Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-09-29 / 20. szám

AZ „ARANYCSAPAT" KAPUSA BRÉMÁBAN

A „Bremer Morgenpost” közölte a hírt: „A felejthetett en Grosics Gyula, a legendás hírű magyar Aranycsapat kapusa meglátogatja a Német—Magyar Baráti Kört..

Nem maradt egyetlen üres hely sem az este. A terem egyik falát futballkapu díszítette, fölötte az egyesület kör alakú emblémája — labda gyanánt — és előtte ült — ahogy egykor nevezték — a „fekete párduc”, ötvennyolc évesen.

Németek is jöttek szép számban. Neve még ma is tiszteletet ébreszt a helybeli lakosokban.

Amikor megindul a filmvetítő kattogása, minden szem a vászonra szegeződik. Az első tekercs a 6:3-as londoni diadalt mutatja, a második a szerencsétlen kimenetelű világbajnoki döntőmérkőzést. Senki sem újjong, sem a németek, sem a magyarok.

A dolgot ízeire szedték akkoriban az újságok. Most másról van itt szó. Ott játszik fiatalon „a” Fritz Walter, „a” Helmut Rahn, „a” Puskás öcsi, „a” Kocsis, „a” Hidegkúti, „a” Czibor... és „a” Grosics, aki ott ül most hátul a teremben. Ha gólt kap, senki sem néz hátra.

S hogy ismét felhúzták a függönyöket, egymás után érkeznek a hallgatóság kérdései. És Grosics emlékezik a nagy futballcsatákra, lenyűgöző hatással idézi fel a múltat.

— Amikor Bernből a második helyezés után hazajöttünk — mondja —, alig mertünk kilépni az utcákra. Bezzeg, ha a mai csapat a második helyezést érné el___

Grosics dedikál, kedves szavakat ír a könyvekbe.

WEISS VALÉR

(BREMEN, NSZK)

ELHUNYT

AHTI

SONNINEN

Alig hetvenévesen, hosszas szenvedés után érte a halál a finnországi magyarok által szeretett és köztiszteletnek örvendő professzort, a Kelet- Helsinki zeneiskola alapító igazgatóját, a Sibelius Akadémia középiskolai zenetanárképző tanárát.

Sonninen professzor alapító elnöke volt a Finn Kodály Társaságnak, az utóbbi két évben tiszteletbeli elnöke. Vezetése alatt szaporodott fel a tagság száma annyira, hogy foglalkozhatnak a gondolattal: a Nemzetközi Kodály Társaság kétévenként megrendezendő Symposiumát 1987-ben Finnországban tartanák meg. A Kelet-Helsinki Zeneiskola alapította meg a két Szilvay fivér segítségével a gyermekzenekart (Lapsi jouset) és ifjúsági vonószenekart (Junior jouset), mely mind a zeneiskolának, mind Szilvay Gézának és Csabának nemzetközi sikereket hozott. Sonninen professzor saját szerzeményeivel is gazdagította e két zenekar műsorait, többek között Bartók: Mikrokozmoszának zenekarra való átiratával és számos magyar népdal feldolgozásával. Halála az egész finn zenésztársadalom gyásza, amelyben osztoznak az itt élő, dolgozó magyarok is.

Sonninen professzor utolsó kívánsága szerint Szilvay Gézát választották meg utódjának az igazgatói székbe. Dr. Szilvay Géza fiatal vállaira óriási terhet ró ez a megtisztelő feladat. A tehetséges, fiatal hegedűtanár azonban már eddig is megmutatta rendkívüli képességeit a szervezés terén.

Sonninen professzor beszentelő búcsúztatása a helsinki sziklatemplomban volt 1984. augusztus 10-én. Szülőhelyén, Siilijärviben helyezték örök nyugalomra. Mindkét templomban a zeneiskola zenekarai búcsúztatták szeretett igazgatójukat.

