Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-11-24 / 24. szám

JOGI TANÁCSOK Mivel a külföldi tulajdonban lévő vagyon vál­tozásának devizagazdálkodási kihatásai vannak, az ilyen vagyonnal való rendelkezés devizaható­sági engedélyhez kötött. Az engedélyek kiadására a Pénzintézeti Központ jogosult. A hozzá érkezett kérelmeket egyedileg bírálja el. és a kérelemről írásbeli határozattal dönt Itt is szeretnénk a figyelmet felhívni arra, hogy a devizajogszabályok szerint, külföldi mindenki, akinek állandó lakhelye nem Magyar­­országon van. Még akkor is, ha az illető magyar állampolgár és állandó külföldi tartózkodásra jo­gosító magyar útlevéllel tartózkodik külföldön. A magyar Polgári Törvénykönyv szerint, a tu­lajdonos kötelessége, hogy ingatlan karbantartá­sáról. felújításáról gondoskodjék, valamint az in­gatlannal kapcsolatos közterheket (adó, illeték, közüzemi díjak stb.) Viselje. A felsoroltak a kül­földi tulajdonosokra is vonatkoznak. Ezen köte­lezettséggel járó kiadásokat a külföldi tulajdo­nosoknak devizaátutalással kell teljesíteniük. Ha a tulajdonos a devizahatóság engedélyével ingat­lanát bérbeadta, a befolyt bérjövedelemből is fe­dezheti ezen kiadásokat. A kiadások ledezhetők ezen kívül a Magyarországon fennálló számlakö­vetelésekből is. Az ingatlan fenntartása végett átutalt deviza Ft-ellenértékét a Pénzintézeti Központ a tulaj­donos által megbízott belföldi gondnok rendelke­zésére bocsátja, elszámolási kötelezettség mellett. Az átutalt deviza ellenértékét a mindenkori na­pi árfolyamon számolják el. A külföldön élő tulajdonosok, távollétük miatt ingatlanaikkal kapcsolatos teendőiket ellátni rendszerint nem tudják. Ezért helyes, ha a keze­léssel belföldit bíznak meg. Az ingatlan kezelé­sével megbízható magyarországi rokon, ismerős, ügyvédi munkaközösség, vagy az ezzel hivatás­szerűen foglalkozó IMMOBILJA Forgalmi Rt. Ha a külföldi tulajdonos nem gondoskodik in­gatlanának kezeléséről, a devizahatóság felkéri az ingatlan fekvése szerint illetékes tanácsot, hogy a tulajdonos költségére rendeljen ki va­gyonkezelő gondnokot. Az így felmerülő költsé­geket. ha a tulajdonos nem fizeti meg, az ingat­lan értékéből egyenlítik ki, miután azt végrehaj­tási eljárás során értékesítik. A vagyonkezelői megbízást mind a tulajdonos­nak. mind a megbízást elfogadó vagyonkezelőnek alá kell Írnia. Ha az aláírás Magyarországon tör­ténik. a tulajdonos útlevélszámának feltüntetése mellett, kettő tanú hitelesítő aláírása szükséges az érvényességhez. Ha a külföldi tulajdonos a megbízást külföldön írja alá, akkor aláírását az illetékes magyal külképviseleti szervvel hitele­sítetnie kell A megbízási okiratban pontosan meg kell je­lölni. hogy a külföldi tulajdonos milyen felada­tokkal kívánja a vagyonkezelőt megbízni. Ha a külföldi tulajdonos ingatlanát bérbe kí­vánja adni, ehhez is a Pénzintézeti Központ en­gedélye szükséges. Az engedély iránti kérelmet a bérleti szerződés felek által aláirt példányával kell benyújtani. A szóban kötött bérleti megálla­podáshoz is engedély kell. A devizahatóság csak írásbeli szerződést bírálhat el, ezért célszerű azt eleve írásban rögzíteni. A külföldiek tulajdonában lévő ingatlanok el­idegenítéséhez az előbb írtaknak megfelelően a Pénzintézeti Központ engedélye szükséges. Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell: — a szerződés aláírt másolatát — ha valamelyik szerződő fél helyett megha­talmazott ír alá, a meghatalmazás megfe­lelően aláírt példányát — 3 hónapnál nem régebbi telekkönyvi betét­másolatot — részletes adó- és értékbizonyítványt — ha 5 éven belül örökölt ingatlant kívánnak elidegeníteni, annak igazolását, hogy az örökösödési illetéket kiegyenlítették. DR. ANTAL IMRE HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL Kürti Miklós, az oxfordi egyetem professzora, a Royal Society tagja, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, az alacsony hőmérsék­letek fizikájának világhírű tudósa, nemrégiben előadással egybekötött főzési bemutatót tartott a budapesti tudományegyetem nagy, Eötvös Lo­­rándról elnevezett előadótermében, majd jelké­pes ünnepi vacsorán látta vendégül népes hallga­tóságát. Mindezeket a Magyar Hírlap beszámo­lójából vettük át, Palugyai István riportjából. Az előadás keretében — olvasható a riport­ban — a többi között szó esett a Sacher-torta receptjéről, miként kell a húst friss ananász­lével injekcióstű alkalmazásával pácolni, hogyan készül vákuumban a habcsók és az ördögpi­rula. Az utóbbit — ezt Kürti Miklós bonbon­meggyel töltötte meg — elsőül Szentágothai János professzor, az Akadémia elnöke ízlelte meg. Az írás természetesen a főzési bemutató tudományos alapjairól is tájékoztatja az olvasó­kat, népszerűén szól arról, hogy miként járulhat hozzá a fizika a konyhaművészet tökéletesítésé­hez. * A Film-Színház-Muzsikában, Sebestyén János finnországi útinaplójában, amelyben testvémé­­pünk zenei életéről számol be a hazai olvasók - nak, Papp Ákos nevére figyeltünk fel. Vele a szerző Jyväskylä-ben találkozott, egy hangver­seny után, amelyről kritikát kívánt írni. A meg­ismerkedést követő beszélgetés során Papp Ákos elmondta, hogy egykor a budapesti Zeneakadé­mián Zalánfy Aladár, a híres orgonaprofesszor növendéke volt, s 1958 óta él Finnországban. Papp Ákos egyébként — írja Sebestyén János — neves embernek számít Finnországban, ö alakí­totta meg a Harangvirágok nevű, ma már száz­­nyolcvan tagú gyermekkórust, amely eddig finn­honban több mint háromszáz, a nagyvilágban pedig csaknem száz koncertet adott. Papp Ákos zeneszerzőként is jól ismert, számos gyermekope­rát és kórusművet alkotott. Eddigi eredményes, sikeres munkásságát a Paavo-díjjal és a Finn Oroszlánrend lovagkeresztjével jutalmazták. * Mesterek ünneplése. Ezzel a címmel az Üj Tü­kör egy képet közöl, amelyet New Yorkban, egy kiállítás megnyitóján kapott lencsevégre a fotó­­riporter. A képhez tartozó szöveg a következők­ről tudósít: három magyar művész, Bodnár Ber­talan, Gách György és Szalag Lajos kiállítását rendezte meg Püski Sándor, New York-i galériá­jában. A kiállításról szóló beszámoló a többi kö­zött kiemeli, hogy mindhárman a budapesti Kép­zőművészeti Főiskolán tanultak, közösen gazda­gítják egyszerre mind az amerikai, mind a ma­gyar kultúrát, véletlenül még egykorúak is, az idén ünnepelték-ünneplik hetvenötödik születés­napjukat. Vendégként tartózkodik Magyarországon Vár­­nay Tibor hegedűművész, aki 1909-ben Buda­pesten született, és Hubay Jenő tanítványaként szerzett diplomát a Zeneakadémián. Honfitár­sunkat, aki 1947 óta él külföldön, sikereit pedig nagy zenekarok koncertmestereként, szólistaként és pedagógusként Nyugat-Európában és Latin- Amerikában aratta, a Magyar Hírlapban Remé­nyi Gyenes István írása mutatja be a hazai ol­vasóknak. Az interjú kuriózuma: Várnay Tibor a svájci—francia SADE-gyár felkérésére hangle­mezre játszotta Hubay Jenő négy művét. Az in­terjú szomorú közlése: a művész tavalyi érmű­­téte miatt többé nem léphet pódiumra. Várnay Tibor budapesti tartózkodása idején — olvasha­tó az interjúban — részt vesz majd Hubay Jenő emléktáblájának felavatásán, amelyre a zenei világnapon kerül sor. Az egykori tanítványok már nincsenek sokan. Az itthon élők közül még hetet hívhatnak meg az ünnepségre, a kevés kül­földit pedig Várnay Tibor fogja képviselni. K. GY. Kerestetés OSVÁTH Albertet (apja neve: Osváth Lajos, kto. 60 év körüli) keresi unokatestvére Nagy