Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-04-27 / 9. szám

Budán a Mártonhegy a főváros egyik legszebb tája. Az őslakók még emlékeznek rá, hogy nemrég csak zöldellő erdők, ligetek, gyümölcsösök voltak errefelé, s csak nagyritkán, elszórtan egy-egy családi ház vagy villa. Napjainkra azonban már beépült a Mártonhegy. Ma is építenek az üres telkeken, nem különleges építészeti remekeket, hánem — takarékossági okokból — jobbára típusterv szerinti kétemeletes társasházakat.

A kerület, sőt talán a főváros legszebb óvodája a Tállya utcai. 1983 nyarán adták át. Azóta sokan megfordultak ebben az eldugott kis utcában csak azért, hogy megcsodálják az épületet. A meredek domboldalba úgy simul, ahogy azt a táj megkívánja. A kertben teraszok, játszóterek, homokozók, ősfák, és pázsit. Mind a négy — huszonöt fős — óvodai csoportnak külön terasz, és játszótér jutott, csak a medence és a napozó közös.

Az óvoda építészeti megoldására a szakma is felfigyelt: az építőket 1984 decemberében az építésügyi és városfejlesztési miniszter nívódíjjal tüntette ki. A tervek a Lakóterv műtermében Csiha Katalin irányításával készültek, a kivitelező a Középületépítő Vállalat volt. A táj adottságai miatt téglából építették az óvodát. A beruházást a Monimpex Külkereskedelmi Vállalat finanszírozta, mivel az utca végében egy százlakásos telepet építenek dolgozóik részére. Amikor majd a kétszintes lakásokba beköltöznek a lakók, az óvodába is nagyrészt az ő gyermekeik járnak.

Nemcsak kívülről lenyűgöző az óvoda látványa. Az előcsarnok kényelmes, otthonos. A szülők nem is kapkodnak, nem sietnek még délután sem, ők is jól érzik itt magukat, kicsit beszélgetnek, pihennek a szép környezetben.

A Blazsovszky-házaspár általában együtt jön a gyerekért. Mindketten az Állami Bábszínháznál dolgoznak.

— A feleségem bábművész, én szervező vagyok — mondja Blazsovszky Gábor. — Állandóan járjuk az országot, nagyon sok óvodában megfordulunk. Nem mondom, akad másutt is szép, korszerű óvoda, de ahol ilyen jó hangulat volna, mint nálunk, tényleg nincs még egy. Az óvónők többsége húszéves. A vezetőnő, Palotai Istvánná is fiatal, két kisgyermek édesanyja. Itt mindenki mindenkivel tegeződik és ez így van jól, hiszen ugyanahhoz a korosztályhoz tartozunk. Az óvónők és a szülők között baráti viszony van és így sokkal könnyebb az esetleges gondokról is beszélni.

— Nekünk most a kislányunk, Dóri jár ide — mondja Szebeni Jánosné — Dániel fiam már iskolás. Amikor még ő járt óvodába, elég rossz tapasztalatokat szereztünk. Itt az

NÍVÓDÍJAS ÓVODA