Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-10-27 / 22. szám
Körkép A KOMONDOR ÉS MÁS MAGYAR JUHÁSZKUTYÁK II. LEVELEZÉSI SAKKVERSENY A Magyar öregdiák Szövetség — Bessenyei György Kör (New-Brunswick, USA) meghívására Gulya János nyelvészprofesszor előadást tartott „Magyar nyelv — magyar sors” címmel. * „A Sidneyi Magyar Rádióban másfél évig gyermekműsort vezettem és szerkesztettem. A képen látható gyerekek voltak az első szereplők: Tamás Lenke, Tamás Csilla, Jakab Márton és Jakab Orsolya. Ezek mind itt született gyerekek, akik szívvel-lélekkel segítőtársaim voltak abban, hogy Ausztrália legtávolabbi tájain lakó gyerekekhez is eljusson a magyar szó. Tanítás, mesék, versek, dalok, játékok és népszokások, valamint olvasmányok dramatizált formában — ezek szerepeltek a programban. A gyermekek szülei fáradságot és időt nem kímélve hozták gyermekeiket a lakásomra, hogy betanítsam kis szerepüket, a helyes kiejtést. Leghűségesebb tanítványom és segítőtársam, a most tízesztendős Tamás Lenke, aki elintézte iskolájában, hogy esténként helyet adjanak a magyarul tanulni vágyóknak. Az ilyen kis magyarokra, akik ilyen nagy dolgokat cselekednek, úgy gondolom, büszkék lehetünk!” — írja Kovácsáé, Varga Mária tanítónő. Ausztráliából. * Szeptemberben nyílt meg Canberrában (Ausztrália) Andrew Steiner magyar származású fafaragóművész kiállítása, amelyet nagykövetségünk munkatársa nyitott meg. A. Steiner 1933-ban Budapesten született, Londonban és Adelaide-ban végezte művészi tanulmányait. * Az Uruguayi Magyar Otthonban nagykövetségünk támogatásával fotókiállítást és filmvetítést rendeztek. * Képünkön a Palm-Beach-i Amerikai Magyar Klub tagjai. „A tiszaeszlári rituális gyilkossági per orvosi vonatkozásai 1881— 1883” címmel írt tanulmányt Edith Stern egy kölni (Német Szövetségi Köztársaság) szakfolyóiratban. Né Rolando B. Gitta (Olaszország) csaknem 60 magyar katona sírjára bukkant Alessandriában. Feltehetően az első világháborúban elesett honvédek nyugszanak olasz földben, legalábbis a szerb és szlovák hangzású nevek, melyek más sírokon ugyanitt láthatók, erre engednek következtetni. A névsor szerkesztőségünkben hozzáférhető. Né Katalin Englert kanadai levelezőnk „Az Amerikába kivándoroltak néprajzi vizsgálata” című készülő művéhez gyűjtött anyagot, amikor az USA-beli Hamiltonban megismerkedett Auerbach-Németh Józseffel, aki verseket is ír. Levelezőnk elküldte A. Németh József „Városlődi gondolatok” című költeményét, amelyet bár helyhiány miatt nem tudunk közölni, szép, értékes munkának tartunk. Né A nyíregyházi Nyírség Táncegyüttes fellépett a flamand III. Nemzetközi Néprajzfesztiválon. Sikerükről Tasnádi T. Álmos tudósította szerkesztőségünket. ■Né A San Franciscóban (USA) élő Bíró Charlotte magyar szakácskönyvet írt. A magyaros recepteket tartalmazó könyv ez idén ötödik kiadásban látott napvilágot. A születésnapját ünneplő szerzőnek szerkesztőségünk ezúton fejezi ki jókívánságait. Né Tóth-lstván Ferenc kiállítását Senlis-ben a Cziffra-alapítvány rendezte meg. Né Aszmann Ferenc, a nemzetközi hírű fotó- és festőművész (Brazília) a Magyar Fotóművészek Szövetségének adományozott egy válogatást fotógyűjteményéből. Képünkön dr. Gosztonyi János, a. Magyarok Világszövetsége főtitkára, valamint Aszmann Ferenc és felesége. (Aszmann Ferenc életművének méltatására visszatérünk.) Három lompos, fehér szőrű magyar pásztorkutya fényképe díszíti Anna és Laurent