Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-10-27 / 22. szám
Előbb mély lélegzetet kell vennie annak, aki megkísérli Győrt jellemezni. Igaz, többé-kevésbé mindegyik város bonyolult összetételű társadalmi szervezet, de ez a dunántúli település különösen sokarcú. írásaimhoz mindig már-már beteges szorongással gyűjtöm az anyagokat a forrásmunkák tömegéből. Ezúttal azonban adatgyűjtő mániámon úrrá lehetek, mivel a város szülöttjeként az együttélés tapasztalataiból, emlékeiből meríthetek. Munkásivadék lévén, számomra Győr mindenekelőtt munkásváros, ipari város. Győr évenként 35—40 milliárd forintnyi értéket tesz le a népgazdaság asztalára. Ipari skálája módfelett széles: itt készülnek a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár traktormonstrumai csakúgy, mint a Graboplast műbőrei, a Cardo bútorok, a Keksz- és Ostyagyár százféle nyalánksága, a hűtőház Európa-szerte kedvelt készítményei, a textilgyárak szövetei, kelméi és kesztyűi, a Gardénia habkönnyű csipkecsodái. Ez az ízig-vérig munkásváros egyszersmind történelmi város is. Megélhetést talált magának itt már a pattintott kőkorszak ősembere. A relikviák tanúsága szerint nem lehetetlen, hogy a kelták, majd rómaiak után következő frankok itt építették meg a Kárpát-medencei Duna mentén az első keresztény templomot. Császárok, királyok, fejedelmek, hadvezérek sokasága fordult meg a város falai között. Győr jelentős, mozgalmas település maradt a honfoglalás után is. Szent István királyunk rakta le az ősi székesegyház alapkövét; Róbert Károly elengedhetetlennek tartotta, hogy fia, Kálmán herceg legyen e nagyfontosságú királyi város ura. Kálmán hercegnek köszönhető Győr legjellegzetesebb műemlékének megépíttetése, a Rába és a Duna egybeömlésénél emelkedő Püspökvár. Itt alapozta meg államférfiúi gyakorlatát Mátyás kedvenc politikusa, Dóczy Orbán, aki jobbágy származása létére a nádorságig vitte. Innen indult a mohácsi síkra hazát védeni Paksi Balázs, aki János öccsével együtt hősi halált halt. Hosszú legendákat mondhatnánk arról a Széchenyi Györgyről, aki a török elleni harcokban a puszta kardjával verekedte fel magát a semmiből. Zrínyi Miklós mellett lovagolt csatából csatába a déli végeken, harmincegy éves korában lett kispap, már aggastyánként győri püspök, mégis hoszszú-hosszú időn át maradt egyházfejedelem, eladdig, hogy esztergomi érsekként is esztendőket tölthetett el, mígnem 103 éves korában jobblétre szenderült. Tanítványa, bizalmasa, mindenben hű és tudós segítője, Telekessy István győri nagyprépost, az egyetlen főpap, aki Eger püspökeként kuruccá lett, az ő kezébe tehette le a fejedelmi esküt Rákóczi Ferenc. Ugyanakkor a kurucok halálos ellensége, Rákóczi korábbi fogva tartója, Kollonich Lipót szintén évtizedeken át viselte a győri püspöki címet. Szerette a várost, sokat tett érte, még akkor is gondját viselte, amikor a 1. A Káptalan domb alja, középen Borsos Miklós Vadász-szobra 2. A Szent László herma a győri székesegyházban 3. Gazdagon díszített barokk épület a belvárosban 4. A Kisfaludy Színház új épülete 5. A régi Kis-Duna hid a Rába és a Kis-Duna találkozásánál 6. A Rába-part, háttérben a Püspökvár 7. Múzeum a Széchenyi-téren, előtérben a Szent István szobor FOTÓ: FÉNYES TAMÁS királyi kamara elnökeként valósággal elborították az állami gondok. Egyébként Kollonich Lipót is fantasztikus életpályát futott be komáromi gyermekeskedésétől a levantei tengeri harcokig, a máltai lovagok