Fe­­rencné, szül.: Osváth Ilona Budapestről. Keresett édesapjával vándorolt ki Magyarországról az 1920-as években. Címéről hozzátartozója csaik annyit tud, hogy 1945-ben Rockwoodban lakták (Detroit és Toledo között). ZVONAR Elemért (szül.: Bádog, 1935. február 19., anyja neve: Bácsics Etelka) keresi húga, Herr Andrásné Bajáról. Keresett 1970-tben volt itthon utoljára Vancouverből, azóta nem adott semmi hírt magáról. CSERNUS Józsefet (szül.: Budapest, 1936. már­cius 6., anyja neve: Simák Zsuzsanna) keresi testvére Petries Mihályné, Csernus Borbála Bu­dapestről. Keresett 1956-ban hagyta el Magyar­­országot. Foglalkozása gyári munkás volt. 1964- ben írt utoljára a 1717 5th St. Berkeley 10. Calif, címről. Édesanyja és két testvére már elhunyt, így csak a kereső személy él hozzátartozói közül. SCHNEIDER Vilmost (szül.: Budapest, 1935. május, anyja neve: Gyebnár Erzsébet) keresik szülei Schneider Viimosék Sashálomról. Keresett 1956-ban ment ki Üj-Zélandba, a későbbi évek­ben átköltözött Ausztráliába családjával. Foglal­kozása zenész, zeneszerző. Utolsó ismert címe: 45/121 Booth. Str. Annandale 2038 NSW, Auszt­rália. Ez év elején írt utoljára, szülei nagyon ag­gódnak, kérik adjon életjelt magáról. ÁROKHÁZI Györgynét, szül.: LABÁNYI Eri­kát keresd első férje Árokházi György Budapest­ről. Keresett Budapesten született 1935 májusá­ban, anyja neve: Mierovszky Irma. 1956 decem­berében Londonba ment, majd 1957-ben Kana­dába, Torontóba. A kanadai légitársaságnál dol­gozott stewardesSként. 1957-ben írt utoljára. 1960 körül férjhez ment. NAGY Emesét (szül.: Budapest, 1960. január 12., anyja neve: Szeredy Etelka) keresi édesany­ja, Nagy Zoltánná Budapestről. Keresett foglal­kozása kerámikus volt, 1983 májusában Jugo­szláviába ment turistaútra, ahonnan nem tért vissza. Azóta nem tud róla édesanyja. Kéri, ad­jon hírt magáról. KOLLÁR Bélát (szül.: Budapest, 1937., anyja neve: Simon Ilona) keresi Budapestről testvére, Kollár János. Keresett 1956-ban hagyta el Ma­gyarországot. 1972-ben írt utoljára a 1290 E. Óceán Blvd Long California címről. TÖTH Jánost (szül.: 1948. május 12., anyja ne­ve: Simon Malvin) keresi húga, Máhr Árpádné Budapestről. Keresett foglalkozása pincér, 1974 nyarán hagyta el Magyarországot. Négy éve írt utoljára 'a Johannesburg. South-Afrioa 45 Cum­­berlad Coust 9 Pretoria Str. Hillborrow címről, ahonnan valószínűleg Ausztráliába utazott. SEBŐK József Endrét (szül.: Budapest, 1940. február 4., anyja neve: Barabás Ida) keresi édes­anyja Sebők Józsefné Budapestről. Keresett kirakatrendező. 1956-ban hagyta el Magyar­­országot. Utoljára 1979 novemberében írt a 2027 Galena St. Aurora Colorado U.S.A. címről. PÁTERKA Anna Máriát (szül.: Budapest, 1955. november 4., anyja neve: Gábris Anna) keresi édesanyja, Páterka Károlyné Budapestről. Kere­sett 1983 októberében hagyta el Magyarországot, turistaútra ment Ausztriába, Spanyolországba. Svájcba, NSZK-ba, Franciaországba, azóta nem írt, édesanyja semmit sem tud róla. PÉCSI Mártont (szül.: Kula, anyja neve: Vigh Katalin) keresi testvére és unokahúga Freininger Jánosné Budapestről. Keresett foglalkozása la­katos, 1927-ben hagyta el Magyarországot. Bue­nos Airesben lakott, de 1950 óta nem adott élet­jelt magáról. Idős korára való tekintettel lehet­séges, hogy már nem él. Ebben az esetben fia Emerico PÉCSI (szül.: Kula) jelentkezését vár­ják a budapesti rokonok. Kérjük kedves olvasóinkát, akik ismerik kere­sett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresők­kel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE kész­séggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Cí­münk: Magyarok Világszövetsége, Budapest H— 1905. 7

Next

/
Thumbnails
Contents