Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-07-27 / 15-16. szám
/ MÁLYUSZ ELEMÉR SZÉKELY BERTALAN BARÁTI KÖR Magyarország sorsa az Árpád-ház kihaltától mintegy félszáz évig összefonódott Zsigmond király országlásával. Európa akkori életét az országok kisebb csoportokba tömörülése és a dinasztikus uralmi törekvések megjelenése jellemezte. Uniók és hódító politikák törölték el a népek egyéniségét, az államok hagyományait és műveltségi különbségeit, vagy akadályozták az országok életének folyamatos javulását. Ebben a történelmi küzdőtérben kormányozta államát, ezt a szétszabdalt, külső erőktől meghatározott országocskát Zsigmond király, akinek nevét a magyar történettudomány azoké között tartja számon, akik békepolitikát kerestek, akik megpróbálták a háborút kiiktatni az államok közötti ellentétekből, s a Kárpátok lejtőinél arra törekedtek, hogy magas szintű kultúra, rendezett közélet jellemezze birodalmunkat. Erről a korszakról és erről a fordulatos életű uralkodóról szól Mályusz Elemér könyve, a Zsigmond király uralma Magyarországon, amely a Gondolat könyvkiadó gondozásában látott napvilágot. Mályusz Elemér több évtizedes kutatásának eredményeit tárja az olvasók elé. A hatalmas tényanyagra épülő kötet közérthető, világos stílusban mutatja be, milyen politikai, gazdasági és társadalmi körülmények között vette kezébe Zsigmond az ország kormányzását, milyen érdektörekvések ellenében próbálta a hazai kultúra értékeit, az ország lakóinak életét európai rangra emelni. Mályusz Elemér társadalomtörténeti elkötelezettségét, tudósi és tanítói tevékenységét nemcsak saját kötetének tartalmi és formai műgondja dicséri. 85. születésnapja alkalmából tanítványai és tisztelői egy tanulmánykötettel tisztelegtek előtte: az Akadémiai Kiadó rendezte kötetbe a magyar történésztársadalom java alkotóinak társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányait Mályusz Elemér emlékkönyv cím alatt. E kötetben huszonnégy írás, időrendi és tematikai skáláját tekintve is gazdag anyag kapott helyet, tükrözve a mester széles érdeklődési körét, iskolateremtő következetességét. Szerepel itt gazdaságtörténeti, egyházhistóriai, demográfiai, haditechnikai, jogpolitikai és ideológiatörténeti írás egyaránt, van tanulmány a Jagelló-korból és a kurucokról, a borkereskedelemről és a krónikairodalomról, az erdélyi nyelvjáráskutatásról és a kanadai magyarok századfordulói életéről is. Forrásközlés és irodalomelemzés, krónikamagyarázat és eseménytörténeti analízis szintén akad a dolgozatok között, amelyeknek a puszta közlésen túl őszintén vállalt szándékuk, hogy a szegedi és a budapesti egyetemen oktató Mályusz Elemér gazdag eszmei hatását, szellemi hagyatékát önálló munkával, a történettudományt gazdagító publikációval becsüljék és dicsérjék mindahányan. A. GERGELY ANDRÁS A kolozsvári születésű Székely Bertalan 1899-ben vásárolt házat és építtetett műtermet a gödöllői dombvidék festői szépségű kis falujában, Szadán. Itt töltötte életének utolsó évtizedét, festőállvánnyal járta a vidéket. A művész kívánsága volt, hogy ebben a faluban temessék el. Sírját azóta is mindig friss virágok borítják. A házat a műteremmel a községi tanács 1970-ben vette meg a családtól. Emlékházat alakítottak ki, 1976 óta pedig nyaranta képzőművészeti alkotótábor működik. A falu kegyelettel ápolja a festő emlékét. A tanács ugyanakkor a költségvetéséből keveset tud áldozni az emlékházra, és a tábor technikai bázisának javítására. — így született az ötlet, hogy a művész születésének 150. évfordulója alkalmából Székely Bertalan Baráti Kört alakítsunk — mondja Kelemenné Boros Zsuzsa, a szadai általános művelődési központ közművelődési igazgatóhelyettese. — Célunk a művész emlékének ápolása, sírjának gondozása, a tárgyi emlékek felkutatása, gyűjtése. És természetesen az emlékház és a művelődési központ vizuális-képzőművészeti program j ának tervezése, valamint a tábor munkájának segítése. * Gyülekeznek az előkészítő megbeszélés részvevői. Egy vékony fiatalasszony : zöldségkereskedő; a mellette álló piros arcú fehér hajú férfi kétkezi munkás. Bizonyára nem tudnák szabatosan méltatni Székely Bertalan művészettörténeti jelentőségét, de eljöttek az iskolába, hogy sorra vegyék a baráti kör megalakítása körüli teendőket. Itt vannak a pedagógusok, az iskolaigazgató és a tanácselnök is. ötven-hatvan jelentkezési lap futott be eddig, bár még két hét van az alakuló közgyűlésig. * A közgyűlés napjára száz fölé emelkedett a jelentkezők száma. Az egybegyűltek elfogadták a Székely Bertalan Baráti Kör alapszabályát és megválasztották a huszonhárom tagú vezetőséget. A kör elnöke: Nádaski László tanácselnök. Szívesebben lett volna egyszerű tag, de a többség érvei kerekedtek felül. — Fontos lépésnek tartom a kör megalakítását. Az emlékház és a tábor fenntartására mindig csurrantcseppent a költségvetésből, természetesen ezután is adunk, amenynyit tudunk. A baráti körnek az a lényege, hogy a szadaiak méginkább magukénak érezzék ezt az ügyet, erősödjön bennük a kötődés a falu hagyományaihoz. A kör tagdíjaiból származó bevétel pedig tovább bővíti az anyagi forrásokat. — agy — Székely Bertalan síremléke, Strobl Alajos szobrászművész alkotása A művész híres festménye: Vérszerzödés Az emlékház egyik termében FOTÓK:BEBETH FERENC — MTI 54 ; z-x
