Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-03-15 / 6. szám
Hol tart a „NEMZETI ÜGY”? Az új Nemzeti ügye — nemzeti ügy; az egész világ magyarsága összefogásának lehet példája — írtuk abban a számunkban (1984 14-15), amelyben képzeletbeli sétát tettünk az új Nemzeti Színházban, bemutattuk a színpadot és a nézőteret egyaránt. Közöltük a tervrajzokat és a makettfotókat is, olvasóink véleményét kérve a tervezett épületről. Azóta számos észrevétel érkezett szerkesztőségünkbe, amelyekkel — ígéretünk szerint — felkerestük a tervezőt, Hofer Miklóst. — Meghatottan olvastam a leveleket, amelyekben külföldön élő honfitársaink élénk érdeklődése és lelkes segítőkészsége nyilvánul meg — mondja Hofer Miklós. — Tömössy László például — Torontóból — egyebek között ezt írja: „Ügy érezzük, hogy amikor a magyar nyelvről és a nép kultúrájáról van szó, az elsők között a helyünk. Jó alkalom ez, hogy megmutassuk ragaszkodásunkat az óhaza iránt ...” Másik Torontóban élő honfitársunk, Tatay László is a támogatás jelentőségéről ír, háromhavi nyugdíj ának összegét ajánlva fel az új Nemzeti Színház javára: „Nagy szerencsének tartom — vallja Tatay László —, hogy ahhoz a generációhoz tartozom, amelynek alkalma nyílik, hogy anyagi támogatásával hozzájáruljon a magyar kultúra és művészet templomának, a végleges magyar Nemzeti Színháznak a felépítéséhez . ..” — Kérem, mielőtt a konkrét válaszokra rátérnénk, foglalja öszsze az előző beszélgetésünk óta történteket! — Az elmúlt év nyarán a Budapest Galériában az új Nemzeti Színház terveiből kiállítást rendeztek. Ezt több ezren látták — tájékoztat Hofer Miklós. — A kiállításon szerepeltek az első Nemzeti Színház rajzai és a Blaha Luj-16 za téri épület fotói is. Az új színház tervei között bemutattuk a különböző homlokzati alternatívákat, a zártabb változat mellett az oszlopos megoldást is. Bárki véleményt mondhatott a nyílt vitában, majd válaszoltam az észrevételekre. Többen a vendégkönyvben mondták el véleményüket. A biztató bejegyzések mellett természetesen bírálóak is akadtak. — Volt-e gyakorlati haszna ezeknek a vitáknak? — Igen! A hozzászólók véleményét is megfontolva a Középülettervező Vállalatnál munkatársaimmal elkészítettük a homlokzat újabb, árkádos változatát, amely bronz-oszlopos megoldásával igyekszik jobban simulni a környezethez, a Városliget sajátos hangulatához. — Ügy tudom, építésügyi és városfejlesztési miniszterünk nemzetközi szaktekintélyek véleményét is megkérdezte . . . — Valóban. Két világhírű építész — a japán Kisho Kurokawa és a finn Marti Jaatinen — mellett a moszkvai Taganka Színház tervezője J. P. Gnyedovszkij és a müncheni színházak műszaki igazgatója, Helmut Grosser mondott véleményt. Valamennyien egyetértettek a koncepcióval, kiemelték a színpad-üzemi rész jó megoldását, méltatták a foyer-csarnok nagyvonalúságát. „A tervből számomra úgy tűnik — írta például az NSZK-beli színháztechnikai szakember — hogy az épület a művészek számára a legmagasabb szintű munkalehetőséget kínálja, anélkül, hogy alkotó tevékenységüket a műszaki feltételek zavarnák.” A homlokzati változatok közöl egyébként mind a négy meghívott szakember az újabb, árkádos megoldásra „szavazott”. A külföldi és hazai szcenikai szakvélemények figyelembevételével
