Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-11-10 / 23. szám

INDIAI KUTATÓ KITÜNTETÉSE A szeptember 13—18. között Ma­gyarországon megrendezett nemzet­közi Körösi Csoma-szimpozium al­kalmával a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli akadémiai tagságról szóló oklevelet adomá­nyozott Lokesh Cfhandra indiai pro­fesszornak. Az oklevelet dr. Szentágothai Já­nos, az MTA elnöke nyújtotta át, bensőséges ünnepség keretében. Be­szédében kiemelte az indiai profesz­­szor értékes munkásságát, amelyet Körösi Csorna tudományos hagyaté­kának feltárásában és publikálásá­ban az elmúlt évtizedeik alatt kifej­tett. Emlékeztetett arra is, hogy Lo­kesh Chandra pályafutásának kez­dete óta nagy elismeréssel adózott a nagy magyar kelet-kutatók mun­kásságának. Már az 1930-as években szoros kapcsolatba került a magyar származású, neves India-kutatóval, Fábri Károllyal, aki abban az idő-Középen, balról Lokesh Chandra és a tiszteleti tagságot dokumentáló oklevelet átnyújtó Szentágothai János ben az egyik kiemelkedő ázsiai mú­zeum igazgatója volt Lahore ban. Kapcsolatuk India kettéosztásakor is fennmaradt, miután Fábri is a mai Indiában talált otthonra. A professzor a szülői háztól is erős indíttatást kapott a tibeti nyelv, irodalom és vallás kérdései­nek tanulmányozására. Édesapja szenvedélyesen gyűjtötte az erre vonatkozó irodalmat, eredeti forrás­munkákat. Ez a hagyaték képezte Lokesh Chandra mai intézetének alapját, amelyet az évek folyamán jelentősen továbbfejlesztett. Alig van olyan magyar tibetölógus vagy india-kutató, aki indiai tanulmány­útja során nem kapott volna tőle segítséget tudományos kutatásához. Az indiai tudós nemcsak a tudo­mány terén ismert hazájában, ha­nem széles közéleti tevékenysége által is. Évek óta felsőházi parla­menti képviselő, s ebben a minő­ségében is sokat tett az indiai— magyar kulturális és tudományos kapcsolatok fejlesztése terén. Alig van olyan esemény a Delhi-i Ma­gyar Kulturális és Tájékoztatási Központban, amelyen ne vállalná az aktív közreműködő szerepét. Évek óta jelentősen hozzájárult Körösi Cso­rna Sándor munkásságának megis­mertetéséhez. Komoly szerepe volt a 200. évforduló méltó indiai megün­neplésében is. VÉRTES JÁNOS „MAGYAR MŰHELY" EST A Kassák-díjas Erdélyi Miklós olvassa fel egyik művét „— Az ilyen találkozók minden­képpen használnak irodalmunknak” — olvashattuk a közelmúltban az Élet és Irodalom hasábjain a pári­zsi „Magyar Műhely’’ egyik legér­­tőbb elemzőjének, Pomogáts Bélá­nak véleményét a folyóirat szerzői­nek bécsi találkozójáról. Nem sok­kal később a hazai közönség is ta­lálkozhatott a párizsi „Magyar Mű­hely” szerkesztőivel és szerzőivel. A rangos avantgarde művészeti fo­lyóirat tucatnyi munkatársa leg­frissebb műveiből olvasott fel — zsú­folt nézőtér előtt — a Budapesti Ifjúsági Házban. A felolvasások előtt Nagy Pál, a párizsi költő, szer­kesztő mutatta be a résztvevőket, köztük a budapesti Erdélyi Miklóst és Szkárosi Endrét, a szombathelyi Székely Ákost, a keszthelyi Baranyi Lászlót, a New York-i Baránszky Lászlót, és a hollandiai Dedinszky Erikát s a Bécsben élő Bujdosó Al­pári, aki írásvetítővel mutatta be irodalmi hagyományainkat meré­szen felhasználó képverseit. B. Á. Baránszky László „Zarándoklat” című müvét mutatta be a párizsi Magyar Mű­hely szerzőinek budapesti előadóestjén FOTO: LANTOS ISTVÁN Tallózás Közös rendezvényekkel emlékezett meg a Magyar és Jugoszláviai írók Szövetsége Radnóti Miklós születé­sének 75. évfordulójáról. A két író­­szövetség küldöttsége Borban, az egykori gyűjtőtábor helyén, megko­szorúzta Radnóti Miklós szobrát. * A bukaresti Kriterion Könyvki­adó 2500. könyveként megjelent Szabó T. Attila kolozsvári nyel­vészprofesszor nagyszabású munká­jának, az „Erdélyi Magyar Szótör­téneti Tár”-nak IV. kötete. * A Magyar Televízió bemutatta Székely János romániai magyar író „Caligula helytartója” című drámá­jából készült tévéfilmjét és az író­val marosvásárhelyi otthonában készített interjúját. A