Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-03-15 / 6. szám

BÜSZKÉN HIRDETJÜK MAGYARSÁGUNKAT

New Yorkban, a 39. utca és az 5. sugárút találkozása közelében kis, háromemeletes ház szerénykedik. Csupán egy kis tábla hirdeti, hogy itt található a Magyar Zsidók Világszövetsége amerikai tagozatának központja is. Az amerikai tagozat főtitkára Norman N. Gáti (Gáti Nándor), a Paine és Webber cég igazgatóhelyettese. Tőle kértünk interjút az MZSVSZ tevékenységéről.

— Főtitkár úr, mostanában sokszor és sokfelé merülnek fel az etnikai szervezetekben a kötődés kérdései. Kötődések az óhazához, az új, választott országhoz, vagy csupán egyes csoportjaihoz. Mi a Magyar Zsidók Világszövetségének indíttatása, milyen kötődéseket igyekszik ápolni?

— A Magyar Zsidók Világszövetsége jellegének leírására nem használnám az újabb keletű „indíttatás” kifejezést. A szervezet magában foglalja a világon bárhol élő olyan személyeket, akik származásukat, gyökereiket Magyarországra vezetik vissza és vallásukban kapcsolatban vannak a zsidósággal. Ez természetesen nem jelenti a nürnbergi faji törvények valamiféle felélesztését — a világszövetségnek bárki tagja lehet szabad akaratából, ha magáévá teszi céljainkat.

Éppígy nem határolhatók el egymástól a kérdésben szereplő kötődések sem. A világszövetség tagjaiban élő különféle „kötődések” nem adhatók össze, nem fejezhetők ki valamilyen matematikai képlettel. Éppen ezért nincsenek preferenciák

sem. A világszövetség tagjai vallási alapon a zsidósághoz tartozónak vallják magukat; állampolgárságuk tekintetében hű fiai a befogadó államnak; a kulturális örökség szempontjából buszkén hirdetik magyarságukat. Hogy ezek a „kötődések” milyen arányban állnak az egyes emberek* lelkében, azt személyes kérdésnek tekintjük. Nincsenek kötelező szabályok.

Hadd említsem meg, hogy mi nem valljuk a krisztusi megbocsátás szabályát. A bűnösöknek bűnhődést szorgalmazunk. Ám nem vagyunk hajlandók elítélni egy egész népet Szálasi, Endre László, Baky és bűntársai kegyetlenkedései miatt. Nem feledkezünk el Petőfiről, Arany Jánosról, Bajcsy-Zsilinszky Endréről, Radnóti Miklósról és a magyar nép többi nagy fiáról.

— Mik a világszövetség céljai?

— A fenti gondolatmenet logikusan elvezet ahhoz a felismeréshez, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok közeledésére, békés együttműködésére a kultúra ápolása adja a legjobb lehetőséget. Ezt tekintjük legfontosabb célunknak. A világszövetség, jellegének megfelelően, a magyarországi zsidó kultúra megtartását, tovább éltetését tekinti legfontosabb feladatának.

— Milyen konkrét akciókkal, rendezvényekkel valósítják meg céljaikat?

— Talán megérti, hogy tevékenységünk egyik legfontosabb pontja a Vészkorszak tudományos feldolgozása. Évről évre nemzetközi konferenciákat rendezünk. Az előadók járják a világot és terjesztik a Vészkorszakra vonatkozó tudományos megállapításokat.

— Tavaly nagyszabású rendezvényeken emlékezdtek meg Magyarországon is az üldözések 40. évfordulójáról. Mi volt az ön véleménye?

— Ott voltam a megemlékezéseken. Jólesett látnom, hogy a magyarországi emlékünnepély számos nemzetközi hirű személyiséget vonzott Budapestre. Ez egyben a megemlékezések, a gesztusok flismerése is. Mi is — mint minden évben — New Yorkban megemlékeztünk a katasztrófáról, s részt vettünk az izraeli Jad Vasém emlékünnepélyén is.

— Milyen a kapcsolatuk a magyarországi zsidósággal?

