Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-10-13 / 21. szám

AMERIGO TOT 75 ÉVES A budapesti Iparművészeti Főis­kolán alkalmazott grafikát tanult, majd a dessau-i Bauhaus-ban vé­gezte tanulmányait. 1930 óta él kiál­lóidon, 1933 óla Olaszországban. Há­rom évtizedes távoliét után a 60-as években látogatott haza. Ekkor ké­szítette szülőfaluja római katolikus temploma számára a ..Csurgói Ma­donna” gyönyörű bronzszoDrát, amelynek fényképét egyik karácso­nyi számunkban közöltük. A „Tisztelet a Szülőföldnek” buda­pesti kiállítására készült albumban a művész összeállította főbb megbíza­tásainak listáját. Itáliai alkotásai közül a Goldoni család sírboltja (Mi­lano 1940), a Termini pályaudvar fríze (Róma 1959—63.) és a Vatikáni Magyar Kápolna reliefje (1980) a legismertebbek. A közelmúltban ön­álló kiállítása volt a budapesti Vi-Szellemi életünk egyik tragikus jelensége, hogy történelmünk foly­tonossága gyakorta megszakad. A Horthy-korszakban ismeretlen ma­radt a századelő nagy reformnem­zedéke, Rákosi alatt pedig a harmin­cas évek sok progresszív értéke sik­kadt el. Most, hogy egyre inkább kezd helyreállni a történelmi folyto­nosság, egymás után lépnek elő a homályból jelentős figurák, nagy­részt olyanok, akik sajnos már nem érhették meg a felfedezés elégtételét. A most hetvenöt éves Fejtő Ferenc szerencsére köztünk van, ha a törté­nelem kacskaringói elsodorták is a haza tájairól; Párizsban él, csaknem ötven esztendeje. Először a felbecsülhetetlenül hite­les kortanút ismertük meg néhány érdekes interjúból, két évvel ezelőtt pedig megjelent Agárdi Péter alapos, objektivitásra törekvő könyve Fejtő pályájának legmagasabban ívelő sza­kaszáról, a harmincas évekbeli esz­­széiről, munkásságáról. Egy születésnapi megemlékezés­nek, különösen le nem zárt pálya esetében, nem lehet feladata az író átfogó, tudományos értékelése, annál kevésbé, mert az életmű legértéke­sebb részének összegyűjtött kiadása még várat magára. Annyit azonban hézagos ismereteim birtokában is megkockáztathatok, hogy Fejtő Fe­renc munkássága egész pályája so­rán meglehetős egységesen tükrözi a jakobinus polgár utódának, a függet­len szocialistának világnézetét. Ki­rándulása a kommunizmus mezs­gyéire csak az ifjúság lobogása volt, de azt is vállalta minden következ­ményével együtt. A humanista érté­kek keresésében nyitott volt nem­csak a marxizmus, de a kor minden antifasiszta szellemi áramlata felé. Munkássága visszanyúlt világnéze­tének történelmi gyökereihez: a pol­gárság hőskora, a felvilágosodás, a magyar jakobinusok, a reformkor és a jozefinizmus tanulságai éppen úgy foglalkoztatták, mint az utópista szocialisták és Jaures alakja. A ha­zai fasizálódás egyre ijesztőbb lég­körében a nácizmus nagy mártírjá­nak, Ossietzkynek a példáját idézi. Heine-könyvét a háború alatt pedig talán éppen azért írta, hogy a hazá­jától távol élt költő következetes de­gadó Galériában es önálló múzeuma nyílt Pécsett. Házat épített magának a budai Várban, melynek földszintje a Rézkarcoló Művészek Alkotó Kö­zössége Galériájának ad otthont. A múlt év őszén avatták fel „A mag apoteozisa” című monumentális bronzreliefjét a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen. „Tót Imre hitem szobrász éposz-írója” — mondotta róla avatóbeszédében a költő Juhász Ferenc. Az Elnöki Tanács Amerigo Tot szobrászművészt, a magyar művészet önzetlen gazdagítása érdekében ki­fejteit tevékenysége, egész életműve elismeréseként, 75. születésnapja al­kalmából a Béke és Barátság