Pécsi Balett társulata Cseh­szlovákiában hat alkalommal lépett a közönség elé. A turné állomásai: Prága, Brno, Pozsony és Kassa vol­tak. Az egyházak életéből Dr. Lékai László, bíboros, prímás a magyar katolikus püspökkari konferencián köszöntötte Ijjas Jó­zsef kalocsai érseket, 20 éves püs­pöki jubileuma alkalmából, majd Kacziba József püspököt, az Actio Catholica országos igazgatóját, aki idén töltötte be 70. életévét. * Dr. Tenke Sándornak, a Zsinati Iroda Gyűjteményi és Műemléki Osztálya vezetőjének, a Confessio felelős szerkesztőjének kiemelkedő gyűjteményi és műemlékügyi mun­kásságáért, és dr. Üjszászy Kálmán­­nénak. a Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűj­teményei Sárospataki Múzeuma igazgatójának kiemelkedő munkája elismeréseképpen Köpeczi Béla művelődési miniszter a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Kiváló Munkáért kitüntető jelvé­nyét adományozta. Az Európai Kisebbségi Evangé­likus Egyházak Kommunikációs Bi­zottsága (KALME) üilést tartott Bécsben, amelyen részt vett dr. Nagy István teológiai tanár, a Lel­kipásztor szerkesztője. * A Magyar Izraeliták Országos Képviselete elhatározta — közli Héber Imre elnök az Űj Élet című lapban —, hogy Goldmark Alap elnevezésű külön alapot létesít a magyar zsidóság szellemi és tárgyi emlékeinek megmentésére. Ezért felhívással fordul a magyar és kül­földön élő zsidósághoz, valamint a zsidóság valamennyi barátjához, hogy anyagi hozzájárulásukkal az ér­tékek megmentését segítse elő. NÓTA-TOTÓ A Szülőföldünk szerkesztősége immár hosszabb ideje, esztendőről esztendőre pályázatot hirdet honfi­társainak. Most is új játékra hív­juk meg Önöket, abban reményked­ve, hogy ez is népszerű lesz. Ezút­tal a magyarnóta a témánk. Nemrégiben Budapesten tanács­koztak a nagyvilágban tevékenyke­dő magyar egyesületek, klubok, tár­saságok vezetői, képviselői. A több­napos megbeszélés természetesen nemcsak a hivatalos témák megvi­tatásából állt, hanem arra is alkal­mat kínált, hogy esténként a ven­dégek fehérasztalnál kötetlenebbül cseréljenek véleményt, oldottabban ismerjék meg egymást. A találkozók egyikén-másikán a Szülőföldünk Szerkesztőségének munkatársai is részt vettek, s azt tapasztalták, hogy a hangulat ak­kor kezdett igazán emelkedni, ha megszólalt a muzsika. S nem kis meglepetéssel figyeltek fel arra, hogy honfitársaink, hallgatóink, akik már hosszabb ideje élnek a szülőföld határain túl, milyen sok és szép magyamóta dallamát, szö­vegét ismerik. A hangulatos, derűs pillanatok­ban megszületett a Szülőföldünk Szerkesztőségének jövő évi pályá­zata. Címe: NÖTA-TOTÓ. A sikeres győztesnek „elhúzzuk a nótáját. ..” Vigaszdíjként pedig azokét is, akik nem nyertek — valamelyik műso­runkban. Pályázatunk három főnyeremé­nye: tiz-tíz napos magyarországi utazás, a Magyar Rádió, illetve a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat, valamint a Pannónia Szál­loda és Vendéglátó Vállalat vendé­geként. Hármuk nótáját valamelyik elegáns budapesti étteremben is el­húzzák majd a zenészek. A fődíja­kon kívül a sikeres pályázók között számos szép ajándékot, könyveket, hanglemezeket, népművészeti tár­gyakat is kisorsolunk. Kedves Honfitársunk, Hallgatónk! Ha részt kíván venni pályázatun­kon, ha kedve van játszani, levél­ben jelezze szándékát. Lehetőleg minél előbb, hogy idejében meg­­küldhessük címére önnek, család­tagjainak, rokonainak, barátainak a NÓTA-TOTÓ szelvényt. Eszerint arra is választ kérünk, hogy hány NÓTA-TOTÓ szelvényt tegyünk a borítékba, amelyet a posta kézbesít majd otthonába. Kérjük továbbá, hogy a válaszborítékra írja rá: NÓTA-TOTÓ pályázat. A kitöltött szelvények beküldési határideje: 1935. május 1. Reméljük, hogy részt vesz pályá­zatunkon. Kívánjuk, hogy Fortuna fogadja kegyeibe! Várjuk levelét a következő címre: Magyar Rádió, Szülőföldünk Szerkesztősége H — 1800 Budapest Bródy Sándor u. 5—7. Címlapunkon: Az Iparművészeti Múzeum (Cikkünk a 16—17. oldalon) FOTO: GABOR VIKTOR 5

Next

/
Thumbnails
Contents