Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-04-27 / 9. szám
MENTSÜK MEG A KÜLFÖLDI MAGYAR EMLÉKEKET! Hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulója alkalmából Állami és Kossuth-díjakat, továbbá Kiváló és Érdemes Művész címeket nyújtottak át a Parlamentben. Kossuth-díjban részesült: Agárdi Gábor, a Nemzeti Színház művésze, Bacsó Péter filmrendező, Bálint Endre festőművész, Csorba Győző költő, műfordító, Faragó András, a Magyar Állami Operaház magánénekese, Haumann Péter, a Madáoh Színház művésze, Koltai Lajos, a MAFILM operatőre, Kurucz D. István festőművész, Máthé Erzsi, a Katona József Színház művésze, Ottlik Géza író, műfordító, Pongor Ildikó, a Magyar Állami Operaház magántáncosa, Rolla János hegedűművész, az Országos Filharmónia művészeti vezetője, Száraz György író, a „Kortárs” című folyóirat főszerkesztője, Szemes Mari, a Nemzeti Színház művésze, Szöllősy András zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanára, Tokody Ilona, a Magyar Állami Operaház magánénekese, Vas István író, költő. EZ IS, AZ IS- HAUMANN PÉTER Haumann Péter önálló estjének címe utal a komédiás sokoldalúságára. A „Szókratész védőbeszédé”-től a húszas évek sanzonjain át kabarétréfákig ível az összeállítás — a megrendítő tragédiától a könnyfakasztó komédiáig; a „mókák”-ig, ahogyan Haumann Péter szerényen mondja. Malvolio a Víz/cereszt-ben, Lear király Slade mai brit szerző Jutalomjáték-ában, színházi macska a Macskák-ban; játszik Gorkij Kispolgárok-jóban és Tom Topor A bolondjában — hogy csak a jelenleg is látható szerepeket, darabokat említsük. És közben egyik főszereplője a Pirandello műveiből írt Forog a film című tv-játéknak. Egy forgatókönyvírót alakit, aki a polgári és művészi életmód, életvitel között őrlődik. Nem idegen ez a szerep sem az immár Kossuth-díjas Haumann Pétertől; hiszen e rövid beszélgetésre éppen kisgyermeke sétáltatása és a filmforgatás közötti rövid „szünetben” szakított időt... Haumann Péter a Színművészeti Főiskola elvégzése után a debreceni Csokonai Színház, 1966-tól a Pécsi Nemzeti Színház, végül 1973- tól mindmáig a Madách Színház tagja. A Magyarok Világszövetsége számos művészcsoportjának volt résztvevője. — Mindig is érdekelt a határainkon túl élő magyarok élete — vallja —; nagyon örülök, hogy felléphettem Párizsban, Brüsszelben, Amszterdamban. Legutóbb egy Lille melletti kisvárosban adtunk műsort; megható volt, hogy olyan emberek gyűltek itt össze a nézőtéren, akik csupán néhány kilométernyire élnek egymástól, ám a mi műsorunk nézőiként ismerkedtek össze... B. Á. KITÜNTETÉSEK Magyarok százezrei éltek és élnek távol a szülőföldtől, melyet különböző időkben, különböző okoknál fogva hagytak el. Új országban új életet kezdtek, ám magyarságukról nem tudtak, s többségükben nem is akartak megfelejtkezni. Magyar házak, templomok, emlékművek, utcatáblák, feliratok, egyesületi zászlók, újságok és más nyomtatványok őrzik az idegenben élt és élő magyarok küzdelmes sorsának, összefogásának emlékeit. Minden tárgyi emlék felbecsülhetetlen értékű nemcsak a szórványmagyarság, de az egész nemzet szempontjából: történelmi sorsunk egyegy mozzanatát elevenítik meg. Megőrzésük a jövő nemzedékek számára közös érdekünk és közös feladatunk. Felhívással fordulunk a magyar