Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-04-06 / 7-8. szám
1. A feldebröi műemlék templom külső képe: a tiszta kőfelületek középkoriak, a később épült falakat Fröcskölt vakolat fedi FOTO: GARAMI LÁSZLÓ 2. A sirkamra, amelyben a néphagyomány szerint Aba Sámuel királyunk nyugodott 3. Egy épen maradt freskó az altemplomból 4. A XI. század hangulatát árasztja az altemplom 5. A templom alaprajza 6. Az altemplom fölötti templomrész, itt épült a XVIII. században az új szentély 7. A restaurált barokk szószék, balra tőle a kiszabadított középkori falmaradványok FOTO: GABOR VIKTOR Volt például a templomban egy karzat, a múlt századból való. Erdei Ferenc és munkatársai úgy döntöttek: elbontják. Elbontják, hogy láthatóvá tegyék azt a falrészletet, a XI. századit, amelyet ez az egyébként szép karzat eltakart. Így aztán, megszemlélve az ott hat méter magasan épen maradt középkori falat, valamint előtte a térbe viszszaállított pillért, a látogatónak valamelyes fogalma lehet arról, milyen is volt az Árpádok korában ez a templombelső. És amikor erről beszélünk, akkor vallja meg a műemlékek építésze, hogy mi is®a tu-* lajdonképpeni célja egy templom vagy más műemlék feltámasztásával: — Az, hogy a látogató érezze: miközben szemlélődik, visszasétál az Időben. A műemlékeseknél a kérdések kérdése: vajon sikerül-e az Időt megéreztetni az emberekkel? Azt hiszem, nemcsak én vagyok így vele: a feldebröi templom esetében sikeres volt ez a törekvés. A Teleki Katalin belsőépítész tervezte bútorzat leplezetlenül korunkbeli, modern. Aztán, ha körülpillantunk, a mellékoltár, a szószék, az oszlopok, a képek nyomán már vagy kétszáz esztendőn haladtunk visszafelé az időben: a barokk korban járunk. Következik egy pillantás a kibontott falra: ez már a XIII. század. Az altemplom XI. századi érája pedig már innen valóban csak egyetlen lépés... Ha hagyjuk magunkat vezetni az egymásra következő korok nyomai által. Ha tudomásul vesszük, hogy nemcsak a románkori, hanem a későbbi korok alkotásai is értékesek, tiszteletre méltók. GARAMI LÁSZLÓ 49