— Testvéri kapcsolatot tartunk fenn a magyarországi zsidó közösséggel. Igyekszünk összehangolni tevékenységünket a fontos nemzetközi kérdésekben. Természetesen, erőnk szerint, igyekszünk részt venni a fontos magyarországi akciókban, mint például a régi temetők helyreállítása. ápolása. Tevékeny szerepet vállalunk a Dohány utcai zsinagóga helyreállításában.

— Főtitkár úr, köszönöm a beszélgetést.

S. P. J.

HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL

A New Yorkban élő hírneves fotóművészről, Gabriel D. Hackettröl, alias Keér Dezsőről érdekes összeállítást olvashatunk az Új Tükör ben. Rövid, fényképes portré ismerteti életútját, közli visszaemlékező írását az egykori Belvárosi Kávéházban 1925 körül megalakult Vajda János Társaságról és ezzel emléket állít az irodalmi társaság megszületésekor ott „bábáskodó” Pl'átz Rudolf esztétának, a fasizmus egyik áldozatának. A képeslap Keér Dezső öt költeményének is helyet ad. A „New York-i hétköznap” című versének utolsó két sora így szól: „Aludni próbálok a dübörgésben/ S azt álmodni, Mikófalván vagyok.”

„Peskó Zoltán egyre gyakoribb hazalátogasásainak mindegyike élményforrás. Ezúttal is az volt: Liszt Krisztus oratóriumát vezényelte, remekművet remekmívű előadásban.” Ezekkel a sorokkal kezdődik Várnai Péter zenekritikája a Magyar Hírlapban. A Népszavában Raics István ismerteti a művet és méltatja a művészt, Peskó Zoltán orgonaművész fiát. „A mű először 1873- ban szólalt meg teljes egészében Weimarban Liszt Ferenc, majd a pesti Vigadóban Richter János vezényletével... azután száz esztendeig az előadatlan művek között szunnyadt. Az oratórium mostani megszólaltatását Peskó Zoltán irányította, abszolút biztos műismerettel..." A Rádió és Televízióújságban egykori évfolyamtársa, Zsoldos Péter készített interjút az Olaszországbari élő vendégművésszel, Sugár Rezső és Szabó Ferenc tanítványával, aki 1963-ban Rómában Petrassinál tanult tovább.

Az elmúlt évtizedekben Európa sok országa, de főleg Olaszország hangversenytermeiben dirigált, a bolognai opera, majd a velencei Fenice Színház főzeneigazgatójaként is működött. A milánói Scalában Peskó Zoltán tanította be először és vezényelte Bartók Kékszakállúját.

Az Evangélikus Élet Hefty László beszámolójából közöl részletet, amely a Buenos Airesben megjelenő Hitünk című magyar nyelvű egyházi lapban jelent meg. A szerző a hazánkban a múlt évben megrendezett nagy evangélikus világtalálkozón szerzett tapasztalatairól elragadtatott hangon ír. „Szeretet. Bizalom. Megbecsülés. E három szóval foglalhatom össze legjobban azt a szellemet, mely jellemezte a magyar evangélikus lelkészt kar és a hívők viszonyát velem, személy szerint úgy a nagygyűlésen, mint az ország különböző gyülekezeteiben” — írja. örömének ad kifejezést, hogy „ilyen sok külföldön élő magyar képviselte egyházát. .. Például Argentína, Brazília, Chile, Venezuela evangélikussága képviseletét magyarok látták el. Európa sok országáét hasonlóképpen. Voltak magyar lelkészek Észak- Amerikából is”.

*

Az Üj Tükör Kultúránk a világban című rovata Georg Kövary, azaz Kőváry György az osztrák Neff Kiadónál újból megjelent Ein Ungar kommt selten allein című sikerkönyvét ismerteti, (amelyből terjedelmes részt „magyarított” lapunk januári számában a szerző.) A recenzens, Heltai András jókedvű ajánlásában idézi Kőváryt, aki humoros könyvének zárszavában közli, hogy „külföldieknek, akik meg akarják verni délelőtt, a vérét ontandó magyaroknak a kora délutáni órákban áll rendelkezésére.” A szelíd szerzőt felkoncolás helyett önfordításra és hazai kiadásra ítélném — írja Heltai András.