Ér­demrenddel tüntette ki. A római ma­gyar nagykövetségen bensőséges ün­nepségen adták át a kitüntetést. B. Á. mokratizmusával erősítse magát az emigráns sors elviselésében. Alig van valamirevaló kortárs író, magyar vagy külföldi, akiről ne adott volna máig is helytálló értékelést. Központi figurája és emberi mérté­ke azonban József Attila maradt. Maga vallja, hogy legnagyobb és legmaradandóbb eszmei hatással Jó­zsef Attila volt fejlődésére. Az el­sők közt mondta ki róla, hogy az Ady utáni nemzedék legeredetibb, leg­ősibb s egyben leg értelmibb”, két­ségkívül legkiválóbb költője. Tőle ta­nulta, hogy a politikai felelősség és az esztétikum nemcsak összeegyez­tethető, de egymást k.egészítő köve­telmény az irodalomban. Mint a Szép Szó egyik szerkesztő­je, József Attilával egyetértésben a lap köré gyűjtötte a legjobb antifa­siszta erőket. A szerencsétlen népi­urbánus vita elmérgesedését józansá­gával igyekezett fékezni. Emigrációba is azért kényszerült, mert Horthy ügyészsége perbe fogta egy cikkért. Ez a cikk pedig a magyar paraszt­ság józan ítéletéről, fasizmusellenes­­ségéről tett hitet, szemben a közép­­osztály politikai ingatagságával. Fejtő Ferenc ma elismert nagysága a francia szellemi életnek. II. József­ről írt könyve nemrég jelent meg új kiadásban, franciául. Hosszú évekig a legnagyobb francia hírügynökség, az AFP munkatársa volt. így érthető, hogy az esszéista helyett sokáig a po­litikai publicista lépett előtérbe pá­lyáján. Ö maga azonban máig is a Szép Szó körüli munkásságát becsüli a legtöbbre. Heine-könyvének egyik fejezetét jogos büszkeséggel így ajánlja Szép Szó körüli volt társai­nak: „Mi is csináltunk valamit egy hitvány időben.” Születésnapján nemcsak a kitűnő esszéistát, József Attila barátját és a Szép Szó utolsó szerkesztőjét kö­szöntjük, hanem azt a kedves, segítő­kész embert is, aki nyílt szívvel, me­leg barátsággal fogad minden Pá­rizsba vetődő magyart. Mindenkihez van jó szava, mindenki előcsalogat­hat egy-egy morzsát emlékeinek gazdag tárházából. Jelenleg emlék­iratain dolgozik. Szívből kívánjuk, hogy jó erőben és egészségben fejez­hesse be. VEZÉR ERZSÉBET (az Élet és Irodalomból) Dr. Tóth Károly református püs­pöknek, a Keresztyén Békekonferen­cia elnökének meghívására 31 or­szág 120 neves egyházi vezetője és teológusa részvételével a Ráday-kol­­iégiumban rendezték meg nyolc nem­zetközi keresztyén békeszervezet teo­lógiai szemináriumát. A tanácsko­zást dr. Bartha Tibor püspök, a re­formátus egyház zsinatának és a ma­gyarországi egyházak ökumenikus tanácsának elnöke nyitotta meg. A konzultáció résztvevői megvitatták a békemunka teológiai és erkölcsi ösz­­szefüggéseit. 4|é Indiai látogatása során dr. Tóth Károly püspököt, a Keresztyén Bé­kekonferencia elnökét hivatalában fogadta Indira Gandhi miniszterel­nök. Eszmecserét folytattak az el nem kötelezett országok és a KBK szoro­sabb együttműködésének lehetőségei­ről, és a vallási békeszervezeteknek a nukeláris háború elhárítása érde­kében kifejtett erőfeszítéseiről. % „Szent Gellert szobrát, Jankovits Gyula alkotását a Gellérthegy ol­dalú Dán 80 esztendővel ezelőtt, 1904 szeptemberében leplezték le” — írja az Üj Ember című katolikus lap. „Szent Gellért szerzetes, apostol és vértanú szobra ott áll fővárosotok közepén, a Duna fölött, és magasra emelt keresztjével ma is erre hív: Legyetek a Krisztusba vetett hit és a kereszténység, a testvéri szeretet tanúi saját népetek körében!” — üzente II. János Pál pápa, a szent születésének