Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-07-27 / 15-16. szám

Egy nyelv egységes helyesírá­sa az egyik legfontosabb kapocs, amely a nyelv­­közösség tagjait összefűz­heti a határokon innen és túl. Ezért készült el helyesírási szabály­zatunk új kiadása is a nemzetiségi sorban élő magyarság nyelvtudó­sainak tevékeny közreműködésé­vel. Akadémiánk Helyesírási Bi­zottsága 1973-bar. határozta el a magyar helyesírás állapotának sokoldalú tudományos vizsgála­tát: mely pontokon és milyen arányban kell az élő nyelvhasz­nálathoz igazítani az érvényes szabályzatot, amely még 1954-ben jelent meg. E roppant munkából tizenegy és fél év alatt lett kész szabálygyűjtemény. A gondos mérlegelés nemzeti ügy volt a tu­dós értelmiségiek számára. Olyan honi kiválóságok is bekapcsolód­tak az előkészítésbe, mint Keresz­­tury Dezső akadémikus, aki a bi­zottság elnöki tisztét töltötte és tölti be; Harmatta János akadé­mikus, a világhírű iranista; és Ujfalussy József akadémikus, ze­neesztéta. Az új szabályzat első fogalmazványát megvitatták a szomszédos szocialista országok magyar tanszékei is. A Helyesírá­si Bizottság titkára, Fábián Pál professzor az Akadémia elnöksé­géhez intézett jelentésében név szerint is megköszönte az együtt­működést Ágoston Mihálynak. Üj­­vidékről, Balogh Dezsőnek és Gálf­­fy Mózesnek Kolozsvárról. MIÉRT INKÁBB HAGYOMÁNYERŐSÍTÓ? Erőteljesen érvényesült a hatá­ron túl élő magyarság érdekeinek szempontja, amikor a korszerűsí­tés és hagyományőrzés arányáról döntöttek a szakemberek. Volt egy szakmai kisebbség, amely mélyreható változásokat javasolt: az összetett szavakat szótagolás alapján válasszuk el (valahogy így: abla-küveg); töröljek el az ly betűt, viszont tegyék kötelezővé az é írásjel használatát. S mi több! a jövőben csak i, u, ü, betűt hasz­náljunk! Ha a bizottság elfogadta volna ezeket az elgondolásokat, az egész nyelvközösségnek újra kellett volna tanulnia a magyar helyesírást, s egy-két nemzedékre előre tekintve megbomlott volna például az egész magánhangzó­rendszer. Ki fogadtatta volna el ezeket az elveket? Olyan elveket, amelyek­hez alkalmazkodni egyébként is tetemes költséggel jár a közokta­tás és a könyvkiadás szempontjá­ból? A magyar helyesírás normái nem törvényerejűek. Azokat az országhatárokon túl a közmeg­egyezés, Magyarország területén a közmegegyezés és egy olyan ér­telmű önkéntes kormánydöntés szabályozza, amely a sajtó és a könyvkiadás területére kötelező érvényűnek ismeri el az akadé­miai szabályzatot. Egy hazai kér­dőíves közvéleménykutatás ered­ménye is azt támasztotta alá, hogy az emberek többsége ragaszkodik a megszokotthoz. Égért alakult ki , tok jegyzéke írásmód szavak es a szavatt^^ Amegv»“10 Wadi» u-to adys ágasbuza alkotó erő alligátor áloé ál?éVvt8Mpesek v^prikabarat arrább Attila az ám (**•) Bacsányi Bálint SSSfj-f bejelentőlap bekötő ot biblia sas?-** cbanti nyelv cirillbetn cirillbetus írás csordogá sssssä­ágas búza alkotóerő aligátor aloé aloévirág SÍÍíSf azám '• (lSZ^ Batsányiid»?8 Balassi Bábnt ^alassi-strófa Balkán-íélszigo Balkán-begy 8 István (fejedelem) bejelentőlap bekötőút kö VCímkérd: Bi büalrnites^t csendessel­­dalmát diítéria dohányosbolt dohányzószakasz újítás omány téből átkerült a hagyományos írás esetei közé. sokoldalú mérlegelés nyomán az az álláspont, hogy a hagyomány­őrzés tendenciáját el kell fogad­ni, a hagyomány elvének növek­vő fontosságát pedig el kell is­merni. Azzal tehát, hogy a szabályzat 11. kiadása ezt rögzítette, egyben meg is erősítette magát a folya­matot. Nem túlzás ezért az új kia­dást korszakváltó szabályozásnak tekinteni. Eddigi írásunkat a gya­kori és elég nagymértékű válto­zások jellemezték. Mostantól fog­va az a vezérelv, hogy a társada­lom a megtartást, a hagyomány­szerűséget szokj a meg természetes helyesírási állapotnak. Ezzel he­lyesírásunk korábbi alapelve, hogy tudniillik legfőbb törekvése az írásképben a kiejtést tükröztet­­ni, kissé elhalványult. A szabály­zat most azokhoz az európai írá­sokhoz (az angolhoz és a franciá­hoz) közeledett, amelyekre az ál­landóság a jellemző. Az ly meg­tartásán kívül ebben az irány­ban való haladásunkat mutatja az is, hogy a bizottság (több heves vitában) elvetette a dz és a dzs kiejtés szerinti kettőzésére vonat­kozó javaslatokat. Így a „boddza-’, „peddz” helyett maradt a bodza, pedz, de a rájuk vonatkozó sza­bály a kiejtés szerinti írás fejeze-Sajátos módon a szabályzat azt az egyetlen módosítást is, amely a helyesírás rendszerét érinti, a dz, dzs írásmódjával kapcsolatban hoz­ta. Jellemző azonban, ahogy e dön­tés is a hagyomány kiteljesítésének szolgálatában áll. A dz és dzs be­tű a sor végén nem választható szét, mint eddig (mad-zag, lopód­zik), hanem mindig együtt marad: ma-dzag, lopó-dzik. Ezzel hosszú helyesírás-történeti folyamat végé­re kerül pont: a dz meg a dzs tel­jesen hasonlóvá válik a többi két­jegyű betűnkhöz. Azoknál sem ma­rad az egységes hangot jelölő kétje­gyű betű első jegye az előző sorban, hiszen a legösztönösebb helyesíró is így választja el a szavakat: ka­csa, go-lyó, gyó-gyít, (s nem így: 28

Next

/
Thumbnails
Contents