egyesületekhez, egyházközségekhez, cserkészcsapatokhoz, vezetőikhez és tagjaikhoz, minden külföldön élő magyarhoz: lehetőségei szerint mindenki vegyen részt a külföldi magyar emlékek megmentésében, ápolásában. A magyar hívők nélkül maradt templomokon legalább egy szerény tábla őrizze az alapítók nevét, emlékét. A még meglevő szobrok, emlékművek ne váljanak gazdátlanokká, de övezze gondoskodás, a külföldi magyar múlt minden kis darabkáját is. Az egyesületek, egyházközségek, cserkészcsapatok gyűjtsék össze és őrizzék a kallódó régi magyar könyveket, újságokat, leveleket, fényképeket, zászlókat, egyesületi iratokat, tájékoztatókat, meghívókat. Idén augusztus 5—10. között Veszprémben rendezik meg az V. anyanyelvi konferenciát. A külföldön élő magyarság e jelentős találkozójának előkészületeiről kérdeztük Bartos Györgyöt, az AK Védnökségének titkárát. — Hány részvevőre számítanak, hány jelentkezés érkezett eddig? — Az Anyanyelvi Konferenciának — legutóbbi védnökségi ülésén jóváhagyott ügyrendje szerint — a védnökség tagjai automatikusan a részvevői. Sorra érkeznek a külföldi magyar szervezetek, egyesületek, egyházak értesítései, hogy elküldik a konferenciára hivatalos képviselőjüket. Eddig több mint harmincöt ilyen jelentkezés érkezett. Több száz jelentős személyiséget név szerint hívtunk meg, április elejéig csaknem ötven igenlő válasz meg is érkezett. — Hogyan alakul a konferencia programja? — Idén három témakör kap kiemelt szerepet. Elsősorban a külföldön működő magyar egyházak és egyesületek tevékenységét elemeznénk közösen, többek között a más országokban működő, illetve hazai egyházi személyek részvételével. Azt vitatnánk meg, hogyan ápolhatnák a lehető legjobban a magyar nyelvet és kultúrát ezek a közösségek. Másodsorban azt vizsgálnánk, milyen lehetőségek állnak a hazai és külföldi irodalmunk és képzőművészetünk rendelkezésére kulturális és Készüljön fénykép minden magyar vonatkozású épületről, köztéri alkotásról, utca- és cégtábláról. Ne merüljön semmi feledésbe a külföldi magyarság múltjából és jelenéből. Felgyorsult világunkban a ma még jelentéktelennek tűnő dolgok holnap már pótolhatatlan veszteséggé válhatnak. Az összegyűjtött anyag szolgáljon arra, hogy az ifjabb nemzedékek hiteles, tudatukra és érzelmeikre ható képet kapjanak szüleik, nagyszüleik kivándorlásának, letelepedésének és boldogulásának történetéről. Ahol erre mód van, a magyar egyesületek, egyházközségek, cserkészcsapatok rendezzenek kiállítást a megmentett tárgyi emlékekből. A kiállítások révén a befogadó lakosság körében is tovább tudatosodhat a bevándorolt magyarok hozzájárulása új hazájuk, szűkebb környezetük eredményeihez. E törekvést bizonyára szívesen támogatnák a városi tanácsok, vagy más helyi intézmények is. A külföldre távozottak sorsát mindig is együttérző figyelemmel kísérő hazai közvélemény is örömmel fogadná, ha újabb, kézzelfogható, érzékletes ismereteket szerezne a szórványmagyarság múltbeli és jelenlegi életéről. Ezért a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és a Petőfi Irodalmi Múzeum elhatározta, hogy a közeli jövőben reprezentatív kiállítást rendez Budapesten a szórványmagyarság történetét megörökítő tárgyi emlékektörténelmi értékeink terjesztéséhez. Harmadsorban pedig azt vitatnánk meg, hogyan