Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-04-27 / 9. szám

delemtermelő képességének növelésével érhető el. „Ez aktív, ösztönző termeléspolitikát és gazdaságirányítási gyakorlatot igényel.”

Ezzel a gazdaságirányítási gyakorlattal a kongresszusi felszólalók közül sokan foglalkoztak — negatív és pozitív vonásokat egyaránt említve. Nem arról volt szó — bár egyes nyugati riporterek szívesen játszadoztak a gondolattal —, hogy „reformpártiak” és „konzervatívak” csaptak volna ősze. Senki nem tagadta ugyanis, hogy a változások érdekében nagyobb hatékonyságra van szükség. Ahogy Kádár János fogalmazott: „Az extenzív szakaszból az intenzív szakaszba léptünk előre. Döntő lépés ez, mert az extenzív szakaszban még rendelkeztünk szabad forrásokkal, és nem számított, hogy mi mibe kerül, milyen a minősége, csak legyen. Ez a korszak egyszer s mindenkorra befejeződött. Most már hatékonyan kell gazdálkodni, és minőségi termékeket kell gyártani a belső fogyasztásra és a nemzetközi piacra egyaránt.” Ennek

képességükkel valóban a gazdaság húzóerejévé tudnak válni.”

A jövő terveit épp a jelen gondjai — és természetesen az eddig elért korszakos eredmények formálják. 1986-ban indul az új ötéves gazdasági terv. Ennek lényege — Havasi Ferenc szavaival — a gazdasági növekedés élénkülése, a kedvezőbb foT lyamatok kibontakoztatása. Az első évben az 1985-re tervezett növekedési ütem, a nemzeti jövedelem 2,5— 3 százalékos bővülése irányozható elő. 1987—1988-tól a nemzeti jövedelem növekedése már kismértékben meghaladhatja a három százalékot. „El kell érnünk, hogy a törvényes munkaidőben végzett munka legyen szervezettebb, a kiemelkedő teljesítmények erkölcsileg és anyagilag kapjanak megfelelő elismerést.” Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy a pénzbeli társadalmi jövedelmek a jelenleginél jobban őrizzék meg vásárlóértéküket. A kongresszuson megfogalmazott cél egy olyan inflációellenes program, amely 5 százalékra mérsékli az elmúlt

A TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKKEK SZÁZ HAZTARTASRA JUTÓ ÁLLOMÁNYA

1980 végén

1984 végén

Hűtőszekrény

87

101

Mosógép

91

96

Porszívó

76

84

Személygépkocsi

26

34

Rádió

142

157

Televízió

99

108

hogyanjára ugyanakkor természetesen többféle konkrét válasz, megközelítés létezhet. Egy azonban biztos: a tartalék a munkában van.

Gáspár Sándor, a magyar szakszervezetek vezetője két gyengeségre hívta fel a figyelmet. Az egyik: nem ott használjuk a munkaerőt, ahol a leghatékonyabban lehetne. A másik: a rendelkezésre álló béralapot nem tudjuk felhasználni arra, hogy ösztönző legyen. „De erről most már ne csak beszéljünk — tette hozzá —, ezt most már csinálnunk kell. Változó körülményeink, céljaink másfajta, színvonalasabb, fegyelmezettebb munkát követelnek.”

A gazdaságirányítás feladata az, hogy ezekhez a célokhoz teremtsen megfelelő kereteket. A beszámolót idézve: „A gazdaságirányítási rendszer a szocialista tervgazdálkodás keretében fejlődik, a népgazdasági terv, valamint a szocialista gazdaságban is létező áru-, pénz- és piaci viszonyok összekapcsolására, a piac aktív szerepének figyelembevételére épül; lehetővé teszi az önálló, felelős vállalati döntéseket.”

A vívmányokat megőrizzük

A kérdés valójában nem az, hogy a kisüzem és a nagyüzem közül melyik a jobb. A kongresszuson egyébként két olyan felszólaló is volt — egy nagy vegyipari vállalat igazgatója és a híres Taurus vezetője •—, aki han^^lyozta: a hatékonyság nem <®RRati méret kérdése. „A magyar nagyvállalatok közül csak azok tudják saját létjogosultságukat bizonyítani — mondotta Tatai Ilona, a Taurus vezérigazgatója —, amelyek ered/nény ességükkel, műszaki színvonalukkal, jövedelemtermelő

években „elszaladt” áremelkedéseket. „Ügy igyekszünk kimozdulni a kissé élénkebb fejlődés irányába — mondotta Kádár János —, hogy az életszínvonal is emelkedjék. A munka szerinti elosztás elvét fokozottabban kell alkalmazni. A kereset a teljesítmény; a szociális támogatás a szükségletek; a közteherviselés a jövedelmek szerint alakuljon.”

