Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-06-08 / 12. szám

Van néhány név, amelynek hallatára az élet kellemességei jutnak eszünkbe: olyan patinás nevek, mint a Crillon, a Fauchon, a Grand Véfour, a Tour d’Argent Párizsban, vagy a londoni Claridge, a Fortnum and Mason, a Harrods, Simpson, Brown, a bécsi Demel, Sacher ... Néha változik a név, olykor a minőség is, mely mögötte rejlik. Effajta változásokra emlékeztet az ünnepség, amely nemrégiben Budapesten zajlott le, a Kuglernek, Gerbeaud-nak, majd Vörösmartynak nevezett híres cukrászdában.

Kugler Henrik cukrásznemzedékek hoszszú sorának leszármazottjaként 1858-ban vette át a Budapest belvárosában működő cukrászatot, amelyet apja tíz esztendővel korábban alapított. A cukrászda 1870-ben a Gizella téren levő elegáns helyiségbe költözött (a teret később Vörösmartyról nevezték el) — ezt követően a „Kugler” hírneve nőttön-nőtt. Művészek, muzsikusok, írók, politikusok kedvelt találkozóhelye lett — Liszt Ferenc is gyakori vendégei közé tartozott.

Kugler 1884-ben átadta a rohamosan fej-Cikkünk írója, Kürti Nicholas (Miklós) fizikus, az oxfordi egyetem professzora 1908-ban született; Budapesten végezte középiskolai tanulmányait, majd Párizsban és Berlinben szerzett egyetemi diplomát. Kutatómunkáját a breslaui (ma Wroclaw, Lengyelország) műszaki egyetemen kezdte. 1933-tól 40- ig az oxfordi Clarendon intézetben dolgozott, majd a brit atomenergiakutatásban volt fontos szerepe. 1945 óta ismét az oxfordi egyetemen dolgozik. A Royal Society tagja; a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.

24