Rácz-Caroff francia nyelvű könyvének címoldalát. A szerzők — „stílszerűen” — nekik: kedvenc komondoraiknak ajánlják könyvüket. Az apának, a világszépségverseny-győztes Cukornak, az anyának, Rónaszegi Szellőnek — akit egyszerűen Mackónak is szabad szólítani — és gyermeküknek, Vakmerő Hercegnek, aki valószínűleg már csak törve „beszéli” szülei anyanyelvét, mivel a „Prince” névre hallgat. A párizsi Carbonnel Könyvkiadónál megjelent .munka címe: „A komondor”. Rövid, tárgyszerű — főképpen földrajzi — ismertetést olvashatunk benne Magyarországról, a magyar pásztoréletről, majd a komondor szakszerű, rajzokkal és fényképekkel gazdagon illusztrált leírása következik; végül a többi magyar juhászkutyáról, a puliról, pumiról, kuvaszról kapunk leírást. A szerzők számon tartanak valamennyi jeles komondor-„szakértőt” Bugac-pusztától az USA-beli Princetonig. A tudományos leírásokat anekdotákkal fűszerezik, a könyv a szó legnemesebb értelmében „népszerű-tudományos” munka: az olvasó — ha csak nem nagyvárosi bérházban lakik, mint jómagam — szinte kedvet kap, hogy maga is vásároljon egy komondort vagy legalábbis egy kisebbfajta pulit. B. A. A Magyarok Világszövetsége, a befejezéséhez közeledő I. levelezési sakkverseny kedvező tapasztalatai alapján elhatározta, hogy másodszor is megrendezi levelezési sakkbajnokságát. A versenyen részt vehet minden külföldön élő magyar vagy magyar származású személy, nemre, korra való tekintet nélkül. Nevezési díj nincs, a nevezést írásban kell megküldeni a rendező szerv címére. (Budapest, Benczúr u. 15. H—1905). — A nevezésnek tartalmaznia kell az alábbi adatokat: a versenyző nevét, pontos lakcímét, születési évét, foglalkozását, tábla melletti és levelezési értékszámát, minősítését (ez feltétlenül szükséges az erőviszonyok lehetőség szerinti egyenlő megosztásához). Amennyiben ilyen adatok nincsenek, úgy azt kérjük közölni, hogy mióta sakkozik. Nevezési határidő: 1985. január 31. Versenyvezető: Czibulka Zoltán, Kalocsa, Széchenyi út 31/34. H—6300. A versenyvezető döntései ellen a rendező szerv címére lehet fellebbezni. A fellebbezés döntnöke dr. Vándorffy József nemzetközi versenyvezető, az ICCF (Nemzetközi Levelezési Sakkszövetség) alelnöke. A nevezőket elődöntős csoportokba soroljuk. Mind az elődöntőkben, mind a döntőben körmérkőzést játszanak. A csoporton belül mindenki egyszerre játszik mindenkivel. Az elődöntős csoportok legkisebb létszáma 7 fő, legnagyobb 15 fő. A versenyt az ICCF szabályai szerint kell játszani, azzal az eltéréssel, hogy a levélváltásra a légipostát kell igénybe venni. A döntő első helyezettje elnyeri a „Magyarok Világszövetsége Levelező Sakkbajnoka címet és fődíjként 2 hetes magyarországi tartózkodást — beleértve az útiköltséget is — az MVSZ vendégeként. A második helyezett ugyancsak két hétre vendége, a fenti feltételek mellett, az MVSZ-nek. A döntő további helyezettjei tárgyjutalomban részesülnek. Az elődöntők első három helyezettjei könyvjutalmat és oklevelet kapnak. A verseny rendezésével kapcsolatos költségeket a rendező szerv viseli. A versenyzők levelezési költségeit a versenyzők fedezik. Az eredményekről, illetve a verseny eseményeiről a Magyar Hírek és a Levelezési Sakkhíradó rendszeresen beszámol. A döntő első és második helyezettje lehetőséget kap arra, hogy magyarországi tartózkodásuk ideje alatt tábla mellett is mérkőzzenek egymással a Magyar Sakkszövetség által felajánlott tárgyjutalomért.
