Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-07-27 / 15-16. szám
Egy nyelv egységes helyesírása az egyik legfontosabb kapocs, amely a nyelvközösség tagjait összefűzheti a határokon innen és túl. Ezért készült el helyesírási szabályzatunk új kiadása is a nemzetiségi sorban élő magyarság nyelvtudósainak tevékeny közreműködésével. Akadémiánk Helyesírási Bizottsága 1973-bar. határozta el a magyar helyesírás állapotának sokoldalú tudományos vizsgálatát: mely pontokon és milyen arányban kell az élő nyelvhasználathoz igazítani az érvényes szabályzatot, amely még 1954-ben jelent meg. E roppant munkából tizenegy és fél év alatt lett kész szabálygyűjtemény. A gondos mérlegelés nemzeti ügy volt a tudós értelmiségiek számára. Olyan honi kiválóságok is bekapcsolódtak az előkészítésbe, mint Keresztury Dezső akadémikus, aki a bizottság elnöki tisztét töltötte és tölti be; Harmatta János akadémikus, a világhírű iranista; és Ujfalussy József akadémikus, zeneesztéta. Az új szabályzat első fogalmazványát megvitatták a szomszédos szocialista országok magyar tanszékei is. A Helyesírási Bizottság titkára, Fábián Pál professzor az Akadémia elnökségéhez intézett jelentésében név szerint is megköszönte az együttműködést Ágoston Mihálynak. Üjvidékről, Balogh Dezsőnek és Gálffy Mózesnek Kolozsvárról. MIÉRT INKÁBB HAGYOMÁNYERŐSÍTÓ? Erőteljesen érvényesült a határon túl élő magyarság érdekeinek szempontja, amikor a korszerűsítés és hagyományőrzés arányáról döntöttek a szakemberek. Volt egy szakmai kisebbség, amely mélyreható változásokat javasolt: az összetett szavakat szótagolás alapján válasszuk el (valahogy így: abla-küveg); töröljek el az ly betűt, viszont tegyék kötelezővé az é írásjel használatát. S mi több! a jövőben csak i, u, ü, betűt használjunk! Ha a bizottság elfogadta volna ezeket az elgondolásokat, az egész nyelvközösségnek újra kellett volna tanulnia a magyar helyesírást, s egy-két nemzedékre előre tekintve megbomlott volna például az egész magánhangzórendszer. Ki fogadtatta volna el ezeket az elveket? Olyan elveket, amelyekhez alkalmazkodni egyébként is tetemes költséggel jár a közoktatás és a könyvkiadás szempontjából? A magyar helyesírás normái nem törvényerejűek. Azokat az országhatárokon túl a közmegegyezés, Magyarország területén a közmegegyezés és egy olyan értelmű önkéntes kormánydöntés szabályozza, amely a sajtó és a könyvkiadás területére kötelező érvényűnek ismeri el az akadémiai szabályzatot. Egy hazai kérdőíves közvéleménykutatás eredménye is azt támasztotta alá, hogy az emberek többsége ragaszkodik a megszokotthoz. Égért alakult ki , tok jegyzéke írásmód szavak es a szavatt^^ Amegv»“10 Wadi» u-to adys ágasbuza alkotó erő alligátor áloé ál?éVvt8Mpesek v^prikabarat arrább Attila az ám (**•) Bacsányi Bálint SSSfj-f bejelentőlap bekötő ot biblia sas?-** cbanti nyelv cirillbetn cirillbetus írás csordogá sssssäágas búza alkotóerő aligátor aloé aloévirág SÍÍíSf azám '• (lSZ^ Batsányiid»?8 Balassi Bábnt ^alassi-strófa Balkán-íélszigo Balkán-begy 8 István (fejedelem) bejelentőlap bekötőút kö VCímkérd: Bi büalrnites^t csendesseldalmát diítéria dohányosbolt dohányzószakasz újítás omány téből átkerült a hagyományos írás esetei közé. sokoldalú mérlegelés nyomán az az álláspont, hogy a hagyományőrzés tendenciáját el kell fogadni, a hagyomány elvének növekvő fontosságát pedig el kell ismerni. Azzal tehát, hogy a szabályzat 11. kiadása ezt rögzítette, egyben meg is erősítette magát a folyamatot. Nem túlzás ezért az új kiadást korszakváltó szabályozásnak tekinteni. Eddigi írásunkat a gyakori és elég nagymértékű változások jellemezték. Mostantól fogva az a vezérelv, hogy a társadalom a megtartást, a hagyományszerűséget szokj a meg természetes helyesírási állapotnak. Ezzel helyesírásunk korábbi alapelve, hogy tudniillik legfőbb törekvése az írásképben a kiejtést tükröztetni, kissé elhalványult. A szabályzat most azokhoz az európai írásokhoz (az angolhoz és a franciához) közeledett, amelyekre az állandóság a jellemző. Az ly megtartásán kívül ebben az irányban való haladásunkat mutatja az is, hogy a bizottság (több heves vitában) elvetette a dz és a dzs kiejtés szerinti kettőzésére vonatkozó javaslatokat. Így a „boddza-’, „peddz” helyett maradt a bodza, pedz, de a rájuk vonatkozó szabály a kiejtés szerinti írás fejeze-Sajátos módon a szabályzat azt az egyetlen módosítást is, amely a helyesírás rendszerét érinti, a dz, dzs írásmódjával kapcsolatban hozta. Jellemző azonban, ahogy e döntés is a hagyomány kiteljesítésének szolgálatában áll. A dz és dzs betű a sor végén nem választható szét, mint eddig (mad-zag, lopódzik), hanem mindig együtt marad: ma-dzag, lopó-dzik. Ezzel hosszú helyesírás-történeti folyamat végére kerül pont: a dz meg a dzs teljesen hasonlóvá válik a többi kétjegyű betűnkhöz. Azoknál sem marad az egységes hangot jelölő kétjegyű betű első jegye az előző sorban, hiszen a legösztönösebb helyesíró is így választja el a szavakat: kacsa, go-lyó, gyó-gyít, (s nem így: 28