LENKE ERDÉLYI RAUHALA

(TAMPERE)

HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL

Az Üj Tükör, több mint egyoldalnyi terjedelemben, eddig ismeretlen dokumentumokat közöl Lénárd Sándorról, az orvosról és íróról, aki 1952-től haláláig Brazíliában élt. A publikáció bevezetőjében Ökrös László arról szól, hogy a hatvanas évek végén, amikor Lénárd Sándor írásai itthon gyors egymásutánban megjelentek, regényes élete, remek munkássága nagy érdeklődést keltett a hazai olvasók táborában. Nem utolsósorban azért, mert bár nyolcéves korában elkerült Magyarországról, s Ausztriában, Olaszországban és Brazíliában élt, „magyar író lett, művésze a nyelvnek ...” A bevezető után olvasható dokumentumokat Kerekes Ildikó, az Üj Tükör szerkesztőségének gépírónője gyűjtötte össze, aki külkereskedő férjével és gyerekeivel öt esztendőt töltött Brazíliában, ahol munkáját Kepe Ferenc, a Sao Pauló-i magyar kereskedelmi kirendeltség titkára segítette. A lapban olvasható egyik dokumentum Andrietta Lénárd, az író második, olasz származású feleségének emlékezését tartalmazza a házaspár megpróbáltatásokkal teli életéről. A második dokumentum Landy Dezső Sao Pauló-i könyvkiadó nyilatkozatát foglalja keretbe.

*

A Művészet című folyóirat Weininger Andort, a New Yorkban élő és alkotó festőművészt, grafikust, díszlettervezőt és építészt köszönti nyolcvanötödik születésnapja alkalmából. R. Bajkay Éva tanulmánya gazdag lexikális és kritikai anyagot közöl az itthon kevéssé ismert mesterről, aki a modern művészet történetének egyik jelentős alakja. Életéről szólva a szerző a többi között elmondja, hogy 1899-ben a Baranya megyei Narancson született, hazai tanulmányait a budapesti Műegyetemen fejezte be, majd 1921-ben elhagyta Magyarországot. Pályafutása során bejárta a modern művészet jelentős központjait, Weimart, Berlint, későbbi útja Hollandián és Kanadán át vezetett New Yorkba. A tanulmány tömören egy nagy korszak és egy jelentős művészeti irányzat történetéről is szól, megemlítve a pályatársakat: nevek a magyar diaszpórából: Beöthy István, Breuer Marcel, Huszár Vilmos és Moholy-Nagy László.

*

A Kortársban szerzőként olvastuk két honfitársunk nevét. A folyóirat Cs. Szabó László „Pestis és forradalom — Egy beteg század portréja” című esszéjét és Thinsz Géza „Tátogok” című versét közli. A Kritika című 'folyóiratban Thomas Sebeok nevére figyeltünk fel. A jeltudomány és az állati kommunikáció neves magyar származású kutatójának „A művészet élőzményeiről” című munkáját nemrégiben jelentette meg a Tudományos Akadémia kiadója. A műről a folyóiratban Balogh Tibor írása olvasható.

*

Az Űj Tükör — oldalnyi terjedelemben, fotókkal illusztrálva — Nicholas Kolumbant, azaz Kolumbán Miklóst, illetve irodalmi munkásságát mutatja be a hazai olvasóknak Mezey Katalin írásában. Az egykori budapesti diák 1956-ban hagyta le az országot, az Egyesült Államokban szerzett tanári diplomát, New Jersey államban él, ahol német nyelvet, irodalmat és angol stilisztikát tanít, ahol az irodalommal a Footprint Magazin alapítójaként, szerkesztőjeként, költőként és műfordítóként kötött barátságot. A mai magyar költészet szerkesztőként keltette fel érdeklődését. Munkájában ezután szorult háttérbe a többi külföldi irodalom, mivel egyre több magyar verset fordított angolra és azok sorra meg is jelentek. „Ami végül is nem csoda — mondja —, mert bár amerikai költőnek vallom magam, és úgy érzem, hogy az angol nyelv a lételemem, magyarnak születtem.” Ezt Mezey Katalin írása két ténnyel is dokumentálja. Az egyik szerint a közelmúltban „Turmoil in Hungary” — „Kavargás Magyarországon” — címmel igényes külsejű könyv hagyta el a New River amerikai kiadó nyomdáját, ebben századunk húsz magyar költőjének száz verse olvasható angolul Nicholas Kolumban fordításában. A másik tény szerint Nicholas Kolumban rendszeresen látogat haza és visszafelé bőröndje mindig tele van új magyar verseskötetekkel.

