Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-04-06 / 7-8. szám

Cziffra György Rubik Ernő Péchy Blanka A legfrissebb példa az egye­sült államokbeli Soros György üzletember alapítványa, amely­nek támogatásáért a tudomány minden ágából lehet pályázni. Az alapítványi bizottság elnöke Soros György, társelnöke Kul­csár Kálmán, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkárhe­lyettese. A pályázók, például könyvtárak, kutatóintézetek és magánszemélyek a munkájuk­hoz szükséges eszközök, tanul­mányutak, ösztöndíjak megszer­zéséért nyújthatnak be kérel­met. Egy magyar származású svéd asszony a letétbe helyezett 10 ezer svéd korona, kamatainak mindenkori forint ellenértékét juttatja azon iskola legtehetsé­gesebb diákjainak, ahol gyer­mekkorában tanulmányait vé­gezte. Kapcsolattartás a szülő­földdel, tisztelet az útrabocsátó iskola iránt, egy-egy kiemelke­dő szellemiségű nevelő nevének megőrzése céljára — gyakran alkalmazott alapítványi forma ez. A közérdekű célra tett fel­ajánlásokat az illetékes szakmi­nisztériumok, illetve külföldiek esetében a pénzügyminiszter képviselői gondozzák. Az ala­pítványtevő szabadon rendel­kezhet arról, hogy csak a kama­tok kerüljenek kiosztásra, vagy a tőke bizonyos része is bevon­ható-e az alapítvány céljai el­éréséhez. Ez utóbbi formában működik az egyik legnagyobb, magánszemély által tett fel­ajánlás, a Rubik Ernő-alapít­­vány. Hat és fél millió forint, valamint 500 ezer forintnak megfelelő svájci frank évi ka­matait vehetik igénybe azok, akiknek innovációt segítő ötle­teik. találmányaik vannak, il­letve azok bevezetését az alapít­ványon keresztül kívánják el­érni. Rubik Ernő, a bűvös kocka megalkotója a találmányok be­vezetését akadályozó nehézsége­ket a saját bőrén ismerte meg. A frisseségben olykor elmara­dó közgazdasági környezet miatt és a megfelelő menedzse­lési tapasztalatok híján egy-egy találmány bevezetése, gyakran olyan hosszú ideig tart, hogy mire gyártásra kerül, technikai­lag korszerűtlenné válik. Rubik felismerte, hogy az első lépése­ket, a találmány szakvélemé­nyeztetését, a hazai és a külföl­di újdonságvizsgálatot, vala­mint a szabadalmi bejelentés Honthy Hanna idejét kell meggyorsítani. Ala­pítványa — amelyet az Állami Fejlesztési Bank kezel — a fen­tebb felsorolt szolgáltatásokat ingyen nyújtja a feltalálóknak. A bejelentés előtt álló szabadal­mi leírások titkosságát garan­tálva a téma legjobb szakértői, hazai és külföldi szakemberek foglalkoznak az egyes ötletek­kel. A felmerülő költségeket, amelyek olykor százezer forin­tos nagyságrendűek, az alapít­vány fizeti. A jelentősebb kifi­zetéseket illetően a döntés joga az alapítványtevőé. A nagyobb haszonnal kecsegtető, több rá­fordítást igénylő szabadalmak esetén a kamatozó alaptőke bi­zonyos százaléka is igénybe ve­hető. Ez azért is lényeges, mert így pénzszűke nem akadályoz­hatja meg a találmány beveze­tését! A Rubik-alapítvány nem nyereségre törekvő vállalkozás (két év alatt a „veszteség” több mint 99 százalék!), azonban a bevezetett találmányok haszná­ból az igénybe vett támogatás mértékén túl, a bevételük 8—10 százalékát fizetik be a feltalálók az alapítvány számlájára. Ezzel növelik a mobilizálható pénz­alapokat és így több, újabb öt­let bevezetése válik lehetővé. Rubik Ernő, a világhírre szert tett bűvös kockával szerzett tő­kéjét így formálta erkölcsi tőké­vé is! Az alapítványok összege 5 ezer forinttól — több millió fo­rintig terjed. Például az Árpád Gimnázium 1955-ben végzett növendékei 5 ezer forint évi ka­matait ajánlották fel az iskola legjobb tanulóinak. A legmaga­sabb összegű alapítvány, a köz­adakozásból létrejött Bányászati alapítvány számláján 24 és fél millió forint van. E tőke kama­taiból segítik a bányaszeren­csétlenségek áldozatainak hoz­zátartozóit. A néhány éve el­hunyt Honthy Hanna csaknem másfél millió forintot helyezett letétbe az állami gondozottak pedagógusai és az orvostudo­mányban kiemelkedő ered­ményt elértek évenkénti díjazá­sára. Az orvoslás fejlesztését szolgáló felajánlások többsége a rákkutatás céljait és a moz­gássérültek támogatását szolgál­ja. A szép magyar beszéd nép­szerűsítésére alapította Péchy Blanka színművésznő a Kazin­­czy-díjat, amelynek odaítélésé­ről rendszeresen tudósít a ma­gyar sajtó is. Az alapítványt tevő személyé­nek kilétét, nyilvánosságra hoza­talát a jog szabályozza. Az ado­mányozó kérheti neve titokban tartását és bármily meglepő, so­kan élnek is ezzel a lehetőség­gel. A banki szakemberek véle­ménye szerint azért, mert so­kan azt gondolják: ha valaki alapítványt tett közcélra, annak sok minden lehet még otthon ... És ezek után se szeri, se száma a könyörgő leveleknek, a köl­csönt kérőknek, a fenyegetők­nek és megtörtént már, hogy az adományozó nevének nyilvá­nosságra hozatala után betörtek a lakásába! Az adakozó személye olykor csak szűk szakmai körökben is­mert (a titkosság megőrzését az Országos Takarékpénztár ga­rantálja), ezért az esetek többsé­gében kevesen tudják, ki áll az ösztöndíj, a pályadíj, az emlék­gyűrű vagy egyéb anyagi jelle­gű juttatás mögött LINTNER SÁNDOR 21

Next

/
Thumbnails
Contents