A színházi berkekben járatlan tévénézők jól szórakoztak Kovács Józsefnek, a linzi operaház művészének február 2-i parádés műsorán, amelyet a székesfehérvári Vörösmarty Színházból közvetítettek. A közreműködő művészekről, akiket Kovács német nyelven mutatott be a közönségnek, hamarosan kiderült, hogy — magyarok. Tarján Tamás a linzi operaház igazgatója és Ferkai Tamás a klagenfurti színház főrendezője. Remek hangulatot teremtettek a színpadon és a nézőtéren. — h —

Kerestetés

MARTONOVICS Ferencet (szül.; Dunaegyháza, 1901. március 9., anyja neve: Takács Erzsébet) keresik fiai: Martonovics Lajos és Ferenc Budapestről. A keresett 1929-ben hagyta el Magyarországot. 1932-ig feltehetően Buenos Airesben élt, onnan Saltába utazott.

DEUTSCH Olga, Esztert (szül.: Kercaszomor, 1930., apja neve: Deutsch Géza) keresi unokatestvére Hultin Borbála Svédországból. Keresett 1945—46- ban hagyta el Svédországot, ifjúsági táborban volt. Utolsó ismert címe, 1951-ben: Kvucat Javue, Tel-Aviv 1306 (Chrevrat Noar) Israel. Férje neve Friedman vagy Feldman Dávid.

ALEX Alexandert (szül.: 1957., anyja neve: Kóródi Gizella) keresi féltestvére, Sándor Judit Budapestről. Valószínűleg New York környékén él, kb. 100 km-es körzetben.

NAGY Pétert (szül.: Szeged, kb. 1918—20. táján) keresi barátja Megyeri Mária, Kriesl Antalné Budapestről. A keresett foglalkozása mérnök, 1944-ben alakulatát elvitték a keleti frontról Hollandiába. Keresője azóta nem tud róla.

MARKOVICS Gabriellát, férje neve: Jajczai István (szül.: Bern, 1930. vagy 1931.) keresi keresztfia, Domokos Béla Budapestről. A keresett foglalkozása bérelszámoló, 1956-ban hagyta el Magyarországot. Két gyermeke van: egy fiú és egy lány. 1965-ben írt utoljára.

Gyöngyi G LANES ZSPIEGEL-t (szül.: Budapest, 1923. január, anyja neve: Atlasz Gizella) keresi nagynénje, Sarlós Zoltánná Budapestről. Keresett 1930—32-ben hagyta el Magyarországot. Utolsó ismert címe: Argentína, Buenos Aires Tucuman 2896, ahonnan 1976 táján írt utoljára.

KAZINCZY Józsefet (szül.: Munkács, 1903, november 27., anyja neve: Fehér Júlianna) keresi unokaöccse, Kazinczy Imre Szurdokpüspökiből. A keresett foglalkozása géplakatos, 1926- ban hagyta el Magyarországot. Utolsó ismert címe: 1931. Glendak Dr., Glenvie W. 111. 60025. USA.

FEJSZÉS Lajost, illetve Julius Fejszést keresi unokatestvére, Fejszés Tibor Budapestről. Fejszés Lajos 1880 körül született, az 1920-as éveikben hagyta el Magyarországot. Valószínű Clevelandban élt. Julius Fejszés feltehetőleg az ő fia vagy unokája, aki grafikusművész. 1971—76 között kiállítása volt Clevelandban, melyre meghívót és tájékoztatót küldött, sajnos az is eltűnt.

KEPES Tibort (szül.: Rá'kosikeresztúr, 1934. március 13., anyja neve: Varró Mária) keresi nővére, dr. Andaváry Ferencné Budapestről. Keresett 1956-ban hagyta el Magyarországot, foglalkozása minőségi ellenőr. 1975-ben családjával, német feleségével és két gyermekével, Péterrel és Erikával hazalátogattak Magyarországra. Terveztek egy újabb utat is, de 1981 óta semmi hír róluk. Utolsó ismert címük: North Plain field 25 Washington Ave, New Jersey 07060.

Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőikkel. A Magyarok Világszövetsége készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: Magyarok Világszövetsége, Budapest, H—1905.

6