Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-12-22 / 25-26. szám
Sivirsky Antal négy élete Sivirsky Antal T akaros ház Hága egyik kertvárosában. Alant, a nappaliban a holland otthonokra oly jellemző kirakat-rend, lakályosság fogad, megtetézve egy sajátos hangulattal, melyet a zongorák, csemballók, kották kölcsönöznek a helyiségnek. A ház asszonya: Lida Sivirsky-Claus előadóművész. Pár perc türelmet kér, majd szabad az út az emeleti szoba, Sivirsky Antal író, irodalomtörténész „birodalma” felé. Férfiasán bevallom: számomra ez a „birodalom” a lakályosabb: a polcokon és minden egyéb bútordarabon túlcsorduló könyv-, újság-, folyóirat- és kézirattenger. Hamarjában nincs hova leülnöm, és érzek valami lelkiismeretfurdalás-félét, amikor egy kötet irományt arrább tessékelünk fészkéből. Csakhamar kiderül ugyanis, hogy itt rend van, egy dolgozó ember rendje, aki irigylésre méltó memóriáról tanúskodva, csalhatatlan biztonsággal emeli ki egy-egy kupac közepéből az éppen szükségeset: friss és pár éves folyóiratot, kéziratlapot, könyvet... Házigazdám írógépe mellől áll fel üdvözlésemre. Tíz éve, nyugdíjazása óta — december 14-én töltötte be a hetvenötödiket — egyeduralkodóvá vált munkálkodásában a németalföldi—magyar kulturális kapcsolatok kutatása, melyek egész életében foglalkoztatták. „In médiás rés”, az éppen írógépben levő feladattal, kezdjük a beszélgetést. S mert Sivirsky Antal ízig-vérig tanárember, nem kell sokat kérdezni: szinte előadássá szerkesztetten fogalmazza mondandóját. — Giza Ritschl költőnőről írok egy tanulmányt. Magyarországról származott el Hollandiába. 1869- ben született, 1942-ben halt meg. A hajdani, városligeti Beketov cirkuszban ismerkedett meg egy volt indonéz telepessel, ez a férfi hozta Hollandiába. Miért, miért nem, nem házasodtak össze, s ez a körülmény, hogy sohasem állt fehér ruhában az oltár előtt, költészetére is hatással volt. „Istennek hála, hogy szenvedek, mert ezzel vezekelek bűneimért” — Első kötetének versein — harmincegy éves korában jelentek meg — végighullámzik ez az érzés. Ezt nemigen értette a publikum. Mint ahogy formavilágát sem. Ritschl — eredeti neve Ritschel volt — ugyanis magyarul gondolta és hollandul írta verseit, ezért hordoznak annyi hungarizmust. Ezt azonban a korabeli kritika formai újításnak vélte, és besorolták az 1880-as újító gárdába. Különös asszony volt... hatvannyolc-hatvankilenc évesen egy Hendrik de Vries nevű ifjú költőhöz írt szerelmes verseket... Bár alkotó ember számára mindig az éppen soronlevő feladat a legizgalmasabb, legfontosabb, bizonyára Sivirsky professzor is csupán pályája egy érdekes epizódjának tartja Giza Ritschl költészetének tanulmányozását. Hiszen az elmúlt több mint négy évtized igazán bő termést hozott. Különös, és sajátosan európai az az út, amely a hágai dolgozószobáig vezetett. Dédapja, mint a lengyel forradalom hajdani katonája, 1831-ben menekült Magyarországra. 1848—49-ben — tudjuk, példája nem egyedülálló — a magyar honvédek oldalán harcolt, amiért a szabadságharc bukása után nyolc esztendeig Kufsteinben raboskodott. A lengyel nevű, de immár magyarországi gyökerű Sivirsky Antal az 1921-es gyermeksegély akció révén került Hollandiába. S hogy a gyökerek mennyire erősek voltak az akkor kamaszéveit élő fiatalemberben, azt egy kissé sárgult lapú könyv bizonyítja (tétovázás nélkül emeli ki valamelyik könyves szegletből): Pintér Jenő magyar irodalomtörténete, amelyet kérésre szülei küldtek el számára. A végül is Hollandiában megtelepedő fiatalember bölcsész hajlamait természetesen az őt befogadó új haza irodalma is