Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-03-02 / 5. szám
Papp Laci búcsúja? Az 1982-ben felavatott Budapest Sportcsarnok több világ- és Európa-bajnokság után május 25. és június 2. között újabb nagy kontinens-randevú színhelye lesz. Itt rendezik meg a XXVI. felnőtt ökölvívó Európa-bajnokságot, amely iránt Magyarországon és külföldön egyaránt nagy az érdeklődés. Jelezte érkezését az Egyesült Államok és Kuba megfigyelő küldöttsége is, mert tanulmányozni akarják az európai élmezőnyt az 1986-ban Reno-ban (USA) sorra kerülő negyedik világbajnokság előtt. A magyar szervezők arra számítanak, hogy Budapest minden tekintetben rekorder lesz az ökölvívó kontinens-bajnokságok történetében. Eddig a következő rekordok fűződnek Budapesthez, illetve a magyar ökölvíváshoz: — Budapest 1930 és 1934 után harmadszor EB-házigazda. Három viadal lebonyolítását eddig csak a magyar főváros vállalta. — Magyarország az egyetlen ország, amely az EB-k 1925. évi nyitányától kezdve mind a 25 bajnokságon indította versenyzőit. — Az eddig indult 34 ország közül Magyarország nyert legtöbbször érmet, hiszen a magyar versenyzők csak kétszer, 1925-ben és 1977-ben maradtak érem nélkül. Az EB-rendezés nem könnyű feladat. A Magyar Ökölvívó Szövetség a korábbi sikeres hazai sporteseményekhez méltó házigazdája akar lenni a külföldi vendégeknek. Ugyanakkor be akarja bizonyítani, hogy le lehet bonyolítani egy ökölvívó EB-t gazdaságosan, nyereséggel is. A sportág elég régi szabályai szerint a rendezők fizetik a külföldiek szállás- és ellátási költségeit, zsebpénzét, sőt az Európai Ökölvívó Szövetség 20 vezetője a 24 európai bíró és 6 orvos odavisszautazását is. A költségvetés szerint a viadal 12—14 millió forintba kerül. Hasonlóak voltak a kiadások 1979-ben Kölnben, 1981-ben Tamperében és 1983- ban Várnában is, s ezek a városok jelentős deficittel zártak. A XXVI. EB szervezői ismert európai cégek, reklámügynökségek körében kerestek és találtak partnereket. Az EB alatti hirdetések díjaiból és a beléptidíjakból talán még némi nyereség is keletkezik. A tervezett „bevételes EB” sikeréért lelkesen szurkol az Európai Amatőr Ökölvívó Szövetség teljes vezérkara is, hiszen nekik a bevételből 20 százalék jár ... A francia Bemard Restout, az EABA elnöke többször ellátogatott Budapestre, hogy tájékozódjék az előkészületekről: — Dicséretes a magyarok igyekezete, általában mindaz, amit az ökölvívásért tettek — mondotta Restout elnök. — Ott voltak az Európa-bajnokságok születésénél, 1925-ben, majd 1930-ban és 1934- ben rendezték e versenyeket, amikor ez az azóta nagy rangra emelkedett kontinensrandevú még gyerekcipőben járt. Nem véletlen, hogy az Európa-bajnokságok történetének jubileumi, hatvanadik esztendejére örömmel adtuk Budapestnek a rendezés jogát. A külföld nagy csatákat vár. Erre mutat a különféle utazási irodák jelentkezése. A hazai szurkolótábor pedig a magyar ökölvívás nagy napjainak felidézését várja a budapesti Európa-bajnokságtól. Emlékezetes, hogy 1930-ban Énekes István, Széles János és Szabó Gyula; 1934-ben pedig Énekes István és Szigeti Lajos nyert aranyérmet a hazai szorítóban. A legfénylőbb érmeket remélik egy-két versenyzőtől az újabb, budapesti EB-n is. Magyarország ökölvívói eddig 20 Európa-bajnoki címet érdemeltek ki, s ezzel a Szovjetunió, Lengyelország és Olaszország mögött a harmadik helyen állnak az örökrangsorban. — Lesz magyar arany — mondotta határozottan az 51 kilós Váradi János (Nyíregyháza) és a 91 kilós Alvics Gyula (Bp. Honvéd) egybehangzóan. A két évvel ezelőtti várnai EB-n Váradi és Alvics is ezüstérmes volt. Véleményük közös: — Ha két éve, idegenben az ezüstig vittük, akkor itthon csak az arany lehet a cél — mondották —. Nemcsak a hazai körülményekben bízunk, hanem a legutóbbi EB óta elvégzett sok edzésre is alapozunk. Mindezek mellett Magyarország felvonultatja az európai (és a világ) ökölvívásának utolérhetetlen egyéniségét, Papp Lászlót. Papp László a hírek szerint a budapesti EB-vel be akarja fejezni a magyar válogatottnál kifejtett működését. — Már régi motoros vagyok — mondotta Papp László. — Negyven éve, hogy életem összekapcsolódott az ökölvívással. Húsz évig versenyeztem, 1964 őszén vívtam utolsó mérkőzésemet, s 1969-től irányítom a válogatottat. Közeledem a hatvanadik évemhez. Elkelne már valamilyen nyugodtabb beosztás. Negyven év, hogy vagy én vagy tanítványaim kapják a pofonokat, elég. A „bajuszos k. o. király” tehát megtartotta jókedvét. Szó lehet arról, hogy néhány magyar nagyágyú a hivatásosak közé lép, s akkor Papp irányítja továbbra is edzéseiket, vagy külföldön vállalja el profik felkészítését. Több ajánlat között válogathat. Addig is következik a XXVI. Európa-bajnokság Budapesten. Mit vár ettől a versenytől Papp Laci? — Tényleg, le akarok köszönni az EB után — mondotta. — S az én korosztályombeliek emlékeznek egy nagyon szép régi slágerre: „Búcsúzni csak nagyon szépen szabad ...” Szép búcsú, Papp módra — mit jelent? Az 1930. évi, budapesti EB után megjelent az újságokban egy kép: Adler Zsigmond, az 1982-ben elhunyt nagyszerű edző állt a három bajnok, Énekes, Széles és Szabó társaságában. A kép aláírása ez volt: „Lehet még egyszer ilyen képet készíteni, hogy három magyar aranyérmes áll az edző mellett?!” (Lehetett volna, 1971-ben Madridban, amikor Gedó György, Badari Tibor és Kajdi János rukkolt ki a „mesterhármassal”.) Talán ilyesmire céloz Papp Laci? BOSKOVICS JENŐ Az 1930-ban Budapesten rendezett Európa-bajnok- Papp László, a háromszoros olimpiai bajnok, a válogatott mai ság három magyar aranyérmese (jobbról) Szabó kapitánya hívja, várja a vendégeket s a résztvevőket Budapestre Gyula, Széles János, Énekes István és mesterük Adler Zsigmond 26