parancsnoki tisztén át az esztergomi érsekségig, a kamarai elnökségig. Apropos, esztergomi érsekség: vezetőjét azóta nevezték hercegprímásnak, hogy Keresztély Ágost szász fejedelmi herceg lett az ország legmagasabb rangú főpapja. Már-már unalmas: Keresztély Ágost is győri püspök volt, mielőtt Esztergomba került, ugyanúgy, mint Simor János, az esztergomi bazilika építésének befejezője. I. Ferenc József megkoronázója. Több koronás fő is megfordult itt: Sobiesky János, Napóleon. Ám minden bizonnyal Ferenc Józsefben hagyta Győr a legmélyebb nyomot. Sajnos, számunkra cseppet sem előnyös emlékül. Mint tizenkilenc esztendős if jú uralkodó, az első osztrák katonák közt lepett a város földjére 1849. június 28-án. Köztudott a világtörténelem egyik leghosszabb ideig trónoló uralkodójáról, hogy Burgbéli hálószobája egyszerűbb volt, mint egy dragonyos őrmesteré. Ám e puritán szoba falain két kép függött: az egyik azt a pillanatot örökítette meg, amikor ártalmatlanná tették a pesti Lánchidat felrobbantani készülő merénylőt; a másik kép az 1849-es győri csatát ábrázolja. Győztes császári lovasok gázolnak át a csatatéren heverő honvédtetemeken. Az esemény idején két napot töltött a városban az ifjú császár, s mindkét nap reggelén misét hallgatott a védőszentjéről elnevezett győrújvárosi József templomban. Különös, hogy ezt az utcát, ahol a templom van — és ma Kossuth Lajos nevét viseli — Széchenyi István is igen kedvelte. Mindig az ittlévő Bárány Szállóban pihent meg Nagycenk és Pest közötti gyakori utazásai során. Midőn Döblingbe sietett vele a zárt batár, utolsó hazai éjszakáját is ebben a csendes, külvárosi szállodában töltötte ... 1945 tavaszán ötvenezer alatt volt a város lakóinak száma. Napjainkban több, mint 127 ezer. 1946-ban, amikor már forintban is ki lehetett fejezni a termelési értéket, az akkor 51 ezer lakosú város 137,4 millió forint értékű gyártmánymennyiséget bocsátott az ország rendelkezésére. (Emlékezzünk az összehasonlítás kedvéért: a mai évenkénti érték 35—40 milliárd forint). 1945-ben 14 357 lakást tartottak nyilván, de ebből 5570-et megrongált a háború. S minők voltak nagyrészt azok a régi lakások! Közéjük számolták a dobozvárosi egyetlen szobácskákat is, amelyekben hatannyolcan éltek. Ma 44 ezer 789 otthonban élnek a győriek. Jó néhány városképalakító középületet is emeltek. Lett új székháza a megyei tanácsnak, amely bármelyik világvárosban megállná a helyét. Az más kérdés, hogy ez a csillogószögletes épületóriás mennyire illik a belváros intim környezetébe, a városi tanácsháza neobarokk tornyos, cirádás szomszédságában. De ugyanezt kérdezhetnénk a szintén üveg-acél nyolcemeletes karcsú lakóház és a Rába Hotel eklektikus nehézkességének szomszédságáról. Az új színháznak északi oldalán a régi markotányos házakkal, a kisvárosias, kosztolányis hangulatokkal fűszerezett Batthyányi térrel és a mellette levő Varga utcai magasházakkal ugyanez a helyzet. Kontraszt kontraszt hátán, míg végre itt-ott rálelünk néhány hamisítatlan győri utcára az ódon belvárosban. Győr ezekben az években-évtizedekben eddigi léte legnagyobb változásait éli át. A „megőrizve megújulni” követelménye soha nem jelentkezett olyan nagylélegzetű dimenziókban, mint mostanság. Hála a józan észnek, a szaktudás harmonikus összegének, immár nem a csákány, nem a bulldózer a főszereplő, hanem csak szükséges segédeszköz a jövő felé távlatokat nyitó nagyváros szerves továbbalkotásában. GERENCSÉR MIKLÓS 9