megragadta. Évtizedekig a holland nyelv és irodalom középiskolai tanára volt, eleddig harminc kötetet jelentetett meg, részben a holland irodalomról; kétkötetes holland irodalomtörténete — amelyet a gimnáziumokban, egyetemeken kézikönyvként forgatnak — 1959 óta három kiadást ért meg. Megkérem házigazdámat, jellemezze irodalomtörténészi felfogását, mutasson rá, miben különbözik az ő holland irodalomtörténete másokétól. „Számomra a szöveg a központi tárgy — válaszolja —, azok révén jutok el a jellemző irányokhoz, s azok segítségével aztán az adott korszak jellemzéséhez. Mindez analitikus megközelítésnek nevezhető, közel áll az úgynevezett new criticismhez.” És mindeközben, pedig a holland vonatkozású könyvek is életmúnyi kötet- és munkamennyiséget tesznek ki, másik énjével — és másik életével, egy napba kétszer huszonnégy órát szorítva? — lankadatlan érdeklődéssel fordul a magyar irodalom felé, mégpedig a két anyanyelv keveseknek megadatott eszközével. Holland nyelven magyar tárgyú regényeket ír Antal Maros néven .. . , hollandul magyar nyelvtant..., a magyar címszavak szerkesztője a holland világirodalmi lexikonban ..., Magyarország a XIX. századi holland irodalom tükrében — című tanulmányát a budaoesti Akadémiai Kiadó adta ki. 1952-től a magyar nyelv és irodalom egyetemi docense. később 1975-ig a Magyar Nyelv és Irodalmi Intézetet vezeti IJtrechtben. A magyartanári vizsgát még 1942-ben tette le; az irodalmi szakon — így politizál egy bölcsész a maga módján — Jókai Az új földesurának egy németellenes fejezetét elemezte. Egyetemi székfoglalója tárgyául Az ember tragédiáját választotta. A tanulmányok befejezése a Magyar Tudományos Akadémia kandidátusi minősítése volt. S a holland irodalomtörténész Sivirsky. a magyar irodalmat kutató Sivirsky, a holland nyelven magyar regényeket író Sivirsky— Maros mellett ott dolgozik csillapíthatatlan kíváncsiságtól, a szolgálattevés kötelezettségétől hajtva a „negyedik”, a fordító Sivirsky is: József Attila és Illyés Gyula, Déry Tibor és Mikszáth Kálmán műveit ülteti át holland nyelvre. „Én a fordítást elsősorban nyelvészeti feladatnak látom. A műfordító: hű fordító kell, hogy legyen. Mert ez esetben arra senki sem kíváncsi, hogy hogyan és mit ír Sivirsky, csak arra, mit ír Illyés. Van egy csendes megegyezés köztem és Dedinszky Erika között: ö inkább a modernebbeket, én az élő és holt klasszikusokat fordítom hollandra. Szívesen fordítanék még több Illyést, több Déryt, Szabó Magdát. . ” Amikor nála jártam. Budapestre készült. Mint a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság pénzügyi bizottságának elnökére egy tanácskozás várt rá. Ám miután újra körülpillantottam a dolgozószobányi rengetegben, s felidéztem a professzor sokágú tevékenységéről hallottakat, szertefoszlott bennem a „szórakozott professzor” oly gyakran idézgetett képe. „Holmi” pénzügyi bizottság csak nem okozhat gondot annak, aki buja birtokán ily biztosan tájékozódik könyvbokrai, kézirathalmai, ceruzacsokrai között, s aki idejével, érdeklődése, tehetsége tüzével is oly eredményesen gazdálkodik. BALÁZS ISTVÁN A SZERZŐ FELVÉTELEI Kossuth, Széchenyi István, Horváth Mihály, Toldy Ferenc ... - Tizenöt évesen, 1924. április 15-én nyitotta meg „Irodalom-történelmi Jegyzetek” című füzetét ifj. Sivirsky Antal 'w .. — /'• rí-/*4 ; ■ ftrff. 'S&7* IBBP _________iHÜ Ar-ktrs&y', • pv / /’S /,<!/' / rri~ .v A# • nti r... -.•//. . A , iM. VT■'</** ----------VSpSpL, * '*?■' nr í „ejt W/- zvrV Ar/Z '9 ? f / '' , ' t / / • / 'r C y //*/ */ -•-* 26/✓v. /■,/: ip { ' / . «* .y -Z-W « HüSiizm ■ %./*>• >Z<IV -43