K. GY,

Kerestetés

CSAPÓ Sándort (szül.: Sellye 1916. december 21., anyja neve: Ivanovi Ilona) keresi Budapestről fia, Csapó Sándor. Keresett elektromérnök, 1949-ben hagyta el Magyarországot. 1957-toen jelentkezett utoljára. Utolsó ismert címe: Rio, de Janeiro, Rua Ubericai 348., Apt. 201. Higienapolis ZC—24, Estrada de Buana Bara.

FELLEGI ... öcsit (szül.: Budapest, 1940.) keresi apai testvéröccse, Fellegi László Budapestről. Keresett foglalkozása használtautó-kereskedő, 1956-ban hagyta el Magyarországot. A hozzátartozók tudomása szerint 1968-ban már volt látogatóban Magyarországon, de testvéréék elköltöztek a régi lakásból, így nem találkoztak.

WITTIG Valériát keresi leánykori barátnője, Kerényd Ferencné (Iricz Anna) Tatabányáról. Keresett 1924—30. között került külföldre a Gyermekvédő Ligán keresztül. Belgiumban egy plébánián lakott és dolgozott mint családtag. 1938-ban írt utoljára. Utolsó ismert címe: Lédegem Meenenstraat 16., Belgium.

RUZIESKA Gézát (szül.: Nagyszöllős, 1904.), illetve leszármazottait keresi fia, Cesar Antonio Ruzieska Svédországból. Keresett foglalkozása tisztviselő, 1928-ban hagyta el Magyarországot. Először Uruguayba ment, majd Argentínába. Valószínű, hogy meghalt, így fia rokonait, hozzátartozóit keresi.

SZABÓ Bélát (szül.: Makó vagy Földeák, 1934., anyja neve: Dudás Anna) keresi régi ismerőse, Tóth Lászlóné Budapestről. Keresett foglalkozása villanyszerelő, 1956-ban hagyta el Magyarországot. Utolsó ismert címe Dánia — Alborg. 1982- ben int Ausztráliából, de sajnos ismerőse elvesztette a címét, most újra kéri jelentkezését.

MARIA THERESA HAUSER-f (szül.: 1913. január) keresi régi vőlegénye, Georg Anthony Overhill Űj-Zélandból. Keresett 1938-tól 1940-ig Kairóban lakott Madame S. Naumann, Passage Kodak, Rue Malika Jarida címen. Ez idő óta nincs hír róla.

KÖTELES Lajost (szül.: Békés megye Doboz, 1923. július) keresi fia Köteles Ferenc Budapestről. Keresett 1956-ban hagyta el Magyarországot. Utolsó ismert tartózkodási helye USA Los Angeles. 1964- óta nem adott életjelt magáról.

PACZKÓ Évát (szül.: Balikó Éva, 1942. március 22., Miskolc) keresi édesanyja Balikó Sándorné Miskolcról. Keresett foglalkozása óvónő, 1969-ben hagyta el Magyarországot. 1978 novemberében írt utoljára az Ebreichsdorf Badmerstrasse 16., Ausztria címről. Édesanyja 1982-ben elköltözött régi lakhelyéről Miskolcra.

SLADEK Marinát keresi lánya, Bachnyák Lajosné, Michna Sarolta Csehszlovákiából. Keresett 20 évig az alábbi címen lakott Dél-Amerikában: 01313 S'áo Paulo, Avenida 9 de Julho, 337-9-905 Arco Iris-Brasil.

SCHAFFER Frigyest született Pécsett 1946-ban, szakképzettsége geológus, keresi régi osztálytársa, kollégiumi szobatársa Szvetnik Antal Budapestről. Keresett 1964- ben érettségizett, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének Táncegyüttesében táncolt. 1965-ben vagy 1966-ban egy külföldi turnéról nem tért haza. Feltehetőleg Ausztráliában táncegyüttest alakított. 1970 óta nincs hír róla.

Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A Magyarok Világszövetsége készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: Magyarok Világszövetsége, Budapest H—1905.

7