milleniumán a magyar katolikusoknak. A Szlovákiai Református Keresz­tyén Egyház Komáromban megtar­tott V. Zsinata megválasztotta és tisztébe iktatta új püspökét: Horváth Zsigmondot, a komáromi gyülekezet lelkészét, — olvassuk a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház lap­jában, a Kálvinista Szemlében. „A pappá szentelésének 60. évfor­dulóját ünneplő Rajeczky Benjámin­nak a Szentatya a legnagyobb kész­séggel adja apostoli áldását” — ol­vassuk az „Űj Ember” című kato­likus hetilapban Agostino Casaroli vatikáni bíboros, államtitkár üdvöz­lő táviratában, amelyet a kiváló nép­­zenekutató és zenetörténész, Ra­jeczky Benjámin részére küldött. A gyémántmisés ciszteri áldozópap szü­lővárosában, Pásztón fogadta hívei és tanítványai köszöntését. HELYREIGAZÍTÁS 18—19. számunkban beszámol­tunk a centenáriumra készülő ame­rikai William Penn egyesület tervei­ről. A nagy múltú egyesület készülő díszes kiadványa szerkesztőjének neve helyesen: Stelkovics Albert. Az egyházak életéből Címlapunkon: A megújult Operaház (Összeállí­tásunk a 8-9-10. oldalon) FOTÖ: MKZEY BÉLA FEJTŐ FERENC SZÜLETÉSNAPJÁRA A „Mai magyar pillanatok” címmel a Magyar Hírek szerkesztősége és a Magyarok Világszövetsége fotópályá­zatot hirdet a külföldön élő magya­rok számára. A pályázat szándéka, hogy megmutassa a mai Magyaror­szágot, a hazalátogatók „optikáján” keresztül. Olyan képekre számítunk, amelyek alkalmasak arra, hogy be­mutassák a mai magyar életet, a ma­gyar nép munkáját, örömeit és gond­jait; valamint, hogy felkeltsék az ér­deklődést a már külföldön születet­tek körében szüleik egykori hazája iránt. Pályázni lehet fekete-fehér képek­kel és színes diafelvételekkel, illetve sorozatokkal. A képek beküldési ha­tárideje: 1984. december 1. és 1985. szeptember 30. között. A beérkező képeket — a lapban rendelkezésre álló hely keretein be­lül — még a pályázat ideje alatt kö­zöljük. A képekről lapunk minden egyes olvasója véleményt nyilvánít­hat, illetve javaslatot tehet közön­ségdíjra. A pályázaton két fődíjat adunk ki. Az egyik fődíjat neves szakemberek­ből álló szakmai zsűri ítéli oda. A másik fődíj sorsáról az olvasók dön­tenek: a lapban közölt képekre be­érkezett szavazatok alapján választ­juk ki a legnagyobb tetszést aratott képet, illetve sorozatot. Mindkét fődíj: 10 napos magyar­­országi tartózkodás. A lapban közölt képekért a szoká­sos honoráriumot fizetjük. Kérjük olvasóinkat, hogy fényképeiket biz­tonságos csomagolásban küldjék el lapunkhoz és a borítékra írják rá: „Mai magyar pillanatok” - pályázat. Magyar Hírek szerkesztősége. Magyarok Világszövetsége FOTÓPÁLYÁZAT Tallózás „A csángók a legújabb történelmi kutatások tükrében” címmel Benda Kálmán, a történelemtudományok doktora előadást tartott a Belvárosi Ifjúsági Házban. * Farkas Ibolya nagy sikerrel ven­dégszerepeit több nyugat-európai or­szágban — közli a kolozsvári „Utunk” című hetilap. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művésznője „Lovak a virágoskertben” című előadóestjé­vel Hollandia, Belgium, az NSZK és Svájc több városában lépett föl. * Benczúr Gyula festőművész egyko­ri kassai lakásában (ma Srobár utca 22.) állandó tárlat nyílt „Kassa a képzőművészetben” címmel — közli a pozsonyi „Üj Szó” című napilap. * „Újvidéki gyermekművészet” cím­mel időszaki kiállítás nyílt Kecske­méten, a Szórakaténusz játékházban. Az október végéig látható tárlat anya­gát az Újvidéken működő vajdasági nevelési központ gyűjteményéből vá­logatták. 3

Next

/
Thumbnails
Contents