Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-01-19 / 1-2. szám
Nevetni és sírni kell azon, amin sírtunk és nevettünk — A lexikonokban nincsen portos adat arról, hogy összesen hány ilmet készített... — Most végzek éppen a húszatok játékfilmem utómunkálataival, imit némiképp nehezít a főszerepő, Öze Lajos halála. 1944-ben játizódik a történet, közvetlenül a lémet megszállás előtt. Ismét csak örténelmünk egyik legsötétebb torszakát kíséreltem meg filmre- Anni; a tragikus események — ácsit komikus hangvétellel... — Ahogy ezt Bacsó Pétertől már megszokhattuk; úgy állítja elénk i hőseit, hogy nevetnünk kell. Sokan éppen ezt kifogásolják az ön művészetében, hogy a szatíra, a groteszk, a tragédia és a komédia mindig egyszerre van jelen, mintha sosem adná meg a témáinak az őket megillető komolyságot. Mert így szemléli a valóságot? — Egyik oka talán az, hogy ilyen összetett személyiséggel „vert” engem a sors, hogy mindennek egyszerre látom a színét és a fonákját, tehát a tragikusban is észlelem a nevetségest, a tekintélyesben a mulatságost, a kisszerűt. Nem hiszem egyébként, hogy tragikus esetek kizárólag csak megrendítő módon és eszközökkel ábrázolhatok. Talán magában a valóságban is benne rejlik ez a fajta kettősség. Különösen igaz ez az ötvenes évekre, amelyről négy filmet is készítettem. Ezek az abszurd és irracionális elemek benne voltak az akkori eseményekben, különösen ha a mából tekintünk vissza. Művészi meggyőző-BESZÉLGETÉS BACSÓ PÉTER FILMRENDEZŐVEL A TEGNAPELŐTTRŐL, A TANÚSÁG TANULSÁGAIRÓL, A MAGYAR FILMRŐL Bacsó Péter 56 éves, Balázs Béladijas filmrendező, stúdióvezető, író, főiskolai tanár. 1950-ben szerzett diplomát, első filmjét Úttörők címmel 1949-ben forgatta. désem, hogy a mozi olyan műfaj, amely alkalmas a nézők szélsőséges megragadására. — ön 1950-ben végezte a főiskolát, ahol utána tanár lett, és a Filmgyárakban is funkciót kapott. Magyarán egyik tevékeny végrehajtója volt azoknak a kultúrpolitikai szentenciáknak, amelyeken a filmjeiben jókat derülhetünk. Valahol azt olvastam, hogy a „Sződd a selymet, elvtárs” kezdetű dal szövegét is Bacsó Péter írta. Vane valami, amire azért nem szívesen emlékszik? — Természetesen van, de nem sorolnám fel őket. Nagyon fiatalon és zöldfülűén kerültem a Filmgyárba. Együtt dolgoztam Kovács Andrással, Szász Péterrel, Thurzó Gáborral. Mi voltunk a „dramaturgia”, „hollywoodi módszerrel” gyártottuk a forgatókönyveket, amelyeket Fábri Zoltán, Keleti Márton és Gertler Viktor, az akkori nagyok rendeztek. Mi garantáltuk tehát a forgatókönyvek elvi tisztaságát. De ugyanakkor tisztában voltunk azzal, hogy ott és akkor formálódott, alakult a szocialista magyar filmgyártás. Ha kritikusan is tekintünk vissza, számos szép eredményt elkönyvelhetünk, de éppen a kollektív munka okán a hibákért is felelősnek érzem magam. — Magukat nem jellemezte az a szélsőséges hit, amit a filmjeiben gyakran kigúnyol és nevetségessé tesz? — Az én legszemélyesebb vallomásom erről a korszakról a Tegnapelőtt című filmem, amelyben mély tragikummal igyekeztem ábrázolni azt, amiben hittünk; hogy miben manipuláltak minket; hol tévedtünk és mennyire kollaboráltunk a személyi kultusz korszakában. Mert meggyőződésem, hogy a személyi kultusz nemcsak néhány elszánt ember mesterkedése volt, hanem nagyon széles, együttműködő rétegre támaszkodott. És ebben az én nemzedékem is részt vett. Ebben a filmben, amely öngyilkossággal és börtönnel zárul, megkíséreltem elmondani, hogy a legnagyobb lobogásból hogyan estünk át a kiábrándultságba. A tanú ban Marxot idéztem: „Miért halad így a történelem? Hogy az emberiség derűsen váljék meg a múltjától!” A nevetés itt búcsúzást jelent, szakítást a torzulásoktól, biztosítékot arra, hogy mindez nem ismétlődhet meg többé. — Ez meglehet, de ez a hangvétel esetleg sérti azokat, akik átélték. végigszenvedték az eseményeket. Jlkik cselekvő részesei voltak, azok azt gondolhatják, éppen az ön hőseinek szavaival, hogy „az élet nem habostorta”. A fiatalok pedig egyszerűen derülnek a helyzetek fonákságain, az egyesekből hideg verítéket előcsaló dalokon — miközben oly sok mindennel adós még a történelemtudo-