Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-07-27 / 15-16. szám

A lelátóról jelentjük Újjáalakult a Magyar Olimpiai Bizottság Százéves a magyar tornasport. A szövetség megalakulásának százéves évfordulóján kiállítás nyílt, a Budapest Sportcsarnokban nemzetközi gálaver­senyt rendeztek, s díszközgyűlést tar­tottak. Néhányan, félévszázados tevé­kenységük elismeréséért kitüntetésben részesültek. Köztük volt Aradi Gyula, a válogatott egykori edzője, Sárkány István volt főtitkár és szakfelügyelő, valamint Horváth István, a szövetség nyolcvanesztendős alelnöke. Hidegkúti Nándor hazatért Dubai­ból, ahol a National együttesének edző­je volt. A 68-szoros válogatott labda­rúgó volt klubjának, az MTK-nak já­tékosmegfigyelője lesz. Nyilasi Tibor csapata, a bécsi Aust­ria megvédte bajnoki címét és az oszt­rák kupa döntőjében is csak a hosszab­bítás utáni tizenegyes rúgások során szenvedett vereséget a Rapid együtte­sétől. A magyar válogatott kapitányá­nak szerződését újabb két évre meg­hosszabbították a csapat vezetői. Csaknem egy tucat, a harmincadik életévét betöltött magyar labdarúgó kapott engedélyt külföldi szerződéskö­tésre. Törőcsik András (Ű. Dózsa) és Kiss László (Vasas) az 1982-es világ­­bajnokságon is szerepelt két csatár ta­lált elsőként új klubra. Mindketten a francia, második ligás Montpellier együtteséhez szerződtek. Több elsőosztályú labdarúgócsapat új edzővel kezdte a felkészülést az újabb bajnokságra. A Kuvaitban mű­ködött Göröcs ‘János visszatért Újpest­re, ahol csatárként aratott szép sikere­ket. Elődje, Temesvári Miklós Tatabá­nyára szerződött. Az Üllői úton pedig ismét Dalnoki Jenő dirigálja a csapa­tot, aki egy ízben, 1976-ban már a baj­nokságra vezette a zöld-fehéreket. Kettős magyar győzelemmel végző­dött az Európai Asztalitenisz Szövetség Kupájáért kiírt torna. A nőknél a BSE, (ahol a fiatal Bátorfi Csilla játszik), a férfiaknál pedig a Bp. Spartacus lett az első, ahol Sidó Ferenc, az egykori világbajnok az edző. Még játszott Klam­­pár Tibor, az időközben Ausztriába szerződött ex-világbaj nők is. Az idei gólkirályi címet a bajnokság során egyaránt 18—18 gólt szerzett két válogatott játékos, Kiprich József ta­tabányai jobbszélső és Détári Lajos, a Honvéd középpályása szerezte meg. A fradisták fényképalbumának leg­újabb kötete az aranylabdás Albert Flórián pályafutását mutatja be. A zöld-fehérek baráti körének sikeres ki­adványát az Üllői úti klubházban lehet megvásárolni. * A Budafoki Munkás Torna Egylet két esztendő múlva ünnepli fennállá­sának 75. évfordulóját. A jubileumra sportcsarnok épül Budafokon. Buda István államtitkár, a bizottság újjáválasztott elnöke, a kép bal szélén Schmitt Pál, a bizottság főtitkára, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagja fotö: kegyes András A magyar olimpiai mozga­lom kettős évforduló előtt áll. Közeledik Kemény Ferenc születésének 125. évfordulója. Az egykori egri reáliskolai ta­nár — Pierre Coubertin báró barátja és harcostársa — már 1894. júniusában részt vett az ókori olimpiai játékok felújí­tását elhatározó párizsi ülé­sen, s tagja lett az akkor meg­alakult Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. S jórészt Ke­mény Ferencnek az érdeme, hogy a Magyar Olimpiai Bi­zottság 1895 decemberében, tehát kilencven esztendővel ezelőtt megalakult. (A derék sportvezető tevékenysége a mai napig sem merült feledés­be, hiszen Egerben sportcsar­nok viseli nevét.) December­ben, a bizottság megalakításá­nak kilenc évtizedes jubileu­mán emléktáblát helyeznek el az egykori tanácskozás színhe­lyéül szolgáló épületen, a Nemzeti Torna Egylet (NTE) Szentkirályi utcai tornacsar­nokán, amely ma a Bp. Spar­tacus sportegyesület székháza. Minderről szó esett a közel­múltban, amikor az újabb, XXIV. nyári és XV. téli játé­kok előkészületeinek szervezé­sére szokásosan újjáalakult a Magyar Olimpiai Bizottság. A 128 tagot számláló bizottság­ban, amelynek elnökévé ismét Buda István államtitkárt vá­lasztották, tizenhat olimpiai bajnok kapott