Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-04-06 / 7-8. szám
w sw w ihány éve sokan nevetteJíazon a hazánkfián, aki Bécsben járván, fmi nagyon finom szövetet vásárolt, jövendő ünneplő ruhájához. Már itthon gusztálta a kelmét, amikor a szeme megajj kis minőségjelző cédulán. Diszkrét betűkkel voltj in Hungary”, s mögötte a jónevű magyar szaVetgyár emblémája. Vajon a nemzetközi piacot) „mennyit ér” a Made in Hungary eredetmegjelölés? — erről kérdeztük Lőrincze Pétert, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkárát. — Főtitkár úr, mióta tüntetik fel a nemzetközi kereskedelemben a származási országot? Mióta szerepelnek ezek a felírások a magyar termékeken is? — A történet a múlt században kezdődött. Az angol Merchandise Marks Act 1887-ből származik. Érdekes, hogy ezt a törvényt restriktiv célokból hozták, az angol áruk védelmére: az importárukon fel kellett tüntetni a külföldi származást. A jogszabály készítői azt várták, hogy a vélhetően gyengébb importáruk helyett a fogyasztók több hazai terméket vesznek majd. A valóságban éppen az ellenkezője történt: a vásárlók keresni kezdték a jobb német acélárut, vagy a francia divatárut. Addigra azonban az eredetmegjelölésnek ez a formája már elterjedt a világkereskedelemben. Magyarország a két világháború között már rendszeresen al- 1 * ,\S kalmazta a Made in Hungary megjelölést. — A vásárló többnyire már az eredetmegjelölés alapján is tájékozódik. Vannak „jó” származási országok, amelyekben bízik a vevők többsége — vannak, amelyek olvastán akaratlanul is a bóvli jut az eszünkbe. Magyarország hol áll ebben a mezőnyben? — Az eredetmegjelölés nemzetközi tekintélye sokban függ az ország általános „image”-ától. Ha valamely országban jó a politikai helyzet, kiegyensúlyozottan működik a gazdaság és a vezetés nemzetközi tekintélyt élvez, akkor a piacon is nagyobb a bizalom az illető ország árucikkei iránt. Természetesen, ez fordítva is igaz. Gyakran előfordul, hogy egyegy ország és termék neve tartósan összekapcsolódik. A francia konyak és parfüm; az olasz cipő; a svájci zsebkés és óra; az ameri-22 kai és japán számítógép már önmagában is minőségjelző. (Nincs persze arról szó, mintha ezek a termékek egyben a világon a legkelendőbbek is lennének. A japán óragyártás üzleti eredményei jobbak a svájciénál; az amerikai parfümből több fogy, mint a franciából.) A mi esetünkben ilyen hímévre tett szert a magyar szalámi, a tokaji bor, a paprika és reméljük, hogy a jövőben mások is — mint például a software — felkerülhetnek a listára. — ön az előbb egy félmondatban utalt arra, hogy személyiségek nemzetközi tekintélye tükröződik az ország piaci megítélésében is. Hogyan érti ezt? Kifejtené bővebben? — Erre mondok néhány magyar példát. Görögországban Türr István koncepciója alapján, magyar mérnök tervei szerint építették meg a korinthoszi csatornát. Ebben az országban egy hasonló profilú vállalkozásnál természetesen támaszkodhatunk erre. Anatólia villamosítását Atatürk idején magyarok csinálták — ennek kedvező hatása kivitelünkre a mai napig érződik. S egy friss példa: nemrégen Svédországban jártam, a malmöi magyar napokon. Ott láttam, hogy egy cég a standját a Nobel-díjas Békésy Györggyel fémjelezte, aki a negyvenes évek végén a Karolinska-egyetemen dolgozott. — A most világpiacra kerülő termékeink hírnevét nyilvánvalóan befolyásolja az is, hogyan szerepeltünk áruinkkal korábban. — Persze, a vásárlóknak világszerte jó az emlékezetük. A Ganz Müvek mintegy háromszáz erőművet exportált 1878-tól a századfordulóig. Ezzel ismertté tet- 2 ték a nevüket mindenütt, ahol erőműveik dolgoztak: Bécsben, Rómában, Rio de Janeiróban, Sydneyben, Montevideóban. Londonban a földalatti magyar motorvonattal működött; Hollandiában, Belgiumban magyar vasúti kocsik futottak. Ezeknek óriási a referenciaértéke. Egyiptomban a motorvonatot a mai napig „magyari”-nak hívják, mert mi szállítottuk az elsőket. De ugyanilyen ismert volt világszerte a Tungsram márka is. — És ma? — Természetesen ma is élvezzük a hagyományosan bevezetett márkanevek előnyeit. Beszéltünk már az erőművekről. Nos, vagy 40 magyar felszerelésű erőmű dolgozik Finnországban, Törökországban, Görögországban, a Közel- és a Közép-Kelet néhány országában. 1984-ben Új-Zélandba is szállítottunk vízi erőművet. Ugyancsak Üj-Zélandban magyar motorvonatok is futnak. A Tungsram több mint száz országba szállított. — Ugyanaz a „Made-jelzés” szerepe ma, mint száz évvel ezelőtt, keletkezése idején? — Egy dolgot nem szabad elfelejteni. Az utóbbi évtizedekben soha eddig nem tapasztalt méretűre nőtt a nemzetközi termelési kooperáció. Ebből mi is kivesszük a részünket. A termelés ma már nagyon sok készterméknél nemzetközi jellegűvé vált: nemcsak a know-how vagy a licenc kerül más országba, de az alkatrészek is más-más gyárakból, országokból származnak. Jó példa erre a nyugat-európai Airbus: annak még az összeszerelését is több országban végzik. Léteznek olyan termelők és kereskedők, akik külföldön rendelik a saját márkájuk alatt forgalmazott áruk egy részét. Ma már nehéz volna eredeti NSZK-beli Adidast venni. (Gyártják nálunk is.) Nagyon sok kempingcikket szállítunk például az USA-ba, ahol azok a Winnebaggo cég márkajelzése alatt kerülnek piacra. Vagyis úgy tudunk termelni, hogy az megfelel egy jónevű cég minőségi követelményeinek. Hűtőszekrényeket tik ' a' ’ 1 * jk
