Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-11-10 / 23. szám
INDIAI KUTATÓ KITÜNTETÉSE A szeptember 13—18. között Magyarországon megrendezett nemzetközi Körösi Csoma-szimpozium alkalmával a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli akadémiai tagságról szóló oklevelet adományozott Lokesh Cfhandra indiai professzornak. Az oklevelet dr. Szentágothai János, az MTA elnöke nyújtotta át, bensőséges ünnepség keretében. Beszédében kiemelte az indiai profeszszor értékes munkásságát, amelyet Körösi Csorna tudományos hagyatékának feltárásában és publikálásában az elmúlt évtizedeik alatt kifejtett. Emlékeztetett arra is, hogy Lokesh Chandra pályafutásának kezdete óta nagy elismeréssel adózott a nagy magyar kelet-kutatók munkásságának. Már az 1930-as években szoros kapcsolatba került a magyar származású, neves India-kutatóval, Fábri Károllyal, aki abban az idő-Középen, balról Lokesh Chandra és a tiszteleti tagságot dokumentáló oklevelet átnyújtó Szentágothai János ben az egyik kiemelkedő ázsiai múzeum igazgatója volt Lahore ban. Kapcsolatuk India kettéosztásakor is fennmaradt, miután Fábri is a mai Indiában talált otthonra. A professzor a szülői háztól is erős indíttatást kapott a tibeti nyelv, irodalom és vallás kérdéseinek tanulmányozására. Édesapja szenvedélyesen gyűjtötte az erre vonatkozó irodalmat, eredeti forrásmunkákat. Ez a hagyaték képezte Lokesh Chandra mai intézetének alapját, amelyet az évek folyamán jelentősen továbbfejlesztett. Alig van olyan magyar tibetölógus vagy india-kutató, aki indiai tanulmányútja során nem kapott volna tőle segítséget tudományos kutatásához. Az indiai tudós nemcsak a tudomány terén ismert hazájában, hanem széles közéleti tevékenysége által is. Évek óta felsőházi parlamenti képviselő, s ebben a minőségében is sokat tett az indiai— magyar kulturális és tudományos kapcsolatok fejlesztése terén. Alig van olyan esemény a Delhi-i Magyar Kulturális és Tájékoztatási Központban, amelyen ne vállalná az aktív közreműködő szerepét. Évek óta jelentősen hozzájárult Körösi Csorna Sándor munkásságának megismertetéséhez. Komoly szerepe volt a 200. évforduló méltó indiai megünneplésében is. VÉRTES JÁNOS „MAGYAR MŰHELY" EST A Kassák-díjas Erdélyi Miklós olvassa fel egyik művét „— Az ilyen találkozók mindenképpen használnak irodalmunknak” — olvashattuk a közelmúltban az Élet és Irodalom hasábjain a párizsi „Magyar Műhely’’ egyik legértőbb elemzőjének, Pomogáts Bélának véleményét a folyóirat szerzőinek bécsi találkozójáról. Nem sokkal később a hazai közönség is találkozhatott a párizsi „Magyar Műhely” szerkesztőivel és szerzőivel. A rangos avantgarde művészeti folyóirat tucatnyi munkatársa legfrissebb műveiből olvasott fel — zsúfolt nézőtér előtt — a Budapesti Ifjúsági Házban. A felolvasások előtt Nagy Pál, a párizsi költő, szerkesztő mutatta be a résztvevőket, köztük a budapesti Erdélyi Miklóst és Szkárosi Endrét, a szombathelyi Székely Ákost, a keszthelyi Baranyi Lászlót, a New York-i Baránszky Lászlót, és a hollandiai Dedinszky Erikát s a Bécsben élő Bujdosó Alpári, aki írásvetítővel mutatta be irodalmi hagyományainkat merészen felhasználó képverseit. B. Á. Baránszky László „Zarándoklat” című müvét mutatta be a párizsi Magyar Műhely szerzőinek budapesti előadóestjén FOTO: LANTOS ISTVÁN Tallózás Közös rendezvényekkel emlékezett meg a Magyar és Jugoszláviai írók Szövetsége Radnóti Miklós születésének 75. évfordulójáról. A két írószövetség küldöttsége Borban, az egykori gyűjtőtábor helyén, megkoszorúzta Radnóti Miklós szobrát. * A bukaresti Kriterion Könyvkiadó 2500. könyveként megjelent Szabó T. Attila kolozsvári nyelvészprofesszor nagyszabású munkájának, az „Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár”-nak IV. kötete. * A Magyar Televízió bemutatta Székely János romániai magyar író „Caligula helytartója” című drámájából készült tévéfilmjét és az íróval marosvásárhelyi otthonában készített