helyet: a vízi­­labdás dr. Bodnár András, a vívó Gerevich Aladár, Elek Ilona, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál és Schmitt Pál, Hódos Imre, Kárpáti Károly és Pólyák Imre, a tornász Magyar Zoltán, az öt­tusázó Nagy Imre, a kalapács­vető Németh Imre, a gerelyha­jító Ránkyné, Németh Angéla, az úszó Novák Ilonka, és Fe­mes Judit. A magyar sport világszerte ismert diplomatái közül Aján Tamás, a Nem­zetközi Súlyemelő Szövetség főtitkára, Holvay Endre a röp­­labdások, Kassai Ervin a ko­sárlabdázók, Madarász István a kézilabdázók, Sir József az atléták, Sermer György az ökölvívók nemzetközi szövet­ségének tisztségviselője lett tagja a MOB-nak. A bizottság tagjainak jelölésekor tekintet­tel voltak az alapszabályokra, mely kimondja, hogy edzői te­vékenységet végzők nem kap­hatnak megbízatást. A meghívottak már az ülés előtt megismerkedhettek azzal az írásos jelentéssel, amelyet Páder János, az 1955-ben Eu­­rópa-bajnokságot nyert kosár­labda-válogatott edzője, a programbizottság vezetője állí­tott össze, s amely egyben részletes tájékoztatást nyúj­tott a magyar sport már meg­kezdett és a továbbiakban ter­vezett olimpiai előkészületei­ről. Ennek a tájékoztatónak a bevezetője a többi között meg­állapította: „Változatlanul te­vékeny hívei és elkötelezett­jei vagyunk az olimpiai esz­mének és szükségesnek tart­juk, hogy ezt a játékokon való minél eredményesebb részvé­telünkkel is bizonyítsuk.” Az újjáalakuló ülés azután — egyetlen ellenszavazattal — a magyar sport konkrétan meg­fogalmazott olimpiai célkitű­zéseit is elfogadta. Ezek sze­rint a magyar csapatnak a nyári játékokon a nemzetek nemhivatalos pontversenyé­ben az első tíz között, minél jobb helyen kell végeznie. Eh­hez az összteljesítményhez a hagyományosan eredményes sportágak (vívás, birkózás, sportlövészet, öttusa, kajak­kenu) elsősorban érmek el­nyerésével, a továbbiak minél több értékes helyezés meg­szerzésével járuljanak hozzá. A MOB jelenleg csak az íjá­szatban, lovaglásban, gyeplab­dában, férfi kosárlabdában és röplabdában, valamint a jég­korongban nem tervezi a rész­vételt. A hagyományoknak megfe­lelően az egyes sportágakban már most részletezték a fel­adatokat. Atlétikában például a MOB szeretné, ha a magyar versenyzők minél több szám­ban rajthoz állhatnának a döntőbe jutás esélyével. En­nek érdekében a válogatott keretben szakágra bontott, majd egyéni felkészülési ter­vet kell készíteni. Töreked­ni kell arra, hogy a legtehetsé­gesebb versenyzők a legjobb feltételekkel rendelkező, leg­eredményesebb szakosztályok­ban készüljenek. A vita során Kolczonay Er­nő, a Honvéd párbajtőrvívója is szót kért és a sportolók ne­vében kérdezte a jelenlévő ve­zetőktől, hogy számíthatnak-e reálisan az 1988-as játékokon való részvételre, hiszen ez dön­tően befolyásolhatja a verseny­zők szorgalmát, odaadását. — Azzal az elhatározással készülünk, hogy részt kívá­nunk venni az olimpiai játé­kokon — válaszolta Buda Ist­ván államtitkár, az újjává­lasztott elnök. Majd részlete­sen tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy a meghívásokat már nem a szervezők, hanem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság juttatja el a nemzeti olimpiai bizottságok címére, méghozzá a versenyek kezdete előtt egy évvel. A végső jelentkezés ha­tárideje pedig — az eddigi hat héttel szemben — nyolc hó­napra emelkedett. Magyaror­szág és Dél-Korea között nincs diplomáciai kapcsolat, a ma­gyar sport ennek ellenére el­küldi képviselőit a Szöulban rendezendő nagyobb, nemzet­közi versenyekre. A közel­múltban két asztaliteniszezőnő versenyzett az olimpia leendő városában, de ott lesznek a magyarok az őszi íjász és csel­gáncs-világbajnokságon, s az ökölvívó Világ Kupa verse­nyen is. Mindez a magyar sport olimpiai részvételi szán­dékát juttatja kifejezésre. Há­rom év természetesen hosszú idő, sok minden történhet még, a magyar sport azonban a részvétel szándékával tekint és készül a XXIV. Nyári Olimpiai Játékokra. VAD DEZSŐ 53

Next

/
Thumbnails
Contents