit az elnöklő Bognár József meleg szavakkal üdvözölt. Elsőként az egyes munkabizottságok üléseit vezető elnökök tettek jelentést a plenáris ülés résztvevőinek. Szende Aladár a pedagógiai munkabizottság, Maróti Gyula a kulturális munkabizottság, Kálmán Béla pedig az egyetemi oktatók vitájáról számolt be. Bartos György, az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének titkára részleteket olvasott fel. a tanácskozásra érkezett levelekből. Üdvözölte a konferenciát Cserháti József pécsi püspök, Tóth Károly, a dunamelléki református egyházkerület püspöke. Harsányt András, az amerikai magyar református egyház püspöke New Jerseyből küldte üdvözlő sorait. Mattyasovszky Zsolnay Miklós, a Magyar Cserkész Szövetség tiszteletbeli elnöke levelében többek között a következőket írta. „Azokat, akik nemes motívumokkal indíttatva vesznek részt az anyanyelvi konferenciákon, érdemeik szerint becsben tartom. Működésüket, amennyire a körülmények engedik, érdeklődéssel kísérem. Ezt a nézetemet éppen olyan nyílt őszinteséggel és következetességgel vállalom és vallom, mint kritikusi függetlenségem fenntartását. Tisztelettel és csodálattal észlelem a magyar nép azon erőfeszítését, amellyel nemzetként való fennmaradásáért lelki, erkölcsi, intellektuális és gazdasági síkon küzd. Az anyanyelvi mozgalmat lényegében ezen küzdelem egyik jelenségének tekintem.” Üdvözlő sorokat küldött dr. Vojatsek Károly (Kanada), a Védnökség tagja, valamint Valentiny Géza prelátus (Ausztria) és Szentessy Ferenc (Ausztrália). Az ülésen elhangzott felszólalásában Fekete Gyula, a Magyar írók Szövetsége nevében üdvözölte „a szellemi haza képviselőit”. Hangsúlyozta, hogy az anyanyelv nem függ különféle ideológiáktól, értékrendszerektől, társadalmaktól. Az anyanyelv közösségteremtő eszköz. Ami az anyanyelvi konferenciákon történik, az laboratóriumi kísérlet. A kor parancsa, hogy béke legyen az egymással szembenálló ideológiák és rendszerék között. Az emberiség most tanulja a szótértés anyanyelvét — példa rá az a nemzetközi kulturális fórum, amelyet ősszel éppen Budapesten rendeznek meg — de ebbe a tanulási folyamatba tartozik a konferencia is. „A világban ez csak aprócska kísérlet. De tudjuk, hogy itt mi is munkáljuk a szótértés anyanyelvét az egész világ számára.” Pomogáts Béla felszólalásában elmondta, hogy a magyarság megtartásáért különféle eszközök és eszközrendszerek állnak rendelkezésünkre. A legfontosabb azonban a saját lelkiismereti felelősség: mindenki magának köteles elszámolni, vajon eleget tett-e azért az ügyért, amelyért az intézmények és mozgalmak létrejöttek. Imre Samu előterjesztette a Zárónyilatkozat tervezetét és azt elfogadásra ajánlotta. A konferencia egyhangúlag szavazta meg a Zárónyilatkozat elfogadását. A Védnökség elnöke végül megköszönte a konferencia veszprémi vendéglátóinak és szervezőinek áldozatkészségét, munkáját. Lőrincze Lajos összefoglalója után Nagy Károly (USA) kért szót. Köszönetét mondott mindazoknak, akik lehetővé tették a közös ügyek megtárgyalását, s azoknak, akik a veszprémi meghívást elfogadták. „E reális és gyakorlati munka célja a magyarság jövőjének jobbításához való hozzájárulás — mondotta. — Morális imperatí-Káldy Zoltán evangélikus püspök-elnök az ülés résztvevői elé terjesztette, az új Védnökség tagjaira tett javaslatot. A javaslatot a jelenlevők két tartózkodás mellett elfogadták. Ezután emelkedett szólásra Lőrincze Lajos, a Védnökség újraválasztott elnöke, összefoglalójában bejelentette, hogy a konferencia teljes jegyzőkönyvezett anyagát közölni fogja a Nyelvünk és Kultúránk című folyóirat. Az elmúlt néhány nap legfontosabb tanulságáról szólva kiemelte, hogy az egyházak milyen nagy segítséget adnak és adhatnak a magyar nyelv ügyének. Az egyesületek munkája körüli vitáról szólván hangsúlyozta, mennyire középpontba került a demokratikus vezetés szükségessége. Az anyanyelvi mozgalom és az egyetemi szintű oktatás kapcsolatáról szóló értékelésében kifejtette, hogy — bár a mozgalom nem vállalhatja fel a felsőoktatás gondjainak megoldását — komoly segítséget nyújthatnak kölcsönösen egymásnak a magyar nyelv és kultúra megőrzésében és terjesztésében. Legyen híd közöttünk A miniszter tolmácsolta a konferenciának a kormány üdvözletét, majd méltatta az anyanyelvi mozgalom tizenöt esztendejét és részletesen szólt a közös ügyről: az anyanyelvi kultúra ápolásának fontosságáról. Tájékoztatta a résztvevőket a magyarországi kulturális élet helyzetéről, fejlődéséről. Szólt arról is, hogy a magyar kulturális élet sokrétűségének bizonyos szempontok érthető korlátot szabnak. Így korlátozzuk a humánummal szemben álló jelenségeket, mint például az uszítás, a rasszizmus; a tisztességes emberi erkölcsösséget sértő vállalkozásokat, mint például a pornográfia; és az ország külpolitikai érdekeinek ártó megnyilvánulásokat. — Vannak olyan kérdések — mondotta —, amelyekről a mi nyilvánosságszerkezetünkben nem tudunk úgy beszélni, mint a polgári demokráciában. E korlátot azonban az érdekek állítják és nem valamiféle szubjektív meggondolás. A miniszter ezután tájékoztatást nyújtott Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatairól. Méltatta a küszöbön álló európai kulturális fórum jelentőségét, majd a külföldi magyarsággal való kapcsolat néhány kérdését érintette. „Minőségi különbség van az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra ápolásában a szomszédos országokban nagy tömbben élő magyarok dolga és a szórványmagyarság között. Mi kulturális kapcsolatainkkal igyekszünk segíteni, hogy az ott kialakult intézményrendszer fejlődhessék. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a szomszédos országokban élő magyarsággal élő kulturális kapcsolatokat tartsunk.” > l U Hederich Katalin (Svédország) átveszi a Bárczi Emlékérmet Lőrincze Lajostól BÁRCZI GÉZA EMLÉKÉREM Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége a következőket tüntette ki Bárczi Géza Emlékéremmel: halála után Hamza András (USA), Bujdosó Alpár (Ausztria), Dedinszky Erika (Hollandia), Friedrich Gizella (USA), Gergely Ferenc (Franciaország), Haraszti Sándor (USA), Hederich Katalin (Svédország), Kemény Mihály (Franciaország), Lányai László (Ausztria), Sólymos László (Ausztria), Tasnádi T. Álmos (Belgium), Debreczeni Tibor, Dörnyei László, Földesi Béla, Pomogáts Béla, Simay Zsuzsa (Magyarország), 8
