Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-04-06 / 7-8. szám
VÁCI UTCA, VÁCI UTCA... 104 „KÖLTEMÉNY ## Kegytárgy-kereskedés és Művészház, sonkabolt és Kristóf-patika, Mangold Béla Kolos divatüzlete és a „Hét Választó” Fogadó állt hajdan a Váci utcában. Itt élte végnapjait Vörösmarty Mihály és Kisfaludy Károly, itt árultak könyvet a Révai Testvérek és fegyvert Huzella Mátyás. Pazar bálok helyszíne és kacér bajadérok lelőhelye, az ékszer- és szőrmekereskedés központja, a pesti Belváros építészettörténetének talán legszínesebb tájéka volt ez az utca ... A Helikon Kiadónál most megjelent könyvében Tarr László meséli el „A régi Váci utca regényes krónikává”-1. A csillogó kirakatok, pazar divatházak, a sokat tudó öreg épületek, boltok, fogadók és műhelyek hajdani hangulatát fölidéző könyvben nemcsak izgalmasan ínycsiklandozó pletykákat, ismeretlen vagy titkolt adatokat olvashatunk, de hétköznapok és ünnepek, gyarapodás és romlás, születés és elmúlás bájosan szomorú folyamatosságát is figyelemmel kísérhetjük. A XVI. századtól napjainkig ívelő „utcatörténet” kártyabarlangba és irodalmi szalonba, kegyesrendi gimnáziumba és műkereskedésbe invitálja olvasóit, közben nyomába ered Petőfi Sándor, Lukács Móric és Ferenc József Váci utcai úticéljának. Házról házra járva földeríti minden épület keletkezéstörténetét és átalakulását, neves lakóinak sorsát, üzleteinek TARR LÁSZLÓ VÁCI UTCA regényes krónikája életét. Találkozunk itt Cserépfalvi Imre és Hartleben Konrád könyvkereskedésével, Balogh Rudolf fotóműtermével, Zwieback Lajos és Brietfeld Marcell ruhaüzletével, Kollarits rőfösboltjával és Mayer György „csillagdájával”. All itt épület Hauszman Alajostól, Ybl Miklóstól és Steindl Imrétől, volt itt helyisége a Károlyi-pártnak és Székely Aladár fényképésznek, az Aranyhorog fogadónak és a Vajna-^Bokor könyvkereskedésnek. Pollack, Feszty és Hild házai mellett ma modern homlokzatok tarkítják a Váci utcát, műemlékvédők óvják Merkúr szobrát és az udvarmélyi régi kutakat, megszépülnek a műemléki falak, de romossá válnak ódon lépcsőházak, elpusztulnak századvégi lámpavasak, betörnek ólommal cizellált ablakok. Változik, módosul, épül és pusztul a Váci utca. Tarr László könyve arról szól, hogyan ünnepelt, hogyan dolgozott, hogy élte köznapi életét ez a jelképes sorsú utca. Munkája tekintélyes könyv- és levéltári ismeretanyagból, óriási kortörténeti kincsből és sok-sok helyszeretetből áll össze. A kötet százharminc fényképét, régi metszetét, vázlatrajzát korabeli hirdetések teszik színessé és élővé, az utca mai képét pedig Ráday Mihály fotói igyekeznek megmutatni. Fontos és érdekes könyv Tarr Lászlóé. Fontos benne az az utcabálok, régi portálok és homlokzatok, megporosodott életek hangulatait idéző nosztalgia, amely a sorok között bujkál, s érdekes az objektív, távolságtartó és pontos „regisztrálás”, amellyel adatait, búvárlatainak eredményeit közzéteszi. A. GERGELY ANDRÁS 1. A Váci utca a múlt század közepén 2. A Révai-testvérek könyvesboltja 1900 körül 3. A régi Birly-féle Kristóf-patika ház 4. A parkolási tilalmat már a század első felében sem tartották be Furcsa ellentmondás: minél többen fogyókúráznak ma Magyarországon, annál több, szívet dobogtató szakácskönyv jelenik meg. Könyvesboltjaink kirakataiban, újságárusoknál ott díszelegnek ősanyáink receptúráinak reprint kiadásai — a mai, úgynevezett korszerű főzési tanácsokat tartalmazó kiadványokkal együtt. Szakácskönyvet írnak a csecsemőknek, az öregeknek, az egészségeseknek és a betegeknek, az édességet kedvelőknek a sósat kívánóknak, a burgonya-, a rizsa sajtevőknek, a szárnyast imádóknak, a különböző hobbik művelőinek : a horgászoknak, a vadászoknak, a gombászoknak. Receptkönyvet adnak ki a világ különböző tájain honos ételekről. Változatosabbnál változatosabb recepteket ismertetnek a pompázatos Magyar Konyhán kívül képes újságjaink, a rejtvény új Ságok, a Fülessel az élen, a napilapok hétvégi számai, a rádió műsorai. Szemet-szájat gyönyörködtető ételkölteményeket sütnekfőznek hazai és külföldi hírességek vagy nagy hírű főszakácsok a televízió konyhájában a nézők szeme láttára. A nőknek és a konyhai egyenjogúságot kivívott férfiaknak egyaránt, s mindazoknak, akik nap mint nap nyíltan és titokban áhítattal tanulmányozzák a konyha titkait. S azután? Vagy elfogyasztjuk a sovány túrót egy kis fej salátával és egy pohár kefirrel, vagy kimegyünk a konyhába és feltesszük a hagyományos húslevest, s megcsináljuk a hagyományos rántott szeletet sült burgonyával, vagy kísérletezünk. A merészebbek száma egyre nő! Most újabb lehetőség kínálkozik a merész kísérletezésre. Lukács István Oscar-díjas mesterszakács, az Atrium Hyatt főszakácsa száznégy — se több, se kevesebb — híres magyar receptet tett le a háziasszonyok (és háziférfiak) konyhaasztalára. A színes fotókölteményeket Bauer Sándor és Wormser Antal készítette. A tervezés Marosi Antal munkája. A könyvet — mi sem természetesebb —, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó adta ki. Előszó helyett csupán néhány megjegyzésre szorítkozik a szerkesztő, miszerint az ételek között vannak olyanok is, amelyeknek alapanyaga nem olcsó (fogas, pisztráng, libamáj), ezeket ünnepi alkalmakra, például születésnapra, esküvőre ajánlja. A zalai ráksaláta, a tokaji módra kocsonyázott pisztráng, a velemi vaddisznópörkölt, a libamájrizotto, a mustban párolt hátszínszeletek, a mágnás palacsinta és a somlói galuska miatt érdemes megszületni. És érdemes megházasodni. — h — 54
