Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-06-08 / 12. szám
TOifcOgi \ vO3' \ \ ^ A IM Postánkból A Magyar Hírek Posta rovata az olvasök fóruma. A szerkesztőség ugyanakkor fenntartja a jogot, hogy a beérkezett leveleket rövidített formában közölje. Ez a levél 38 éves hallgatás után íródik magyarul. Ennyi idő után az ember még az anyanyelvét is elfelejtheti... A Magyar Hírek véleményem szerint nagyszerűen szerkesztett folyóirat. Olyan bámulatos fejlődést bizonyít odahaza, amiről még álmodni se mertem volna. Visszatekintve a magyar történelemre, azt hiszem, soha, de soha 1100 év alatt, nem volt még példa, hogy a világ nagyhatalmainak a vezetői egymásnak adják a kilincset, hogy Magyarországra látogathassanak, nem is szólva a tudósokról és a művészekről. Két dolgot kívánok megemlíteni. Vagy két hete. hét évi munka után, befejeztem „Az ember tragédiája” angol fordítását. Már volt két kiadás angolul, ami nagy veszteséggel zárult a kiadó számára, nem ok nélkül. Az elsőt prózában írta valaki, a másodikat olyan angol nyelven, amit ma már senki se használ, még a Bibliáiban sem. Az embernek a háta borzongott attól a két fordítástól. Nem akarok ok nélkül szerénykedni, hát kimondom, hogy az én fordításom az jó, a másik kettő vacak. Nem csak a jambusokat, de a rímeket is megtartottam, sőt fokoztam és ahol lehetett, még alliterációkat is bevezettem. Némelykor kihagytam viszont elavult sorokat. A másik dolog: A lapban nem egyszer, de gyakorta olyan nyelven írnak, amit középiskolai tanulmányaim során a tanárok nem tűrtek volna. Olyan szavak keletkeztek a múlt 38 év alatt, amelyek szembenállnak a magyar nyelv primitiv követelményeivel. Miért kall például egy „többfokozatú” vagy „többfeladatú” aratógépet kombájnnak nevezni? Miért nem legalább kombinált aratógépnek? A muszáj szó használata miatt az iskolai dolgozat annak idején egyest kapott volna, de most általános a használata. S miben különbözik a rettenetes „esszé” szó a tanulmányitól? DR. A. E. GREGORY KILLARA, AUSZTRÁLIA * 1927-ben alakult Hatvanban a Klebelsberg Kúnó reáliskola, mely később Bajza József reálgimnáziummá alakult át. Az iskola igazgatója Szilvási János volt. A tanári kar tagjai közül dr. Ignáczy Béla 80 éves és minden törekvése azon van, hogy az ünnepélyes 50 éves találkozót megrendezhesse! Egyedül ő lakik Hatvanban, a Nagy Sándor út 7. alatt. Engem annak idején katonai parancsra köteleztek Nyugatra, Németországba és kalandvágyó természetemnek engedelmeskedve megismertem Nyugat-Európának nagy részét, majd átutaztam a tengeren. Körösi Csorna Sándor Keletre ment nemzetünk eredetének kutatása miatt és ott is maradt Dardzsilingben. Én Nyugatra voltam kíváncsi. Bejártam Kanadát, az USA-t, voltam zenész, majd kőműves és ács. 1951 óta élek az Egyesült Államokban. Kérem, próbálják meg az újságon keresztül a 35-ben végzett diákokat és az iskola volt tanárait értesíteni, hogy találkozhassunk. LÁSZLÓ TOROK CLEVELAND, OHIO, USA * A Londoni Magyar Népi Tánccsoport magyar estet tartott Cheshunt városban, az ottani gimnáziumban. A meghívók magyar gulyással és magyar borokkal kedveskedtek mind a vendégeknek, mind a szereplőknek. Az estnek nagy sikere volt a városban. Diákkal illusztrált előadás is elhangzott Magyarországról. Bizonyára érdekes volt. mert sokan mondták: szívesen hallgatták volna még órákig is. BARACSI JÓZSEF, A TÁNCCSOPORT VEZETŐJE, LONDON * A Magyar Hírek megemlékezést közölt Kulcsár József paraguayi beszámolójáról. Bár én többször jártam Paraguayban, nem hallottam „hungaro” nevű indiánokról, de lehet, hogy léteznek. Orosz László, bár nagyon érdekes és értékes tagja volt a kétszáz évvel ezelőtti magyar jezsuita közösségnek, soha nem volt Paraguayban. Buenos Airesben nincs Bethlen nevű utca, de van Hungarlia, Budapest és Czetz ezredes nevű utca, illetve tér. LADISLAO KURUCZ, SAN ISIDOR, ARGENTÍNA * A lapban a művészi beszámolókat különösen nagyon szeretem. Hanem valamin nagyon csodálkozom: soha egyetlen szót sem olvashattam Szüle Péter festőművészről. De annál többet sakkal jelentéktelenebb művészekről. Pedig Szüle rajztudása, a festési technikája csak a legnagyobb mesterekkel hasonlítható össze. Ö volt a régi iskolának az utolsó mohikánja, aki az Alföldön született, élete végéig népies maradt. Kevés festő volt, aki annyira magyar. Annál sajnálatosabb, hogy ezt a nagy művészt a haza egyszerűen elfelejti. ELISABETH HEINZEL GRAZ, AUSZTRIA * A Magyar Híreket mindig élvezettel olvasom, nagyszerűen kapcsolatban tart az otthoni eseményekkel. Talán érdekli önöket a királyi posta közelmúltban kiadott borítékja, amelyet az én illusztrációm díszít. Kis levelemet ebben továbbítom. Úgy tudom, ez az első alkalom a posta történetében, hogy magyar grafikus angol bélyeget és levelet tervezett. AMBRUS GYŐZŐ GUILFORD, NAGY-BRITANNIA * Amit az alábbiakban írok az sajnos nem örömteli és akiről szól, az nem lett világhírű, de neve közismert, megbecsült és sikeres volt Budapesten! Fényképész volt és remek felvételeit sokan őrzik ima is, vagy nézegetik gyerekkoruk, vagy elhunytjaik képeit, úgy Budapesten, vidéken, avagy szerte a világban. Ily módon, szerénysége ellenére ő is világhírű lett. Magam tapasztaltam ezt külföldi útjaimkor, amikor ismeretlen emberek azzal a kérdéssel szólítottak meg, hogy „ugye ön a Foto Laub Juci férje?”. Ma erre a kérdésre csak szomorú igennel felelhetek. Feleségem Laub Juci hosszú betegség után meghált. Gondolom mások is szeretettel emlékeznek rá, mert nemcsak kitűnő fényképész volt, hanem kedves, barátságos, melegszívű asszony hírében állott. SOMOGYI LÁSZLÓ, KARMESTER GENF, SVÁJC Kerestetés KLEIN Róbertét (szül.: Budapest, 1934. március 11., anyja neve: Svennen Katalin)) keresi fia. Kertész Róbert Budapestről. A keresett 1956- ban hagyta el Magyarországot, először az NSZK- ba, majd innen 1958 decemberében az USA-ba távozott. Jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen, soha nem adott életjelt magáról. KOSZÓ Lászlót (szül.: Szeged, 1958. július 29., anyja neve: Illés Mária) keresi édesanyja, Koszó Imréné Gyálról. A keresett foglalkozása segédmunkás volt. 1976-ban hagyta el Magyarországot. Utolsó ismert címe: Melbourne, Vic. G.PO. 3000, Ausztrália. 1934 augusztusában írt utoljára. SCHNEIDER Jánost (szül.: Budapest, kb. 1910., anyja neve: Grün Szidónia) keresi unokahúga, Gellert Viola, aki Romániában él. A keresett 1930-ban hagyta el Magyarországot, valószínűleg Los Angelesben élt. Kathy SZAJER-t (szül.: Kiskunfélegyháza, 1954. július 11., anyja neve: Mészáros Zsuzsanna) keresi édesapja, dr. Őrlik Béla Győrből. A keresett foglalkozása adminisztrátor, 1977-ben hagyta el Magyarországot. 1983 októbere óta nem ad óletjelt magáról, nemcsak édesapjának, hanem többi rökonának sem, akikkel addig tartotta a kapcsolatot. Utolsó ismert címe: 1005. Shenandoah St. Los Angeles Ca. 90035. USA. GYÖRFY Évát (szül.: 1939., anyja neve: Havasi Piroska) keresi lánya, Takács Éva Debrecenből. A keresett 1956-ban hagyta el Magyarországot, valószínűleg Kanadában, Torontóban él. Malviné POLGÁR (lányneve: Roszprim Adél, született: Pécsbányatelep, 1879. július 29.) leszármazottad keresi unokaöccse, Csemy Károly Pécsről. A keresett 1906-ban hagyta el az országot. Penziótulajdonos volt Chicagóban. 1950-ben írt utoljára. KRICSKOVICS Pétert (szül.: Baja, 1952. június 26., anyja neve: Karagity Mária) keresi édesanyja, Kricskovics Péterné Bajáról. A keresett foglalkozása lakatos. 1971 októberében hagyta el Magyarországot. 1982 októberében írt utoljára a 3 Florence, New Brunswick NJ. USA címről. CARRIG KOVÁCS Máriát (szül.: Budapest, 1949. november 15., anyja neve: Czinke Katalin) keresi unokatestvére, Majoros Tiborné Kovács Mária Debrecenből. A keresett 1956-ban hagyta el Magyarországot. 1971-ben egyetemi hallgató volt, amikor utoljára írt a Syracuse USA New York 200 Roe Av. címről. Férje középiskolai tanár. Jelenleg feltehetően az NSZK-ban él. MISÁNYI Pált (szül.: Pitvaros, 1897., anyja neve: Lóczi Anna) keresd unokaöccse, Kovács Mihály Beremendről. A keresettnek 9 fia volt, az ő jelentkezésüket várja a kerestető, ha a nagybátyja már nem él. Az I. világháború idején hagyta el Magyarországot, az 1930-as években írt utoljára, akkori címe: Michigan City N. 12. SZÖNYI Gyula Elemért (szül.: Budapest, 1922. november 27., anyja neve: Rampasek Mária) keresik fiai: Szőnyi Gyula és Szőnyi Tibor Budapestről. A keresett 1956-ban hagyta el Magyarországot, foglalkozása virágcserép-készítő volt. Feltehetőleg Kanadában tartózkodik, soha nem irt. BOLDIZSÁR Gézát (szül.: Budapest, 1930.) keresi Enikő Budapestről. A keresett 1948-ban hagyta el Magyarországot. 1950-ben Londonban élt. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A Magyarok Világszövetsége készséggel továbbítja leveleiket a keresőkhöz. Címünk: Magyarok Világszövetsége, Budapest H—1905. 7 A