Sok felszólaló hangoztatta: a jövőben is szükséges, hogy az ország megőrizze az elért eredményeket, vívmányokat. Ezek nem csekélyek. Magyarországon teljes a foglalkoztatottság, szociális biztonság van, nincs létbizonytalanság, nincsenek elveszett emberek. Ismét Kádár Jánost idézve: „Aki itt dolgozni akar, munkát talál és megél.” Egyszerű megfogalmazás, amiben jelen és jövő programja sűrűsödik.

S végül — bár már az előző számban szóltunk róla — érdemes ismét feleleveníteni Kádár János egyik figyelemre érdemes megállapítását:

„A mi népünk kis lélekszámú, alig több, mint tíz és fél millióan vagyunk. Ehhez viszonyítva jelentős számú magyar él az ország határain túl, közeli és távoli országokban. Dolgozzunk azért is becsülettel, hogy a határainkon kívül élő magyar származásúak, magyar nemzetiségűek emelt fővel hallgathassák, ha Magyarországról esik szó.”

A hazai politika szemléletét jelzi; nem úgy szól a megfogalmazás, hogy a külföldi magyarok szerezzenek dicsőséget Magyarországnak, hanem fordítva, mi itthonról a munkánk eredményeivel adjunk alapot a jogos büszkeséghez. A szerénységhez és a különböző tudósításokban oly gyakran felbukkanó, „munkakongresszus” kifejezéshez ez a megállapítás is hozzásimul.

ÜNNEPSÉGEK ÁPRILIS 4-ÉN

Magyar történelmi zászlók a díszszemlén fotö: mti

Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából díszünnepséget rendeztek a Magyar Állami Operaházban.

— Debrecenben alig több, mint 3 hónapja emlékeztünk meg arról, hogy 40 évvel ezelőtt megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amely lerakta az új magyar államiság alapjait, és hadat üzent a hitleri Németországnak — mondotta egyebek mellett a díszünnepség szónoka, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke.

— Megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány, és egyik első intézkedésként 'meghirdette a nagybirtokok felosztását, a parasztság földhöz juttatását. Ezzel kezdetét vette az új honfoglalás.

Csak népünk erőfeszítései teremt-KAJAN TIBOR: EMLÉKEZÉS

h ettek új életet a romokkal és feudális maradványokkal terhelt országban: csak a tömegek támogatására és cselekvő részvételére építve rakhattuk le az új magyar államiság alapjait.

Páratlan gyorsasággal ment végbe az újjáépítés, s jött létre az új rend a romokon. A népi demokratikus rendszer néhány év alatt évszázados mulasztásokat pótolt.

*

Az ünnep alkalmából katonai tiszteletadás mellett felvonták az állami zászlóit az Országház előtt. A nemzeti lobogó előtt zenés őrségváltást is tartottak.

A néphadsereg egységei a Dózsa György úton ünnepi díszszemlével köszöntötték április 4-ót. A díszszemlén felvonultatták a magyar történelem fennmaradt nemzeti zászlóit.

*

A Hősök terén, a millenniumi emlékmű tövében „Itt élned, halnod kell” címmel zenés történelmi játékot mutattak be. A Koltay Gábor által szerkesztett és rendezett műsorban népszerű színészek és énekesek idézték fel irodalmunk legszebb verseit és gondolatait.

*

Magyarország felszabadulása alkalmából az állami vezetők megkoszorúzták a hazánk területén elesett katonák emlékműveit és síremlékeit. A Szabadság téri szovjet emlékműnél Kádár János; az MSZMP főtitkára és Németh Károly főtitkárhelyettes koszorúzott. Megemlékezéseket tartottak a Budapest környéki harcokban elesett amerikai és angol katonák emlékműve előtt is.

Több új létesítményt avattak fel április 4. alkalmából. A budavári palotában megnyitották az új otthonába költözött Országos Széchényi Könyvtárat. Kőbányán szabadidőparkot és sportligetet adtak át a nagyközönségnek. Pécsett Úttörő- és Ifjúsági Házat nyitottak meg.

3