interjúját. A Pécsi Balett társulata Csehszlovákiában hat alkalommal lépett a közönség elé. A turné állomásai: Prága, Brno, Pozsony és Kassa voltak. Az egyházak életéből Dr. Lékai László, bíboros, prímás a magyar katolikus püspökkari konferencián köszöntötte Ijjas József kalocsai érseket, 20 éves püspöki jubileuma alkalmából, majd Kacziba József püspököt, az Actio Catholica országos igazgatóját, aki idén töltötte be 70. életévét. * Dr. Tenke Sándornak, a Zsinati Iroda Gyűjteményi és Műemléki Osztálya vezetőjének, a Confessio felelős szerkesztőjének kiemelkedő gyűjteményi és műemlékügyi munkásságáért, és dr. Üjszászy Kálmánnénak. a Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Sárospataki Múzeuma igazgatójának kiemelkedő munkája elismeréseképpen Köpeczi Béla művelődési miniszter a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Kiváló Munkáért kitüntető jelvényét adományozta. Az Európai Kisebbségi Evangélikus Egyházak Kommunikációs Bizottsága (KALME) üilést tartott Bécsben, amelyen részt vett dr. Nagy István teológiai tanár, a Lelkipásztor szerkesztője. * A Magyar Izraeliták Országos Képviselete elhatározta — közli Héber Imre elnök az Űj Élet című lapban —, hogy Goldmark Alap elnevezésű külön alapot létesít a magyar zsidóság szellemi és tárgyi emlékeinek megmentésére. Ezért felhívással fordul a magyar és külföldön élő zsidósághoz, valamint a zsidóság valamennyi barátjához, hogy anyagi hozzájárulásukkal az értékek megmentését segítse elő. NÓTA-TOTÓ A Szülőföldünk szerkesztősége immár hosszabb ideje, esztendőről esztendőre pályázatot hirdet honfitársainak. Most is új játékra hívjuk meg Önöket, abban reménykedve, hogy ez is népszerű lesz. Ezúttal a magyarnóta a témánk. Nemrégiben Budapesten tanácskoztak a nagyvilágban tevékenykedő magyar egyesületek, klubok, társaságok vezetői, képviselői. A többnapos megbeszélés természetesen nemcsak a hivatalos témák megvitatásából állt, hanem arra is alkalmat kínált, hogy esténként a vendégek fehérasztalnál kötetlenebbül cseréljenek véleményt, oldottabban ismerjék meg egymást. A találkozók egyikén-másikán a Szülőföldünk Szerkesztőségének munkatársai is részt vettek, s azt tapasztalták, hogy a hangulat akkor kezdett igazán emelkedni, ha megszólalt a muzsika. S nem kis meglepetéssel figyeltek fel arra, hogy honfitársaink, hallgatóink, akik már hosszabb ideje élnek a szülőföld határain túl, milyen sok és szép magyamóta dallamát, szövegét ismerik. A hangulatos, derűs pillanatokban megszületett a Szülőföldünk Szerkesztőségének jövő évi pályázata. Címe: NÖTA-TOTÓ. A sikeres győztesnek „elhúzzuk a nótáját. ..” Vigaszdíjként pedig azokét is, akik nem nyertek — valamelyik műsorunkban. Pályázatunk három főnyereménye: tiz-tíz napos magyarországi utazás, a Magyar Rádió, illetve a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat, valamint a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat vendégeként. Hármuk nótáját valamelyik elegáns budapesti étteremben is elhúzzák majd a zenészek. A fődíjakon kívül a sikeres pályázók között számos szép ajándékot, könyveket, hanglemezeket, népművészeti tárgyakat is kisorsolunk. Kedves Honfitársunk, Hallgatónk! Ha részt kíván venni pályázatunkon, ha kedve van játszani, levélben jelezze szándékát. Lehetőleg minél előbb, hogy idejében megküldhessük címére önnek, családtagjainak, rokonainak, barátainak a NÓTA-TOTÓ szelvényt. Eszerint arra is választ kérünk, hogy hány NÓTA-TOTÓ szelvényt tegyünk a borítékba, amelyet a posta kézbesít majd otthonába. Kérjük továbbá, hogy a válaszborítékra írja rá: NÓTA-TOTÓ pályázat. A kitöltött szelvények beküldési határideje: 1935. május 1. Reméljük, hogy részt vesz pályázatunkon. Kívánjuk, hogy Fortuna fogadja kegyeibe! Várjuk levelét a következő címre: Magyar Rádió, Szülőföldünk Szerkesztősége H — 1800 Budapest Bródy Sándor u. 5—7. Címlapunkon: Az Iparművészeti Múzeum (Cikkünk a 16—17. oldalon) FOTO: GABOR VIKTOR 5
