Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-11-10 / 23. szám
I 1. A Lukács-ikrek 1 éves korukban 2. 14 évvel később. Ők egy méhlepénnyel születtek - vagyis egypetéjüek X Náluk még nem derült ki, milyen típusba tartoznak, ám az orvosok a külső hasonlóságból egypetéjűséget feltételeznek 4. Nincs vita — kétpetéjüek FOTÓ : MIHALIK P. TAMÄS A magyar tudomány műhelyéből IKERKUTATÁS BUDAPESTEN Ha ikreket hoz a gólya, jobban odafigyel rájuk a család, a rokonság, a környezet. Hármas-, négyes-, netán ötösikrek pedig már az országos, sőt a nemzetközi közvélemény érdeklődését is felkeltik. A fokozott gondoskodás az orvosok szerint is indokolt, s ezt támasztja alá az a több éve folyó kutatás is, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felhívására a budapesti Heim Pál Gyermekkórház szakemberei végeztek, végeznek. — A WHO felhívása a hatvanas évek végén irányította figyelmünket az ikerkutatás jelentőségére — mondja dr. Ágoston Jolán főorvosasszony. — Ennek alapján a Fővárosi Tanács egészségügyi főosztálya, a Heim Pál kórház és az Országos Közegészségügyi Intézet programtervet dolgozott ki a tudományos ikertípus-meghatározáson alapuló ikernyilvántartásra. Ilyen kartotékot addig csak két angol városban, Cambridge-ben és Birminghamben készítettek. A dolog lényege a rnéhlepényvizsgálat. Ennek segítségével van ugyanis lehetőség az ikrek típusának meghatározására. Egy méhlepény esetén biztos az egypetéjűség. Ilyen az ikrek 30 százaléka. Két méhlepénynél viszont nehezebb a dolgunk. Néha csak bonyolult vérvizsgálatokkal tudjuk a kétpetéjűséget bizonyítani, ugyanis az azonos nemű, két méhlepénnyel rendelkező ikrek 8—10 százaléka egypetéjű. Az ilyen egypetéjűséget csupán a vércsoportok, az RH-faktor s a 18 véralcsoport pontos meghatározása révén, illetve újabban az úgynevezett HLA-antigén segítségével lehet bebizonyítani. — Régebben az orvosok csupán ránéztek a gyerekre és máris megkockáztatták a döntést... — Az antropológiai jellegekre most is figyelünk. Ha két gyerekről úgy tudjuk, hogy egypetéjüek, a külsejük azonban eltér, azonnal vért veszünk tőlük, s elvégezzük az ellenőrző vizsgálatokat. Volt, hogy két ikergyerek összes vércsoportja és vér-alcsoportja azonos volt, a HLA-antigénben azonban különbséget találtunk, s ez bizonyult döntőnek a kétpetéjűség igazolásában” Fiú- és lányiker viszont biztos, hogy kétpetéjű. — Mióta és hol kötelező az ikerszülések bejelentése? — 1970 óta kell bejelenteni minden ilyen esetet a Heim Pál kórházba, s ide szállítják vizsgálatra a méhlepényeket is. A nyilvántartást az Országos Közegészségügyi Intézet vezeti. A kötelezettség a fővárosi szülésekre vonatkozik. Ez a széles körű adatbázis tette lehetővé azt a szinte egyedülálló vizsgálatot, amelyet az 1970 és 1980 között született ikreken végzünk. A gyerekeket 18 éves korukig folyamatosan megfigyelés alatt tartjuk, s az adatokat számítógéppel dolgozzuk fel. A jelzett időszakban 3800 kettes- és 26 hármasiker született Budapesten. Az ikrek fokozott esendőségét mutatja, hogy az egyszülöttek 0,8 százalékos arányszámával ellentétben a kettesikrek háromszázaléka született holtan, s 18,9 százalékuk egy éven belül halt meg. (Ez a szám az egyszülötteknél tapasztaltaknak hét-nyolcszorosa) Az életben maradás esélye a fővárosi ikrek között összességében véve 75,9 százalék. — Mivel magyarázható az ikrek nagyobb halandósága? — A rövidebb idővel, amit a magzatok a méhen belül töltenek, az alacsonyabb születési súllyal és a szülés során fellépő gyakoribb komplikációkkal. Az ikerszülöttek születési súlya például átlagosan ezer grammal marad el az egyszülöttekétől, s az egypetéjüek lemaradása még ennél is nagyobb. A vizsgálat első öt évéhez képest a második öt évben már javultak az ikrek életkilátásai. Míg az első időszakban (1970—1974) 22 százalék, addig 1975—79 között már csak 17,3 százalék volt az átlagos ikerhalálozás. Persze ez még mindig meglepően magas, amit eddig nem is tudtunk, összehasonlításra sajnos nincs lehetőségünk, mivel nem tudunk a világon hasonló adatgyűjtésről, statisztikáról. — Hogyan követik nyomon az ikrek későbbi fejlődését? — Először hat hónap után nézzük meg a gyerekeket, majd egy-, kettő-, három-, hat- és tízéves korban. Azután évenként. A vizsgálat nem köteles», így a legmagasabb megjelenési arányt az első ellenőrzésnél tapasztaltuk. Egyesek sokszor évekig elmaradnak, s csak amikor valamilyen probléma merül fel, érzik úgy a szülők, hogy szükség lenne ránk ... — Tulajdonképpen mit vizsgálnak ilyenkor a gyerekeken? — Az ikrek teljes testi és szellemi állapotát, fejlődését. A születéskor részletes adatlapot veszünk fel róluk, amelyen például az is szerepel, hogy szedett-e az anya valamilyen fogamzásgátlót. A későbbiekben pedig a részletes orvosi vizsgálaton kívül le is fényképezzük a gyerekeket. Munkánk egyik célja a szerzett és az öröklött betegségek meg- és felismerésére irányul. Figyeljük az ikerszülések számát is, ami hosszú idő óta állandónak tűnik. Nincs tehát szó a fogamzásgátlók elterjedése okozta „iker-robbanásról”, bár a legutóbbi kiskőrösi különpetéjű ötösikrek nagy valószínűséggel gyógyszeres beavatkozásnak köszönhetik világraj öttüket. A szombathelyi egypetéjű négyesikrek léte ezzel szemben spontán biológiai „csodának” is nevezhető. PALUGYAI ISTVÁN 11
