Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-02-16 / 4. szám

JÓZSEF S Á Budapest utcáin újra és újra fel­fedezem Magyarország legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi hálózatá­nak emblémáját: a csemegekosa­rat. Az embléma tervezője 30 év­vel ezelőtt készítette el a tervét. A kosár azóta is világosan és egyér­telműen „hordozza” azt a tartal­mat, amit ki kell fejeznie. Párizs egyik csendes negyedé­ben — úton a TypoGabor nevű céghez — Gábor Pálra gondolok. Közel 30 évvel ezelőtt ő tervezte az emblémát. * Szívélyes, alacsony termetű, ba­juszos ember fogad irodájában. Szuggesztív egyéniség. A ma 71 éves grafikustól először azt kérde­zem : hogyan került Franciaország­ba? — Véletlenül, éppen 1956. októ­ber 23-án este 10 óra előtt 10 perccel hagytam el Budapestet, az Arlberg expresszel. Hivatalosan utaztam Párizsba vagonnyi kiállí­tási anyaggal, egy nemzetközi gyermekrajz-kiállításra. Engem bíztak meg az anyag kivitelével. Párizsban kocsi vitt a pályaudvar­ról a nagykövetségre, ahol beszá­moltam a Budapesten történt dol­gokról. A napidíjamat már nem utalták át s ott álltam Párizsban egy fillér nélkül. A feleségem te­lefonon riasztó híreket adott Pest­ről. Munka után néztem. A met­róban a kiragasztott plakátokon állandóan ugyanannak a kiadónak a nevével találkoztam. Jelentkez­tem a vezérigazgatónál, azonnal szerződtettek. A szerződésemet 3 hónap után meghosszabbították egy évre, majd tizennyolc hónap után én hagytam ott őket, mert nem tudtam elviselni azt a nyo­mást, amit egy ilyen jellegű kö­tött munka jelent. Ettől kezdve önállóan dolgoztam, rengeteg meg­rendelést kaptam és sikerült anya­gilag és szakmailag úgy megala­pozni az életünket, hogy a hetve­nes évek elején fiammal együtt hozzáfogtunk a fényszedőközpont alapjainak lerakásához. — Bár már időben előreszalad­tunk, mégis arra kérem, hogy ka­nyarodjunk vissza: hogyan indult a pályán? — Nem végeztem iparművésze­ti főiskolát, az Atelier iskolába jártam, ahol Kozma Lajos, Végh Gusztáv, Lesznai Anna és Kner Albert voltak tanáraim. Avant­garde iskola volt, ahol nem taní­tottak meg rajzolni a szó hagyo­mányos értelmében. Tanulmá­nyom befejeztével grafikus és bel­ső építész szakon diplomáztam. Szakmai fejlődésem szempontjá­ból nagyon fontos volt, hogy 1937- ben ösztöndíjasként közel egy évet tölthettem Párizsban, majd 1938-tól újra ide utaztam és be­iratkoztam a Grande Chaumiere 1-2. A Csemege emblémája 3-4-5. A Cserépfalvi Könyvkiadónál készí­tett címlapokból 6-7—8. Plakátok az ötvenes évekből 9. Emblémák, piktogrammok 10. Gábor Pál 11. A TypoGabor cég kiadványának címlapja 12-13. A harminc éve ter­vezett Nagyvilág című folyóirat címlapja vVlElJM NAr/k/ Akadémiára, valamint Vasarely műhelyébe, akit még Budapestről ismertem. Vasarely több cégügy­nökségnek ajánlott, így 1940 kará­csonyáig igen sok munkám volt. Ekkor visszatértem Budapestre, ahol a híres Cserépfalvi Kiadó először két könyvborítót rendelt tőlem, majd három év alatt több mint száz könyvborítót és plaká­tot készítettem el. — Grafikai munkáin kívül kü­lönféle szervezetek vezetője, il­letve vezetőségi tagja volt, és el­méleti cikkeket is írt. 8 Dl JTÁLÁN 8-íV°

Next

/
Thumbnails
Contents