Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-03-02 / 5. szám

IMaffis MAGYAR KÖNYVTÁROSOK TALÁLKOZÓJA DUKA TIVADAR EMLÉKEZETE Tallózás öt esztendeje annak, hogy lezaj­lott Budapesten a hazai és külföldi magyar könyvtárosok első tudomá­nyos találkozója. A fél évtizeddel ezelőtti együttlét emberi és szakmai tapasztalatai, az új eredmények megvitatása a találkozó megismét­lését teszi szükségessé. A Magyar Könyvtárosok II. Tudo­mányos Találkozója — a Magyar Fórum keretében — 1985. augusztus 26—27-én lesz a Budavári Palotá­ban, az Országos Széchényi Könyv­tár új otthonában. A találkozó kö­veti az Anyanyelvi Konferencia veszprémi rendezvénysorozatát (aug. 5—10.), s közvetlenül megelőzi a Ma­gyar Könyvtárosok Egyesületének vándorgyűlését (aug. 28—30.). Ez utóbbin a könyvtárostalálkozó ven­dégei is részt vehetnek. A tudományos találkozó témái: — a magyar kultúrára vonatkozó könyvtári források feltárása; — a külföldi könyvtárakban levő magyar könyvgyűjtemények és gyűj­teményrészek regisztrációja, fejlesz­tése, feldolgozása, a hungarikagyűj­tés és regisztráció módszertani kér­dései ; — a könyvtár és az olvasás szere­pe az anyanyelvi kultúra és magyar­ságtudat megőrzésében; — a külföldi magyarság anyanyel­vi olvasásának, könyv- és folyóirat­ellátásának gyakorlati kérdései; — kölcsönös tájékoztatás a könyv­tártechnológia kérdéseiről, eredmé­nyeiről — információk a hazai hun­­garika-tájékoztatás törekvéseiről. A Magyar Könyvtárosok Tudomá­nyos Találkozójának csatlakozása a Magyar Könyvtárosok Egyesületének ünnepi ülésszakához szerencsés egy­beesés; az Egyesület 1985-ben ün­nepli alapításának 50. évforduló­ját. A jubileumi ülésszak így a teljes magyar könyvtárosközösség ünnepi megemlékezése. Az összekötő szálak erősítése ér­dekében várjuk a világban szétszór­tan élő magyar könyvtárosok jelent­kezését a budapesti találkozóra: Magyar Fórum, Budavest, P. O. B. 292, H—1905. AZ ÚJ NEMZETI SZÍNHÁZÉRT A felépítendő új Nemzeti Színház csekkszámlájára (Magyar Nemzeti Bank, OTP XXII. 546—621) közada­kozásból 1985. február 19-ig 122 444 098 — forint folyt be. Ebből külföldi befizetés 6 573 303 — forint. Az elmúlt hetekben az alábbi külföl­di befizetések érkeztek: AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLA­MOK: American Hungarian Citizens Club (New York) 200 dollár, John Chervenak 25 dollár, Földes F. Fe­renc 100 dollár, dr. Harsányi And­rás (Harsányi Zsolt jogutóda), 30 000 forint, Králik M. Márta (New York) 100 dollár, Sarkady Tibor 60 dollár. AUSZTRIA: Halmai Attila 100 fo­rint, Simon József 600 forint. CSEHSZLOVÁKIA: Drenkó István (Rozsnyó) 550 forint. FRANCIAORSZÁG: Elis Armand 10 000 frank. HOLLANDIA: Jan Sivirky 250 fo­rint. IZRAEL: Káldi Zsuzsa 1750 forint. KANADA: Szénási Ferenc 25 000 forint, Tatay László (Toronto) 700 kanadai dollár (újabb befizetés). NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁR­SASÁG: Budafoki Róbert (Wendlin­gen) 50 márka, dr. Dénes István (Aachen) 500 forint, Girndt Rayner (Düsseldorf) 1890 forint. NYUGAT-BERLIN: Magyar Ko­lónia 60 márka (újabb befizetés). SVÁJC: Bíró Dezső 20 svájci frank, Háy Éva (Háy Gyula jogutóda) 10 000 forint. SVÉDORSZÁG: Hegyes András 500 svéd korona, János Kató 200 svéd korona, F. Katarina Veres 200 svéd korona, Zakó Zoltán 100 svéd korona. TÖRÖKORSZÁG: Müller Jakabné 1000 forint. SZOVJETUNIÓ: Wittenbergné, Kása Judit (Munkács) 1000 forint. 