oktatják külföldön a magyart — mint „származásnyelvet”. Tehát, hogy hol, milyen módszerek alakultak ki, adott területen milyen oktatási forma bizonyult a leghatásosabbnak. Ez az információcsere is hozzájárulhat az oktatás hatékonyabbá válásához. — Elkészült-e már a konferencia pontos „menetrendje”? — Augusztus 4-én, vasárnap utaznak a részvevők autóbusszal Budapestről a konferencia színhelyére, Veszprémbe. Aznap este hangversenyt tartanak a részvevők tiszteletére a város szabadtéri színpadán. Az érdemi munka másnap, hétfőn délelőtt kezdődik. Az ünnepélyes megnyitó után a védnökség elnöke számol be az anyanyelvi mozgalom helyzetéről és feladatairól. Délután kezdődik meg — szintén együttes ülés keretében — a külföldön működő egyházak és egyesületek tevékenységének elemzése. Kedden munkabizottsági ülésekkel folytatódik a konferencia. A pedagógiai munkabizottságban a most készülő tankönyveket ismertetik a magyar szakemberek. A kulturális bizottság azt vitatja meg, hogyan szolgálhatja a képzőművéből. A hazai könyvtárak és más intézmények is rendelkeznek megfelelő anyagokkal, ám a kiállítás teljessé, gazdaggá és színessé tétele érdekében — különösen a közelmúlt történetére vonatkozóan — ezúton kérjük a külföldi magyar szervezetek vezetőinek és tagságának, minden távolban élő honfitársunknak szíves közreműködését. Köszönettel fogadunk és felhasználunk minden hazaküldött tárgyat, könyveket, újságokat, plakátokat, fényképeket, hirdetményeket, meghívókat, leveleket, vagy azok másolatait, s mindezekhez az ismertető sorokat. Kérjük, szíveskedjenek a kiállításra szánt dokumentumokat 1985. december 31-ig a Magyarok Világszövetségéhez eljuttatni, annak közlésével, hogy a kiállítási tárgy mellett feltüntethetjük-e küldőjének nevét. A küldeményeket a kiállítás után kívánság szerint visszajuttatjuk, vagy valamely hazai közgyűjteményben helyezzük el. Meggyőződésünk, hogy a külföldi magyar múlt emlékeinek megőrzése, kinti és hazai bemutatása komoly hozzájárulás lehet nemzettudatunk fenntartásához, elmélyítéséhez. Bízunk benne, hogy közös elhatározással, közös munkával sikerre visszük elképzeléseinket, mindannyiunk közös hasznára. Magyarok Világszövetsége Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtár Petőfi Irodalmi Múzeum szét a magyarságról szóló ismeretek terjesztését. Az egyetemi és főiskolai oktatók fórumán arról számolnak be a külföldön működő tanárok, milyen eredményes módszerek alakultak ki a magyar nyelv és kultúra oktatásában. Szerdán a részvevők közösen vitatják meg, milyen szerepet játszik az irodalom a nyelvtanításban. Csütörtökön kerekasztal-megbeszélést tartanak a magyar egyesületek vezetői, munkájuk tapasztalatairól. Úgy érezzük, hogy az összeállított program lehetővé teszi a legutóbbi anyanyelvi konferencia óta eltelt négy év tapasztalatainak összegzését; s a tanácskozások, vitaülések megfelelő segítséget adnak az elkövetkező időszak munkájához. P. I. Érettségi találkozó Keressük a Dobó Katalin Kereskedelmi Iskola volt tanulóit, Hechtner Klári, Beckmann Vera, Nyitrai Gabriella, Szvitek Ilona és Ungár Eva volt os ztál y társa inkáit, érettségi találkozó szervezése céljából. Fischer Eva (Szendrő Lászlóné) Budapest Kerékgyártó u. 10. H-1147. AZ ANYANYELVI KONFERENCIA ELŐKÉSZÜLETEI 4
