Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-04-06 / 7-8. szám

ügyi fedezet megteremtésével emel­jük az alacsony nyugdíjakat, és fo­kozatosan elérjük a nyugdíjak vá­sárlóértékének megőrzését. A nyug­díjak mellett az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani a társadalmi gondoskodás legkülönbözőbb formái­nak, módszereinek kidolgozására és alkalmazására. Ugyanakkor erősíteni kell a családnak az időskorú hozzá­tartozók ellátásáért viselt felelőssé­gét. Az újonnan munkába lépő fiata­lok általában egyidejűleg kerülnek szembe a pályakezdés, a családala­pítás, a lakáshoz jutás gondjaival. Terheik az elmúlt években növeked­tek. A családalapítás, az önálló élet­vitelre való berendezkedés megköny­­nyítésének érdekében indokolt, hogy tovább növeljük a lakásépítés és -vásárlás szociális támogatását. Szükségesnek tartjuk, hogy a jö­vőben a gyermeknevelés költségei­nek növekvő részét vállalja át az ál­lam." A 'kongresszus szembenézett azzal is, hogy az elmúlt fél évtizedben csökkent a reálbér és a nyugdíjak, a juttatások vásárlóértékét sem sike-A Magyarok A két kongresszus közötti időszak­ban tovább bővitette kapcsolatait a tőkés világban élő mintegy másfél milliós szórványmagyarság képvise­lőivel. Közülük évente átlagosan 180 ezren látogattak Magyarországra. A szövetség mintegy 160 nyugat-euró­pai és tengerentúli magyar egyesü­lettel, egyházközséggel és kulturális csoportosulással működik együtt az­zal a céllal, hogy segítséget nyújtson magyarságtudatuk megőrzéséhez és ápolásához. Szélesedett az anya­nyelvi mozgalom, évente mintegy 500 külföldön született magyar fiatal vett rült teljes mértékben megőrizni Most — meg kell teremteni a sze­rény előrehaladás feltételeit. Társa­dalmi rendünk biztosítani tudta a munkanélküliséget megszüntető tel­jes foglalkoztatást. A további fejlő­dés ezzel egyenértékű követelménye a hatékony foglalkoztatás: a gazda­ságtalan tevékenységet folytató vál­lalatoknál munkahelyek megszűnhet­nek, ugyanakkor az eredményesen gazdálkodóknál bővül a foglalkozta­tás, emelkedik a munkabér. És még egy lényeges szempont: a kongresz­­szus kimondotta, hogy fordulatot kell elérni a műszaki fejlődés jelentősé­gének társadalmi megítélésében és csökkenteni kell technikai elmaradá­sunkat. Kultúra, tudomány, erkölcs A hatékonyság a jelszó, a minő­ség a döntő úgy az oktatás, mint a tudomány területén. Alakulóban, fej­lődőben van a szocialista nemzeti tudat és nemzeti érzés. A mai ma­gyar társadalom a haladó nemzeti hagyományok örököse és folytatója. Világszövetsége részt a szövetség oktatási és más kulturális rendezvényein. A hazai fel­sőoktatási intézményekben mintegy 150 magyar származású külföldi hall­gató tanul. Tartalmasabbá váltak a kapcsolatok a nyugaton élő magyar * értelmiségi körökkel, rendszeresek a részvételükkel szervezett szakmai ta­lálkozók, a munkásságukat, alkotá­saikat bemutató publikációk és kiál­lítások. (Részlet a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának előzetes jelentéséből.) Állást foglalt a kongresszus a más népeket lebecsülő — nacionalista — nézetekkel szemben. „Politikánkban természetesen ötvöződik nemzeti ön­becsülésünk más népek tiszteletével, nemzeti érdekeink szolgálata a né­pek közötti barátság és szolidaritás ápolásával." Kádár János határozottan szót emelt az erőszak bármiféle propagá­lása ellen. „Száműzzük a trágárságot, a nyilvános életből, az irodalomból, kultúrából, sajtóból, televízióból. Ha valamely nemzetre érvényes, hogy »nyelvében él a nemzet«, ak­kor az ránk, magyarokra, minden­képpen az. Nyelvünknek is köszön­hető, hogy 1100 év után is él, virág­zik nemzetünk. Óvjuk nyelvünket, s tanítsuk a szép, tiszta beszédre a fiatalokat is. Ezt segítse a család, az iskola, a hírközlés, az irodalom és a művészet. A tisztes, jó családi élet­ből, az anya és a gyermek szerete­­téből csináljunk kultuszt. Mi a szo­cializmus eszméit, erkölcsi normáit, a munka becsületét felemelt fejjel hirdetjük, mert ezek a jelenkor igaz eszméi, s ez az eszme, ez az erkölcs képviseli a jövőt." Külpolitika A kongresszus végül megerősítet­te, hogy a Magyar Népköztársaság külpolitikájának legfontosabb célja: minél kedvezőbb nemzetközi feltéte­leket teremteni népünk békés építő­­munkájához. Százhuszonkilenc or­szággal állunk diplomáciai viszony­ban. Nemzetközi tekintélyünk növe­kedett, mert a világ közvéleménye becsüli politikánk elvszerűségét, ki­számíthatóságát és megbízhatóságát. Kádár János nyomatékkai hangsú­lyozta azt az elvi álláspontunkat, hogy „az új világháború többé nem elkerülhetetlen. A vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján kell megoldani. Meg kell keresni a lehet­séges megegyezés formáit, amelyek minden fél számára egyenlő bizton­ságot nyújtanak a fegyverzet ala­csonyabb szintjén. Ezen az alapon lehetne továbblépni az atomfegyve­rek megsemmisítése és a teljes le­szerelés felé.” Részletek Kádár János zárszavából — Nemzetközi találkozókon a partnerek gyakran — néha félig ki­mondva és néha egyenes formában — felteszik a kérdést: tartós-e ez a politikai irányvonal, amely most Ma­gyarországon érvényesül? Ez a ma­gyarországi politikai fővonal sokáig fog tartani. — A munka szerinti elosztás elvét fokozottabban kell alkalmazni. A ke­reset: a teljesítmény, a szociális tá­mogatás: a szükségletek, a közteher­viselés: a jövedelmek szerint ala­kuljon. — Egyes létesítményeknél unos­­untalan megírjuk, milyen külföldi hitelt vettünk igénybe. Pedig a kül­földi tőkést ez nem érdekli, neki legfeljebb az jelentene reklámot, ha a cégét megneveznénk. Mi pedig tud­juk, hogy ezeket a hiteleket nem in­gyen adják, megfizettetik velünk a kamatokat, vagyis tisztán' kereske­delmi ügyletről, s nem valamiféle szívességről van szó. A jó kooperá­ciót persze értékeljük és becsüljük. — Ha összehasonlítják a két tár­sadalmi rendszer viszonyait, ne fe­lejtsék el azt sem, hogy lakosságunk most már ismeri a világot. A múlt évben 5 millió 440 ezer magyar uta­zott külföldre, különféle társadalmi rendszerű országokba. Lassan igaz, hogy már háromszor örülnek a kül­földi útnak: egyszer, mikor készül­nek, másodszor, mikor ott vannak és harmadszor, mikor hazajönnek. S mind gyakrabban harmadszor örül­nek a legjobban. Nagy nyomatékot kapott a társadalmi igazságosság kö­vetelése; az, hogy rendszerünk ne tűrje a munka nélküli jövedelmet. Ennek az igazságosságnak a része az is, hogy szocialista viszonyaink kö­zött ki-ki munkája, az általa létre­hozott értékek arányában részesül­jön a javakból, és a közterheket is ennek arányában viselje. Az is fel­vetődött, hogy a társadalmi érték­rendben 'is van valami torzulás. Megfogalmazódott az a jogos igény, igy változtassunk ezen. Az első számú követelmény, hogy a becsületes munkának legyen te­kintélye, és ne az ügyeskedések, az ügyeskedők imponáljanak az embe­reknek. Ugyanúgy a képzettséget is jobban kellene becsülnünk. — Szeretnénk továbblépni a nők társadalmi megbecsülése és az egyenjogúság valóságos érvényesíté­se terén is. Vannak olyan társadalmi kérdé­sek, amelyek a nőket talán súlyosab­ban érintik, mint a férfiakat. Ilyen a válások nagy száma. Ebben nyil­vánvalóan sok minden szerepet ját­szik, talán az is, hogy a nők most kevesebbet tűrnek el, mint régen, hiszen maguk is dolgozók, szavuk van a közéletben és otthon is. Lehet, hogy sokan túl fiatalon házasodnak. Mindenesetre a válások nagy száma valós probléma, amellyel úgy kell foglalkoznunk, hogy tudjuk: a csa­ládok felbomlása nemcsak a felnőt­teket érinti, s nemcsak az asszonyo­kat sújtja erősen, hanem meggyötri a gyermekeket is. Társadalmunk ed­dig is sokféleképpen segített a nők­nek, például a családot, a gyermek­­nevelést támogató kedvezmények út­ján. Mindebben elismerésre méltó módon előbbre léptünk az utóbbi években, s most arra törekszünk, hogy a helyzet tovább javuljon. Na­gyon jó volna a harmonikus család, az anya és a gyermek jó értelemben vett kultuszát erősíteni társadal­munkban. — Nem közömbös nekünk, hogyan vélekednek más népek a magyar népről, hogyan ítéli meg a világ köz­véleménye a Magyar Népköztársa­ságot. Ezt semmiféle udvarlással nem lehet formálni, ezért dolgozni kell. Ha munkánk eredményes, tisztelet és elismerés övezi népünket. A mi népünk kis lélekszámú, alig több mint tíz és fél millióan va­gyunk. Ebhez viszonyítva jelentős számú magyar él az ország határain túl, közeli és távoli országokban. Dolgozzunk azért is becsülettel, hogy a határainkon kívül élő magyar szár­mazásúak, magyar nemzetiségűek emelt fővel hallgathassák, ha Ma­gyarországról esik szó. — Olyan világért harcolunk, amelyben az emberi szellem és mun­ka eredményei az életet, a szilárd , és tartós békét szolgálják. A megválasztott új vezetőség Főtitkár: Kádár János. Főtitkárhelyettes: Németh Ká­roly. A Politikai Bizottság tagjai: Aczél György, Gáspár Sándor, Grósz Ká­roly, Havasi Ferenc, Hámori Csaba, Kádár János, Lázár György, Losonczi Pál, Maróthy László, Németh Károly, Óvári Miklós, Sarlós István és Szabó István. A Központi Bizottság titkárságá­nak tagjai: Kádár János, Németh Károly, Berecz János, Havasi Ferenc, Horváth István, Óvári Miklós, Pál Lé­­nárd és Szűrös Mátyás. 5

Next

/
Thumbnails
Contents