100 ÉVE SZÜLETETT FÜLEP LAJOS Száz éve született a XX. századi magyar gondolkodás kiváló egyéni­sége, Fülep Lajos, Kossuth-díjas mű­vészetfilozófus és művészettörté­nész. A centenárium alkalmából tu­dományos ülésszakot rendeztek Pé­csett. Á tudós ugyanis életének egy jelentős szakaszát — 1927 és 1947 kö­zött — Baranyában töltötte. Az akadémiai székházban tartott centenáriumi konferencián művé­szet- és irodalomtörténészek méltat­ták Fülep Lajos gazdag életpályáját. A modern magyar művészettörté­netírás megteremtője 1919-ben ka­tedrát kapott a budapesti tudomány­­egyetemen, a Tanácsköztársaság le­verése után azonban elvesztette ál­lását. Ezután református lelkész­ként működött több helyütt, míg vé­gül Zengővárkonyban telepedett le. Fő műve, a „Magyar művészet” (1923) a világnézeti és művészeti fejlődés kölcsönhatásainak vizsgála­tával foglalkozik. Szerkesztésében jelent meg a „Magyarországi művé­szet története” (1956). A Magvető Kiadó 1984-ben új kiadásban jelen­tette meg „A magyarság pusztulása” (1930) című művét. Az emlékülés résztvevői ellátogat­tak Zengővárkonyba, megtekintették a református papiakban berendezett emlékszobát, és megkoszorúzták az ott elhelyezett portrészobrot, majd a zengővárkonyi évekről hallgattak meg előadást a művelődési házban, amelyet Fülep Lajos építtetett. A centenárium alkalmából koszo­­rúzási ünnepséget rendeztek Buda­pesten. Az író egykori lakóhelyénél elhelyezett emléktáblát a Művelődési Minisztérium, a Magyar írók Szövet­sége, a Magyar Képző- és Iparművé­szek Szövetsége, a Magyar Népköz­­társaság Művészeti Alapja és a Mű­csarnok nevében koszorúzták meg. Körösi Csorna Sándor születésének 200 éves jubileumáról méltóan meg­emlékeztünk. Idézzük most fel az el­ső magyar Körösi Csoma-kutató, a Magyarországról Angliába, majd on­nan Indiába került Duka Tivadar emlékét, abból az alkalomból, hogy az idén ünnepeljük születésének 160., Csornáról szóló könyve megjelenésé­nek 100. évfordulóját. Duka Tivadar a Sáros íRegyei Du­­kafalván született 1825. június 25-én. Ügyvédi oklevelet szerzett, részt vett a negyvennyolcas forradalomban és szabadságharcban; Görgey Artúr se­gédtisztje és adjutánsa volt. A vilá­gosi fegyverletétel után Angliába ment, ahol orvosi diplomát szerzett. 1854-től 1877-ig katonaorvos a ben­­gáliai angol hadseregben, utána Ang­liában élt. A Magyar Tudományos Akadémia 1863-ban levelező taggá, KÖRÖSI CSŐM A SANDÓK DOLGOZATAI. 1900-ban tiszteleti taggá választotta. 