Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-03-02 / 5. szám

Papp Laci búcsúja? Az 1982-ben felavatott Buda­pest Sportcsarnok több világ- és Európa-bajnokság után május 25. és június 2. között újabb nagy kontinens-randevú színhe­lye lesz. Itt rendezik meg a XXVI. fel­nőtt ökölvívó Európa-bajnoksá­­got, amely iránt Magyarországon és külföldön egyaránt nagy az érdeklődés. Jelezte érkezését az Egyesült Államok és Kuba meg­figyelő küldöttsége is, mert ta­nulmányozni akarják az európai élmezőnyt az 1986-ban Reno-ban (USA) sorra kerülő negyedik vi­lágbajnokság előtt. A magyar szervezők arra szá­mítanak, hogy Budapest minden tekintetben rekorder lesz az ököl­vívó kontinens-bajnokságok törté­netében. Eddig a következő re­kordok fűződnek Budapesthez, il­letve a magyar ökölvíváshoz: — Budapest 1930 és 1934 után harmadszor EB-házigazda. Három viadal lebonyolítását eddig csak a magyar főváros vállalta. — Magyarország az egyetlen ország, amely az EB-k 1925. évi nyitányától kezdve mind a 25 bajnokságon indította versenyző­it. — Az eddig indult 34 ország közül Magyarország nyert leg­többször érmet, hiszen a magyar versenyzők csak kétszer, 1925-ben és 1977-ben maradtak érem nél­kül. Az EB-rendezés nem könnyű feladat. A Magyar Ökölvívó Szövetség a korábbi sikeres hazai sportese­ményekhez méltó házigazdája akar lenni a külföldi vendégek­nek. Ugyanakkor be akarja bizo­nyítani, hogy le lehet bonyolíta­ni egy ökölvívó EB-t gazdaságo­san, nyereséggel is. A sportág elég régi szabályai szerint a rendezők fizetik a kül­földiek szállás- és ellátási költsé­geit, zsebpénzét, sőt az Európai Ökölvívó Szövetség 20 vezetője a 24 európai bíró és 6 orvos oda­­visszautazását is. A költségvetés szerint a viadal 12—14 millió fo­rintba kerül. Hasonlóak voltak a kiadások 1979-ben Kölnben, 1981-ben Tamperében és 1983- ban Várnában is, s ezek a váro­sok jelentős deficittel zártak. A XXVI. EB szervezői is­mert európai cégek, reklámügy­nökségek körében kerestek és ta­láltak partnereket. Az EB alatti hirdetések díjaiból és a belépti­díjakból talán még némi nyere­ség is keletkezik. A tervezett „bevételes EB” sikeréért lelke­sen szurkol az Európai Amatőr Ökölvívó Szövetség teljes vezér­kara is, hiszen nekik a bevétel­ből 20 százalék jár ... A francia Bemard Restout, az EABA elnöke többször ellátoga­tott Budapestre, hogy tájékozód­jék az előkészületekről: — Dicséretes a magyarok igye­kezete, általában mindaz, amit az ökölvívásért tettek — mondotta Restout elnök. — Ott voltak az Eu­­rópa-bajnokságok születésénél, 1925-ben, majd 1930-ban és 1934- ben rendezték e versenyeket, ami­kor ez az azóta nagy rangra emel­kedett kontinensrandevú még gye­rekcipőben járt. Nem véletlen, hogy az Európa-bajnokságok tör­ténetének jubileumi, hatvanadik esztendejére örömmel adtuk Bu­dapestnek a rendezés jogát. A külföld nagy csatákat vár. Erre mutat a különféle utazási irodák jelentkezése. A hazai szur­kolótábor pedig a magyar ököl­vívás nagy napjainak felidézését várja a budapesti Európa-baj­­nokságtól. Emlékezetes, hogy 1930-ban Énekes István, Széles János és Szabó Gyula; 1934-ben pedig Énekes István és Szigeti Lajos nyert aranyérmet a hazai szorítóban. A legfénylőbb érme­ket remélik egy-két versenyzőtől az újabb, budapesti EB-n is. Magyarország ökölvívói eddig 20 Európa-bajnoki címet érde­meltek ki, s ezzel a Szovjetunió, Lengyelország és Olaszország mö­gött a harmadik helyen állnak az örökrangsorban. — Lesz magyar arany — mon­dotta határozottan az 51 kilós Váradi János (Nyíregyháza) és a 91 kilós Alvics Gyula (Bp. Hon­véd) egybehangzóan. A két évvel ezelőtti várnai EB-n Váradi és Alvics is ezüst­érmes volt. Véleményük közös: — Ha két éve, idegenben az ezüstig vittük, akkor itthon csak az arany lehet a cél — mondot­ták —. Nemcsak a hazai körül­ményekben bízunk, hanem a leg­utóbbi EB óta elvégzett sok ed­zésre is alapozunk. Mindezek mellett Magyaror­szág felvonultatja az európai (és a világ) ökölvívásának utolérhe­tetlen egyéniségét, Papp Lászlót. Papp László a hírek szerint a bu­dapesti EB-vel be akarja fejezni a magyar válogatottnál kifejtett működését. — Már régi motoros vagyok — mondotta Papp László. — Negy­ven éve, hogy életem összekap­csolódott az ökölvívással. Húsz évig versenyeztem, 1964 őszén vívtam utolsó mérkőzésemet, s 1969-től irányítom a válogatottat. Közeledem a hatvanadik évem­hez. Elkelne már valamilyen nyugodtabb beosztás. Negyven év, hogy vagy én vagy tanítvá­nyaim kapják a pofonokat, elég. A „bajuszos k. o. király” tehát megtartotta jókedvét. Szó lehet arról, hogy néhány magyar nagyágyú a hivatásosak közé lép, s akkor Papp irányít­ja továbbra is edzéseiket, vagy külföldön vállalja el profik fel­készítését. Több ajánlat között válogathat. Addig is következik a XXVI. Európa-bajnokság Budapesten. Mit vár ettől a versenytől Papp Laci? — Tényleg, le akarok köszönni az EB után — mondotta. — S az én korosztályombeliek emlékez­nek egy nagyon szép régi sláger­re: „Búcsúzni csak nagyon szé­pen szabad ...” Szép búcsú, Papp módra — mit jelent? Az 1930. évi, budapesti EB után megjelent az újságokban egy kép: Adler Zsigmond, az 1982-ben elhunyt nagyszerű edző állt a három bajnok, Énekes, Széles és Szabó társaságában. A kép aláírása ez volt: „Lehet még egyszer ilyen ké­pet készíteni, hogy három ma­gyar aranyérmes áll az edző mel­lett?!” (Lehetett volna, 1971-ben Mad­ridban, amikor Gedó György, Badari Tibor és Kajdi János ruk­kolt ki a „mesterhármassal”.) Talán ilyesmire céloz Papp Laci? BOSKOVICS JENŐ Az 1930-ban Budapesten rendezett Európa-bajnok- Papp László, a háromszoros olimpiai bajnok, a válogatott mai ság három magyar aranyérmese (jobbról) Szabó kapitánya hívja, várja a vendégeket s a résztvevőket Budapestre Gyula, Széles János, Énekes István és mesterük Adler Zsigmond 26

Next

/
Thumbnails
Contents