Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-03-02 / 5. szám

A lelátóról jelentjük Győztes lányok Buda István államtitkár, a Magyar Olim­piai Bizottság elnöke vezetésével küldöttség járt Görögországban. A magyar és görög sport kapcsolatait erősítő megállapodást írtak alá. * A tömegfutóversenyeket szervező Futapest klubnak már közel tízezer tagja van. Javá­ban készülnek legnagyobb rendezvényükre, a május 11-én sorra kerülő IBUSZ maratoni­futásra. A fővároson át vezető nagy verseny­re, amelyen a hagyományoknak megfelelően külföldiek is indulhatnak, április 15-ig lehet jelentkezni. * Váradi Béla, a Vasas egykori gólkirálya Franciaország után valószínűleg Hollandiá­ban, a Bajnokcsapatok Európa Kupájában ko­rábban győztes Feyenoord csapatában foly­tatja pályafutását. * A Mezőhegyesi Kombinát és a Magyar Sakk Szövetség augusztusban nagyszabású nem­zetközi sakkversenyt rendez. A verseny első díja egy százezer forintot érő sportló. * Nyilasi Tibor, a bécsi Austria középcsatára, a magyar válogatott kapitánya Prohaska és Wéber mögött a harmadik helyre került az osztrák bajnokság legjobb játékosainak rang­listáján. T. yf: Thomas Keller, a Nemzetközi Evezős Szö­vetség svájci elnöke, a Nemzetközi Sport­­szövetségek Szervezetének vezetője június el­ső napjaiban Magyarországra látogat. Töb­bek között megtekinti a Szeged melletti eve­zőspályát, ahol a magyar szövetség junior és női világbajnokságot szeretne rendezni. % Fülöp herceg, a Nemzetközi Lovas Szövet­ség elnöke, díszes serleget adományozott Ju­hász László világbajnoknak, az 1984-es év legjobb fogathajtójának. Az asztaliteniszezők nemzetközi kupamér­kőzésein két világhírű magyar versenyző, Magos Judit Európa-bajnoknő és Jónyer Ist­ván világbajnok az ATSV Saarbrücken illet­ve az osztrák Sparkasse Stockerau színeiben magyar csapatok ellen lépett asztalhoz. Rusorán Péter, a vízilabdázók szövetségi kapitánya kijelölte az új válogatott kereteket. Az augusztusban Szófiában rendezendő Euró­­pa-bajnokságon a négy külföldre szerződött játékosra — Faragó (Düsseldorf), Csapó (Si­racusa), Horkai (Bologna) és Sudár (Napoli) — is számít. * Kiss Lenkét, a Tungsram egykori váloga­tottját, a BBC Koksijde együttesének erős­ségét választották meg Belgiumban az év ko­­sárlabdázój ának. * Hetvenöt esztendős korában elhunyt Kocsis Mihály testnevelőtanár, a Központi Sportis­kola nyugdíjas igazgatója. Az ismert sport­ember szervezte meg az 1948-as londoni olimpiára készülő magyar versenyzők tatai edzőtáborozását, majd később éveken át ve­zette az edzőtábort. Az év első két hónapjában a gyengébb nem két képviselője aratott szép sikereket. Bátor­ai Csilla a kaucsuklabda világába tört be; Siska Xénia pedig Párizsban, a fedettpályás atlétikai világjátékokon bizonyult leggyor­sabbnak a 60 méteres gátfutásban. Bátorfi Csilla csaknem csodagyerekként tűnt fel, de szülei, elsősorban édesapja segít­ségével és támogatásával tudatosan készült arra, hogy kiváló asztaliteniszező legyen. Dr. Bátorfi István gyermekorvos, az egykori volt NB I-es asztaliteniszező Szombathelyen élt családjával. Innen, jórészt már Csilla kedvéért előbb Tolnára, majd Budapestre költöztek. Bá­torfi doktor a — jól jövedelmező — magán­praxis helyett lánya, (s fia, a Csillához hason­lóan tehetségesnek látszó, most 9 éves Zoli) edzőjéül szegődött. Egykori versenyzői tapasz­talatait hasznosítva próbált lépést tartani az asztalitenisz fejlődésével. Lánya játékát a vi­lág legjobbjainak számító kínaiak stílusa irá­nyába fejlesztette. így azután Csilla a kínai­akhoz hasonlóan, gyakran foghatatlan adago­­tásokkal lepi meg ellenfeleit. Nem kevesebb, mint 36 féle módon tud adogatni, ami való­ban rendkívüli fegyver. — Még nagyon sokat kell tanulnom, szeret-Bátorfi Csilla, az asztalitenisz új magyar reménysége nék például úgy pörgetni, mint Jónyer — nyi­latkozta legutóbb szerényen a Radnóti gim­názium másodikos tanulója. — Csilla az egyik legszorgalmasabb, s mel­lette még nagyon jó versenyzői erényekkel is rendelkezik. Még nagyon sok örömet szerez­het — mondta róla Volpert László, a női vá­logatott vezető edzője. Csilla az első alkalommal megrendezett if­júsági Európa 12 versenyen második lett; itt­hon megnyerte a Budapest-bajnokságot; csa­pata, a BSE, másfél évtizedes hazai veretlen­ségétől fosztotta meg a Statisztika együttesét a csapatbajnokság rangadóján, amelynek so­rán Csilla négy győzelmet is aratott. S most már javában készül Göteborgba, a világbaj­nokságra. Minden remény megvan arra, hogy ha most, 16 évesen, még nem is, de az elkö­vetkezendő időszakban követi híres elődei pél­dáját. Medgyánszky Mária 18, Sipos Anna 11 alkalommal nyert világbajnokságot. A máso­dik világháború utáni időszak legjobbja Far­kas Gizi kereken tíz világbajnoki aranyérem­mel dicsekedhet. Majd Kóczián Éva, Máthé Sári, s Magos Juditék következtek. A sort re­mélhetően folytatja Bátorfi Csilla. Siska Xénia a jelen idők legjobb magyar atlétanője Párizsban ért célba. Nyert a fedett­Siska Xenia, a párizsi fedettpályás atlétikai világjá­tékok magyar győztese FOTO: FÖLDI ERIKA ÉS FARKAS JÖZSEF pályás világjátékokon. A most 27 esztendős at­létanő már tizenévesen feltűnt a salakon. Ritka keresztnevét édesanyja választotta, görög barátnőjének kívánt ezzel emléket állí­tani. A rendkívüli név tulajdonosa, (a névna­pot a magyar naptár nem is tartja nyilván) különc, érdekes egyéniség. Soha sem volt a szorgalom mintaképe, nem követte fegyelme­zetten a vezetők, edzők utasításait. Még Ta­táról, az edzőtáborból is hazaküldték maga­tartása miatt. Ha viszont kedve volt, hosszabb időn át komolyan készült, akkor nemigen ta­lált legyőzőre. Sokat volt sérült is, nemegy­szer a balszerencse is akadályozta. Az 1980-as olimpián például az egyik gátba belebotlott, s csúnyán bukott, az elődöntő feladására kény­szerült, pedig a döntőben is ott lehetett vol­na. Ez a bukás hosszabb időre kedvét szegte, s tulajdonképpen csak 1984-ben találta meg ismét önmagát. Ekkor azonban megjavította a magyar rekordot, s jelenlegi legjobb ered­ményével (12.76) a 100 méteres gátfutás világ­­ranglistájának tizenegyedik helyezettje. Gyor­sasága, robbanékonysága magyar női mezőny­ben egyedülálló. Könnyed futásával tavaly is­mét végigverte a hazai sprintermezőnyt, s a szakemberek véleménye szerint Gyarmati Ol­ga óta nem volt ilyen gyors gátfutónő Ma­gyarországon. Nagyszerű gáttechnikával pá­rosuló gyorsasága azután Párizsban szép győ­zelemhez segítette. A döntőig két alkalommal javította meg a 60 méteres gátfutás országos rekordját (8.13 és 8.00), s végül biztosan nyer­te a versenyt. Aranyérmet akasztottak a nya­kába, hatalmas virágcsokorral futott tiszte­letkört a nemrég megnyílt Bercy sportcsar­nokban. A magyar atlétika utóbbi időszaká­nak legszebb, legérdekesebb sikerét aratta. Reméljük, ez a győzelem állandósítja majd munkakedvét. Sztipits László, aki immár más­fél évtizede irányítja edzéseit, őszintén meg­mondta: „Xéniában ennél több is van...” VAD DEZSŐ 27

Next

/
Thumbnails
Contents