1908. május 5-én halt meg a dél-ang­liai Bournemouthban. Indiában ideje tekintélyes részét a Körösi Csorna Sándorra vonatkozó adatok összegyűjtésének szentelte. Ennek eredménye lett a Magyar Tu­dományos Akadémiának 1864-ben el­küldött tanulmánya, majd a továb­bi kutatási eredményeket is tartal­mazó, Londonban 1885-ben megje­lent Life and Works of Alexander Csorna de Körös című kötete. Ez a könyv még ugyanabban az évben Körösi Csorna Sándor dolgozatai címmel a Magyar Tudományos Aka­démia kiadásában is megjelent. A 438 oldalas kötet — amely Körösi Csorna Sándor életrajzát, arcképét és útjának térképen való bemutatá­sát is tartalmazza — 1984-ben a bu­dapesti Buddhista Misszió kiadásá­ban, reprinitként ismét megjelent. A mai napig ez a legfontosabb forrás­munka Körösi Csorna Sándor életé­re vonatkozóan. Emellett Duka Ti­vadar egy Körösi Csorna Sándor-ala­­pítványt is létesített, s az ő közben­járására ajándékozta S. C. Maian a Magyar Tudományos Akadémiának Körösi Csorna Sándor tibeti köny­veit. Duka Tivadar sokrétű tevékeny­séget folytatott. Kelet-Indiából több ezer tárgyat ajándékozott a Magyar Nemzeti Múzeum természetrajzi gyűjteményének. Az ő érdeme Sem­melweis Ignác tevékenységének meg­ismertetése Angliában; a történe­lem iránti érdeklődését igazolja Kossuthról és Görgeyről írt könyve, amely Angliában jelent meg 1898- ban. Talán valamelyik angliai olvasónk tudna válaszolni arra a kérdésre, hogy megvan-e még Duka Tivadar bournemouth-i sírja, s ha megvan, visel-e gondot rá valaki. PACZOLAY GYULA A Horvátországi Magyarok Szö­vetségé nek küldöttsége a Művelődé­si Minisztérium meghívására látoga­tást tett hazánkban. A delegáció tá­jékoztatást adott a horvátországi magyar lakosság életéről és a szö­vetség oktatási-kulturális tevékeny­ségéről. A hazai művelődési intéz­ményeknél tett látogatások alkalmá­val arról is megbeszéléseket tartot­tak, hogy azok miként segíthetik a szövetség munkáját, és mennyiben járulhatnak hozzá a horvátországi magyarság anyanyelvi képzéséhez, kulturális igényeik teljesebb kielé­gítéséhez. A küldöttséget fogadta Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára és Rátkai Ferenc művelő­dési miniszterhelyettes, a magyar— jugoszláv kulturális együttműködési vegyes bizottság magyar tagozatának elnöke. A bukaresti Editura Meridiane dí­szes kiállítású albumot jelentetett meg Vida Gézáról, a romániai ma­gyar szobrászművészet kiemelkedő alkotójáról. A könyv szerzője, Raoul Sorban részletesen bemutatja az 1913-ban született Vida Géza monu­mentális fa- és kőszobrait, emlékmű­veit, amelyek Románia-szerte meg­találhatók. * A budapesti Helikon Kiadó — Ká­sa László kísérő tanulmányával — díszes, hasonmás-kiadásban jelen­tette meg Malonyay Dezső 1907-ben kiadott, immár klasszikus néprajzi munkáját, a „Kalotaszeg népművé­szeté”-t. Érettségi találkozók Budapesten, a VII. kér. Wesselé­nyi utcai — előtte Kertész utcai — II. Rákóczi Ferenc Felsőkereskedel­mi Iskola IV. B. osztályában 1933— 34. évben érettségizett osztálytár­sainkat keressük! Osztályfőnökünk Szabó Károly volt. Az 50 éves érett­ségi találkozót 1985. május 25-én tartjuk. Sólyom Ferenc, 1157 Buda­pest, Zsókavár u. 37. V. 23. * A Mária Terézia Leánygimnázium 1940-ben érettségizett VIII/a (Szé­­kelyné Benedek Ilona) osztálya 45 éves érettségi találkozót tart 1985. május második felében. Közelebbi időpont eldöntése érdekében sürgős jelentkezést kérünk! Kraszner Lili, 1061 Budapest, Nép­­köztársaság útja 45. 1/7. Címlapunkon; Új magyar opera bemutatója. Bozay Attila: Csongor és Tünde FOTO: SZALAY ZOLTÁN 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents