Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-09-29 / 20. szám
IgM A NÉVADÓ: HOLLÓS JÓZSEF SZEKERES TANÁR ÚR, SYDNEYBEN... Július 2-án a tízemeletes Bács- Kiskun megyei Kórház és Rendelőintézet felvette Hollós József doktor nevét, aki 1876-ban Kecskeméten született és 1947-ben a New York melletti Brewsternben hunyt el. A népbetegségeket (az alkoholizmus, a tüdőbaj és a vérbaj) kutató és gyógyító kiváló magyar orvos emléke hazaérkezett és az utókor emlékezetébe vésődik. Ki is volt Hollós József? Századik születésnapján, 1976-ban a Magyar Hírek már megemlékezett életművéről. A századfordulón a kórboncnok tanársegéd Jókai Mór balzsamozásával hívta fel magára a figyelmet. Később a budapesti és a nemzetközi alkoholellenes kongresszusokon bizonyította be több száz preparátumon a szesz emberi testet roncsoló hatását. 1909-ben a francia orvosi akadémia tuberkulózis-kutatásaiért az Audiffred-díjjal jutalmazta. Magyar, német, francia és angol nyelven jelentek meg a tbc-t időben diagnosztizáló és új eljárással gyógyító tudományos és népszerű felvilágosító könyvei. Az első világháború alatt — katonaorvosként — a nemi betegségek ellen vette fel a harcot. A Tanácsköztársaság idején a népegészségügy reformjából vette ki a részét, amiért Hollós dr, (jobbról) Károlyi Mihályt (középen) fogadja Amerikában (egy korabeli újságból) FOTÓ: G. D. HACKETT )00 Holiday-Once Barred, Now Feted \m:i.( o.ukiv: f Hollós József — az üldöztetéstől tartva — később menekülnie kellett. Az Egyesült Államokban Hollós József doktor orvosi tevékenységénél szélesebb körűnek bizonyult közéleti tevékenysége, mellyel honától távol élő magyarokban tartotta a lelket egy szebb, boldogabb és egészségesebb Magyarország reményével. Sajnálhatjuk, hogy 1944-ben New Yorkban kiadott emlékirata, az Egy orvos élete 1924-gvel, Amerikába érkezésével befejeződött. Azt írta szegedi barátjának, Czibula Antalnak, hogy bonyolult az itteni élet és ennek megírására nem vállalkozik, de a világon szerte élő barátai, rokonai leveleiből mozaikként összerakva rekonstruálható amerikai működése. A Magyar Hírek és az Amerikai Magyar Szó felhívása alapján jelentkeztek azok, akik még vele dolgoztak, vagy akiket gyógyított. Most, a kórházavatásra szülővárosa jelentette meg az életéről és műveiből írott könyvet, Nagy idők tanúja, Hollós József doktor címmel. A nyolcéves kutató munka eredményeiből csak ízelítőként említek néhány adatot: Hollós József már itthon is az értelmiség haladó köreihez tartozott. A tavaly két kiadást megért, nagy sikerű Jászi-könyv a Monarchia bomlásáról felidézte, hogy a könyv amerikai megjelenésekor Hollós írta róla az első recenziót az Ember című lapban. 1927-ben ugyanott fogalmazta meg az atomtitok felfedezésének jelentőségét. A New York-i és kanadai Kultúrkönyvtárban fellelt kötetei tanúskodnak Hollós szónoki és szerzői talentumáról. „Mit hoz a jövő?, Az intellektuelek és a válság, Prostitúció alkonya; valamint beszédgyűjteménye, a Két világháború között). A Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában leltem fel leánya, Hollós Klára levelét Balázs Bélához, amelyben a magyar írók támogatását kéri lapjuk, színpaduk és szövetségük számára. Hollós József útmutatásai ma is megszívlelendőek. Hollós József emlékezetét nemcsak egy kórház neve hirdeti, tovább él életműve is. KERTÉSZ TIVADAR Szekeres György nemzetközi hírű tudós, a New South Wales-i egyetem emeritus professzora, ám neve mellé az elkötelezett nevelőt megillető „tanár úr” kívánkozik leginkább: ma is, amikor jócskán túl a nyugdíjkoron, nap nap után bejár az egyetemre, sőt középiskolás korú ifjú matematikus-tehetségekkel is foglalkozik: az ausztrál középiskolás csapatot 1981-ben és 1982-ben ő kísérte el a matematikai diákolimpiára. Az utóbbi versenyen — melyet Budapesten tartottak — az ausztrál diákok 1 bronzérmet nyertek, a következő, párizsi találkozóról már 1 ezüst és 2 bronzéremmel térhettek haza Ausztráliába. Kis házát, amelyben beszélgetünk, szubtrópusi erdő veszi körül: azoknak a természeti rezervátumoknak egyike, amelyek megőrizték a Sydney-t övező dombok színes madárvilágát, ősi növényzetét. Fantasztikus formájú gumifák, színes kakaduk, papagájok, időnként a varjú formájú kukabarrák emberi hangú nevetése hallatszik az ágak közül. E messzi, különös világban idézgetjük a budapesti Városligetet, abban is a hajdani krónikás, Anonymus kámzsás bronzalakját, felelevenítvén a hosszú út stációit, amely Szekeres tanár urat ide vezette, Sydneybe. „A budapesti Kölcsey gimnáziumba jártam, ahol Novobáczky Károly, a nagy hírű tudós buzdítására lettem — sokadmagammal — a Középiskolai Matematikai Lapok buzgó olvasója és feladványfejtője. Aztán a műszaki egyetem vegyészmérnöki karára iratkoztam be — meg is szereztem a mérnöki oklevelet —, de valójában akkor is leginkább a matematika érdekelt. Ily módon — a matematikán keresztül — lett barátom Erdős Pál, Túrán Pál, Gallai Tibor, Lázár Dezső, akikkel az Anonymus-szobornál találkoztunk rendszeresen, hogy matematikai kérdésekről vitatkozzunk. Különösen Erdős volt teli ötletekkei, problémákkal. — ezt a tulajdonságát megőrizte, mind a mai napig. A második világháború alatt, amikor én feleségemmel együtt Sanghajban éltem. Erdős pedig az Egyesült Államokban, a Nemzetközi Vöröskereszt útján leveleztünk egymással. Főként matematikai problémákról és azok megfejtéséről, mondanom sem kell talán.” Simontornyától az ötödik kontinensig Szekeres György a harmincas években a Simontornyai Bőrgyár laboratóriumában dolgozott, mint vegyészmérnök, de közben lankadatlan erővel folytatta a matematikai kutatásokat is. Első, Erdős Pállal és Túrán Pállal közösen irt cikkét a szegedi Acta Mathematica közölte, 1933- ban. Két évvel később jelent meg — immár önállóan írt — tanulmánya a kombinatorikus geometriáról, amely nemzetközi feltűnést keltett. A fasizmus, a mindinkább fenyegető háborús veszély azonban arra kényszerítette, hogy elhagyja Európát: 1937- ben feleségével együtt Kínába ment, ahol előbb egy bőrgyárban, majd egy olajipari vállalatnál vegyészként működött. Az életkörülmények egyre nehezebbé váltak — különösen Pearl Harbour után — de Szekeres György itt sem hagyott fel a matematikai kutatásokkal. A számelmélet, a csoportelmélet terén elért eredményeit a háború befejezése után amerikai matematikai folyóiratokban publikálta. Tudományos munkásságának eredményeiről tudomást szereztek Ausztráliában is — 1948-ban meghívták az Adelaide-i egyetemre. Így került az ötödik kontinensre. Matematikus-diploma helyett - akadémiai tagság „Elárulok egy titkot — jegyzi meg mosolygó öniróniával — nekem sosem volt matematikus-diplomám, a budapesti műszaki egyetemen csak vegyészeti tanulmányaim mellett foglalkoztam matematikával (igaz, olyan kiváló tudós vezetése mellett, amilyen Sztahó Tibor volt). Később, amikor a tudományos doktori fokozatot — a ph. d.-t — megszerezhettem volna, „megelőzött” a New South Wales-i egyetem és tiszteletbeli doktori diplomával tüntetett ki, majd megválasztottak az Ausztrál Akadémia tagjának is. Akkor már nem lett volna sok értelme, hogy matematikából doktoráljak ...” Persze eközben történt egy és más: Szekeres György a felsőfokú matematikusképzés egyik úttörője lett Ausztráliában. „Tiszta matematikából” korábban nem lehetett doktorálni — Szekeres professzor egyik tanítványa szerezte meg elsőként a doktori fokozatot e diszciplínából. Jelentős szerepe volt Szekeres Györgynek az Ausztrál Matematikai Társulat alapításában, amely az 1970 —72-es időszakra elnökévé is választotta. Eközben eredményes kutatásokat végzett a geometria, az analízis, a csoportelmélet, a kombinatorika területein — számtalan publikációt tett közzé a világ vezető matematikai folyóirataiban, köztük a Magyar Tudományos Akadémia „Actáiban”. A magyar tudományos élethez ezenkívül is szoros kapcsolatok fűzik, jelenleg is: magyarországi látogatások, magyar matematikusokkal való találkozások és eszmecserék a világ különböző részeiben rendezett konferenciákon — és sűrű levelezés is persze, amely például Erdős Pál és Szekeres György között megszakítás nélkül folyik, immár fél évszázada. Szekeres György professzor a Sydneyben működő New South Wales-i egyetemről — az ausztrál műszaki egyetemről — vonult nyugalomba, ha ugyan nyugalomba vonulásnak lehet nevezni mindmáig aktív életét. Tanít, kutat, fiatalokkal foglalkozik, publikál — és megmaradó szabad idejében muzsikái. Egy sydney-i filharmóniai egyesület zenekarában brácsázik. A „Ku-ring-gai filharmóniai társaság” szimfonikus zenekarának koncertjei nagy népszerűségnek örvendenek Sydneyben. Mikor látogat el ismét Magyarországra? — kérdem búcsúzóul. „Remélem hamarosan — feleli —, jó volna megint a régi barátokkal az Anonymus-szobornál beszélgetni. Közös emlékeket idézni, és azokét, akik már elmentek örökre- Túrán Pálét, Lázár Dezsőét, Novobáczkyét, Sztahóét...” HALASZ ZOLTÁN 6 I
